Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az amerikai és az izraeli vezérkar sem ért egyet az iráni atomalkuból való kivonulással

Ez a cikk több mint 6 éves.

Miután három évig folyamatosan kritizálta, „szörnyűnek”, „katasztrofálisnak” és „őrültnek” nevezte a 2015-ben Irán és a globális nagyhatalmak (USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és az EU) által tető alá hozott atomfegyver-alkut, Donald Trump tegnap bejelentette, országa kivonul belőle, és visszaállítja a Teheránnal szembeni szankciókat.

(Fotó: Gage Skidmore / Flickr)

A lépés sokkal biztonságosabbá fogja tenni Amerikát – indokolta döntését az amerikai elnök, csakhogy

épp azok nem értenek egyet vele, akik a leginkább értenek a témához: az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági apparátus vezetői és legtapasztaltabb tagjai.

James Mattis amerikai védelmi miniszter elmondása szerint háromszor olvasta el a nukleáris egyezményt, amely 15 évre megakadályozná, hogy atombomba fejlesztésén dolgozzon Irán, és „elég erősnek” találta. Joseph Dunford tábornok, az Egyesült Államok vezérkarának főnöke szerint Irán tartotta magát az egyezményhez és a kivonulás mindenképp rossz hatással lesz más országok Amerika iránti bizalmára is. Hasonló nyilatkozatokat tett a stratégiai főparancsnokság és a közel-keleti háborúk lebonyolításáért felelős központi parancsnokság vezetője is.

Mi is az az iráni nukleáris egyezmény?

A 2015-ben, a fent említett 8 résztvevő által tető alá hozott megállapodás szigorú feltételeket szab Irán nukleáris programjának, garantálva, hogy az ország ne legyen képes hadászati célra használható uránt dúsítani az elkövetkező 15 évben. Cserébe az USA és az Európai Unió vállalja a Teheránnal szembeni gazdasági szankciók feloldását.

Ronald Reagan republikánus elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és a ifj. George Bush szintén republikánus elnök külügyminisztere, Colin Powell nyugalmazott tábornok szintén jónak minősítette az egyezményt, ahogyan márciusban az a 100 nemzetbiztonsági veterán is, aki nyílt levélben kérte Trumpot, maradjon benne az alkuban.

Hasonlóan gondolkodik az izraeli vezérkar, annak ellenére, hogy a korrupciós botrányokban fürdő izraeli miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú múlt héten – többnyire 2015, tehát az alku megkötése előtti információkra támaszkodva – arra buzdította Trumpot, rúgja fel a megegyezést.

Gadi Eizenkot tábornok, az izraeli vezérkar vezetője szerint az alku, minden hibája ellenére, működik. Az izraeli űrhivatal vezetője, Yitzhak Ben Yisrael szerint Izrael számára is jó, hiszen 15 évre megszünteti az iráni atombomba veszélyét. Efraim Halevy, a Mosszád egykori vezető úgy látja, az egyezmény hiteles választ ad az iráni fenyegetésre. Az izraeli belső titkosszolgálat ex-vezetője, Carmi Gillon azt mondta, a régió és a világ is biztonságosabb hely lett az alkunak köszönhetően. Ehúd Bárák egykori kormányfő és az ország legtöbb kitüntetéssel rendelkező katonája hibának nevezte a kivonulás lehetőségét.

Persze Trump lépésének támogatói is vannak, igaz ők kevesebben és kevésbé hiteles helyekről. Belföldön a valóságshow-elnök döntését leginkább újdonsült nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton támogatja, aki amúgy többször is Irán lebombázásáról értekezett és fizetett felszólaló volt a 2012-ig terrorcsoportnak tartott iráni emigráns dzsihádisták rendezvényein.

De ott van a nemzetközi támogatók közt az egyre autoriterebb kormányzást kiépítő jelenlegi izraeli kormányfő is, aki 1992 óta, tehát lassan két és fél évtizede azzal riogatja a világot: már csak 3-5 év és Iránnak nukleáris fegyverei lesznek. A szaúdi uralkodóház szintén nagyon örül Trump lépésének.

E két vezető egyébként épp azért ilyen lelkes, mert érdekükben áll a rivális Irán meggyengítése, ezért leginkább egy Irán elleni amerikai katonai akciónak örülnének, amely visszanyesi Teherán megnövekedett befolyását a régióban. (Az iszlám köztársaság befolyása egyébként épp az USA hazugságokra épített, illegális iraki inváziója miatt előálló felfordulásban növekedhetett.)

Az iráni nukleáris egyezmény felrúgása tehát igen kevéssé szól az amerikai polgárok biztonságáról, és sokkal inkább háborúmániás héják rögeszméiről.

(The Intercept)