Kilép az Egyesült Államok a 2015-ben Irán és a nyugati hatalmak között, hosszú tárgyalások után tető alá hozott leszerelési egyezményből. Donald Trump elnök a Fehér Házban tartott gyors sajtótájékoztatója előtt a CNN kábelcsatorna forrásai Mike Pence alelnöktől már értesültek a döntés tényéről. Trump ma este, magyar idő szerint fél 9-kor elnöki memorandumban indította újra a közel-keleti ország elleni amerikai nukleáris szankciókat.
Trump a döntést azzal indokolta, hogy „az iráni rezsim veszélyes fegyvereket exportál, terroristákat és konfliktusokat támogat a Közel-Keleten […] 2015-ben az előző kormány más nemzetekkel egyezséget kötött Iránnal. Elméletben ennek meg kellett volna védenie az Egyesült Államokat és szövetségeseit az iráni rezsim őrültségétől. Valójában azonban az egyezmény csak arra volt jó, hogy Irán tovább folytassa nukleáris programját, ráadásul a szankcióit sem kellett feladnia.”
„Alapvető bizonyítékaink vannak arról, hogy hazudtak nekünk erről. Múlt héten ezeket Izrael publikálta. […] Az egyezmény nem hozott nyugalmat, békét és sohasem fog” – tette hozzá az elnök.
A megegyezés még John Kerry, Barack Obama külügyminisztere, az Európai Unió külügyi biztosa, Federica Mogherini mellett a németek, britek és franciák közreműködésével, illetve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és kínai, illetve iráni delegációk részvételével született. A reformista iráni elnök, Hasszán Rohani beleegyezett abba, hogy az országát sújtó szankciók részleges feloldásáért cserébe felhagy a harci jellegű urániumdúsítással.
Trump elnöki kampánya kezdete óta élesen elítélte a megegyezést, azt a „lehető legrosszabb üzletnek” nevezte. Mostani nyilatkozatában úgy fogalmazott, az iráni atomalkut Teherán „uránium-dúsítása folytatásával megszegte, ezzel a nukleáris tél szélére sodorva a világot”, ezért pedig cselekednie kellett.
Teherán hamarosan reagált is Trump szavaira, Dzsavad Zarif külügyminiszter az amerikai döntést „illegálisnak, illegitimnek és veszélyesnek” minősítette közleményében.
Az elnök kijelentésével szembement a nemrég általa a CIA, amerikai hírszerző szolgálat éléről a külügyminisztérium élére helyezett Mike Pompeo is, aki korábban, CIA igazgatóként még azt mondta, „nincs bizonyíték arra”, hogy Irán titokban valóban folytatta a nukleáris fegyverek kifejlesztését.
A fejleményeknek valójában csak egy külföldi nagyhatalom, Benjamin Netanjahu Izraelje örülhet. Ő néhány napja látványos külsőségek között de semmiféle új információt meg nem osztva bejelentette, a megegyezésnek mielőbb véget kell érnie, mert az izraeli titkosszolgálat „bizonyítékokat szerzett” arra nézve, hogy Teherán zavartalanul fejleszti a ballisztikus, nukleáris rakétákat.
Ezek a „bizonyítékok”, amelyekre Trump is utalt, azonban minden jel szerint még 2015 előttről, azaz az egyezmény megkötése előtti időből származnak. Az atomalku célja épp az volt, hogy nemzetközi megfigyelők ellenőrzése alá vonják az iráni programot, ami a többi fél szerint sikerült is.
A lépés egyértelmű visszatérés az Egyesült Államok neokonzervatív külpolitikájához, amely utoljára a 2000 és 2008 között elnökösködő George W. Bush idején a „világ rendőre” címet próbálta Washingtonnak megnyerni agresszív, az ellnséges rezsimeket főleg a Közel-Keleten nyílt nyomással, esetleg katonai beavatkozással megdönteni kívánó külpolitikával.
Csakúgy, mint a 2003-as iraki beavatkozás körül, az egyezménytől való visszavonulás most is elidegenítheti Washingtont az európai nagyhatalmaktól. Emmannuel Macron francia elnök, Angel Merkel német kancellár és Boris Johnson brit külügyminiszter is hiába próbálta a napokban Trumpot rábírni, ne rúgja fel egyoldalúan az előző adminisztráció által nagy nehezen kialakított egyezményt.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitteren reagált Trump bejelentésére, azt írva, hogy a lépéssel szemben „egységesen lép majd fel” az EU.
Irán és az Egyesült Államok viszonya 1979 óta rendezetlen, az akkor még friss iszlám forradalom ekkor támadta meg a teheráni amerikai nagykövetséget, és hosszabb ideig tartotta ott túszként a dolgozókat, válaszul arra, hogy az ország támogatta az iszlám forradalom politikai ellenfelét, Reza Pahlavi sah nacionalista autoriter rezsimjét.
A témáról korábban írt elemzésünket itt olvashatod.
(CNN / Kép: Al Jazeera English)
