Újra tetőfokára hágott a politikai feszültség Romániában, miután Klaus Iohannis államfő lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, a januárban hivatalba lépett Viorica Dăncilăt.
Az Agerpres román hírügynökség szerint az elnök felhívta a figyelmet a Dăncilă által tett hivatali eskü szövegére, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök az alkotmány és a törvény előírásainak, valamint az alkotmánybíróság határozatainak betartása mellett a lojális együttműködés elvének tiszteletben tartását is vállalta, amely kimondja, hogy az elnöknek és a miniszterelnöknek együtt kell működnie az ország és az állampolgárok érdekében.
„Viorica Dăncilă ehelyett inkább azt választotta, hogy a párttól kapott utasítást hajtja végre. Mindezekre való tekintettel megvonom a bizalmat Dăncilă asszonytól” – fogalmazott Iohannis.
Az államfő szerint a miniszterelnök alkalmatlan a tisztségre.
„Eltelt már három hónap, le tudok tehát vonni néhány következtetést. Viorica Dăncilă alkalmatlan a miniszterelnöki tisztségre, ezért a kormány Románia egyik sérülékeny pontjává vált. Ennélfogva kérem Viorica Dăncilă lemondását a miniszterelnöki tisztségről” – mondta Iohannis.
A január óta Iohannis valóban visszahúzódott, kivárt, és nem nyilatkozott a 2016 végi választások óta már harmadik miniszterelnökét kinevező szociáldemokrata kormányzás tevékenységéről, ám a hét kezdete óta szinte minden napra időzített egy kormánykritikus nyilatkozatot.
A nyílt konfliktushoz két történés szolgáltatott ürügyet.
- Egyrészt a kormány konfliktusba került a jegybankkal az inflációt és a jegybanki alapkamatot illetően, Iohannis pedig mediációra hívta a feleket. Ezt a kormányfő nyíltan elutasította. Az államfő szerint világossá vált, a kormány el akarja foglalni a független nemzeti bankot.
- A konfliktus másik forrását Dăncilă hét közepi izraeli látogatása szolgáltatta, az államfő ugyanis nehezményezte, hogy a román diplomácia fejeként senki nem konzultált vele a látogatással kapcsolatban.
Az izraeli látogatás nem előzmények nélküli: a kormány nemrégiben elfogadott egy titkos memorandumot, amely javasolja az izraeli román nagykövetség áthelyezését Tel-Avivból Jeruzsálembe, és ezzel gyakorlatilag Donald Trump közel-keleti politikájának kritikátlan követését. A végső szó, a román alkotmány szerint, azonban az elnöké, aki rámutatott, hogy a döntéssel Bukarest egyrészt szembehelyezkedne az uniós irányvonallal, másrészt pedig fél évszázados román diplomáciai hagyománnyal szakítana. Eszerint a hagyomány szerint Románia egyszerre ápol szoros viszonyt a zsidó állammal és térségbeli arab riválisaival is.
Az izraeli nagykövetség áthelyezésének gondolatával, román elemzők szerint, a szocdemek a nemzetközi elszigetelődésből próbálnak kitörni. A Digi24 televízió szakértője szerint a kormány így próbál az izraeli jobboldal és Donald Trump kegyeibe kerülni, mert Európában nem nagyon nyílnak nekik ajtók, „talán csak Budapesten”.
A kormányfő és a köztársasági elnök konfliktusa egyben jelzi a jövő évi elnökválasztási kampányra való ráfordulást is. A 2014-ben megválasztott jobboldali Iohannis – bár még hivatalosan nem jelentette be – minden valószínűség szerint újabb öt évre a Cotroceni-palotában maradna. A kormányzó szociáldemokraták, akik 2004 óta sikertelenül próbálják megkaparintani az alkotmány és a szokásjog által jelentős mozgástérrel felruházott elnöki pozíciót, azonban illiberális álmaik legnagyobb akadályaként tekintenek a nagyszebeni születésű politikusra.
Iohannis mai kijelentéseinek közjogi értelemben kevés hatásuk lehet, hiszen Dăncilăt csakis a parlament tudná leváltani, ám ott a 2012 óta, bő egy év kihagyással kormányzó Szociáldemokrata Párt kényelmes többséggel rendelkezik.
