Az MTI beszámolója szerint Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd korábbi miniszterelnök-jelöltje Tóth Bertalannal (MSZP) és Bősz Anettel (Liberálisok) közös sajtótájékoztatóján bejelentette, frakciószövetségben dolgozik tovább az MSZP és a Párbeszéd.
Tóth Bertalan, az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség vezetõje (j), Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke (k) és Bõsz Anett, Magyar Liberális Párt ügyvivõje az MSZP-Párbeszéd megválasztott országgyûlési képviselõiének tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón a Képviselõi Irodaházban 2018. április 18-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A pártok egyelőre nem közölték, pontosan mit értenek frakciószövetségen, de a Mérce úgy tudja, az MSZP és a Párbeszéd képviselői dolgoznak azon, hogy ne egy, hanem két képviselőcsoportot hozzanak létre a választáson szövetségben induló baloldali pártok. (A frakciószövetség szó a Fidesz-KDNP parlamenti működésmódjából lehet ismerős, itt is arról van szó, hogy a választásokon közös listát állító pártok két képviselőcsoportot alakítanak az Országgyűlésben.)
Az egy helyett két frakciónak azért lehetne értelme, mert így több felszólalási lehetőséget kapnának a pártok a parlamentben (például a frakcióvezetők napirend előtti felszólalásai során így egy szocialista és egy párbeszédes is elmondhatná az álláspontját), valamint egy frakció erőforrástöbbletet is jelent. Ezen túl a Párbeszéd számára egy saját vezetésű frakció nagyobb önállóságot is jelentene.
Frakciót azonban legalább öt képviselő alakíthat, a Párbeszéd színeiben induló képviselők közül viszont csak hárman jutottak a parlamentbe.
Az országgyűlési választáson az MSZP-Párbeszéd listáról 12-en jutottak be az Országgyűlésbe (az 1. és a 12. helyről Párbeszédes képviselő, illetve a lista elején szereplők egyéni győzelmei miatt a 15. helyen induló Bősz Anett), rajtuk kívül még 7 szocialista és a Párbeszédes Szabó Tímea jutott egyéni mandátumhoz. A baloldali pártok támogatásával szerzett egyéni mandátumot ezen túl Szabó Szabolcs Csepel-Soroksáron és Mellár Tamás Pécsen. Akár egy, akár két frakcióról van szó, a pártszövetséghez nem tartozó képviselők közül egyelőre nem tudjuk biztosan, kikkel számolhat a két párt, de az sem biztos, hogy csak az ő szándékukon múlik a dolog.
Emlékezetes, hogy amikor 2012-ben, a Demokratikus Koalíció megalakulása után a DK 10 képviselője elhagyta az MSZP-frakciót, a Fidesz házszabály-módosítással akadályozta meg, hogy Gyurcsányék frakciót alakíthassanak.
A választási eredmény alapján még a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az LMP és a DK jogosult frakcióalakításra.
