17 palesztin tüntetőt temettek el szombaton Gázában, ők pénteken, az izraeli-gázai határkerítés mentén zajló, békésnek induló, de összecsapásokba torkolló tüntetéseken vesztették életüket. Miközben az ENSZ és az EU a vérengzés kivizsgálását követeli, Izrael szerint nincs itt semmi látnivaló.
Pénteken egy hat hetesre tervezett tüntetéssorozat indult a Gázát és Izraelt elválasztó határkerítés mentén. A palesztinok a megszállás-ellenes küzdelem egyik legfontosabb emléknapján, a Föld Napjának apropóján tiltakoztak: részben a Hamász koordinálásával a tüntetők a határ mentén napokkal korábban sátortáborokat állítottak fel, a családostul érkezők számára játszótereket létesítettek.
A békésként hirdetett tiltakozás részben már az első nap erőszakossá fajult. Míg a sátortáborokban tartózkodó tömegek békésen tiltakoztak, főképp fiatal férfiak közelebb húzódtak a kerítéshez, és köveket, molotov-koktélokat hajítottak a kerítés és az izraeli hadsereg felé. Az izraeli hadsereg a zárt katonai övezetté nyilvánított területen éles lőfegyverekkel, valamint a Hamász közeli katonai állásainak ágyúzásával reagált a tüntetésekre.
A palesztin hatóságok szerint a pénteki összecsapásokban 17 tüntető vesztette életét, és 1400-an sérültek meg. A területet ellenőrző, Izrael, az USA és az Európai Unió által terrorista szervezetként számon tartott Hamász szerint a 17 pénteken elhunyt áldozat közül 5-en a szervezet katonai szárnyához tartoztak, az izraeli hatóságok szerint pedig legalább 8-an a Hamász tagjai, szerintük a sérültekről szóló palesztin közlések túlzóak.
Mi az a Föld Napja és miért tüntetnek a palesztinok?
A palesztinok 1976 óta emlékeznek meg a Föld Napjáról. 42 éve, március 30-án az izraeli hadsereg hat arabot lőtt agyon, és körülbelül 100-at megsebesített, amikor palesztinok által birtokolt galileai területek kisajátítása ellen tiltakoztak. A területeket Izrael állam a „zsidósítás” jegyében zsidó telepeseknek adta, a telepek terjeszkedése pedig azóta sem állt meg.
A napról azóta minden évben megemlékeznek Gázában és Ciszjordániában. Idén, elsősorban az USA egyre inkább egyoldalú Izrael-barát politikája, és Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése miatt a szokásosnál is nagyobb tiltakozásra került sor. A felállított sátortáborokat május 15-ig, a Nakba napjáig kívánják fenntartani. Ezen a napon Izrael a függetlenségének kikiáltását ünnepli, a palesztinok pedig a függetlenség kikiáltását megelőző, és az azt követő kitelepítések ellen tiltakoznak ekkor.
Szombaton jóval kevesebben tüntettek a határkerítés mentén, de két helyen ezúttal is tüzet nyitott az izraeli hadsereg, a Gázai Egészségügyi Minisztérium szerint 49-en sérültek meg. Mahmoud Abbász palesztin elnök pedig gyásznapnak nyilvánította szombatot, a pénteken meggyilkolt tüntetők temetésén több tízezer palesztin vett részt.
A Guardian, valamint az Al Jazeera beszámolói szerint pénteken számos fegyvertelen tüntetőt ért lövés, ahogyan több esetben számolnak be olyan esetekről is, amikor köveket, vagy molotov-koktélokat hajító tüntetők kaptak lövéseket.
Egy olyan felvétel is köröz az interneten, amin a tüntetéseket szervezők szerint az egyik halálos áldozat, a 18 éves Abed el-Fatah Abed e-Nabi látható. Szerintük ez a felvétel is azt bizonyítja, hogy az izraeli hadsereg olyan tüntetőket lőtt le, akik nem jelentettek fenyegetést. A felvételen palesztin férfiak futnak vissza a határkerítéstől a sátortáborok felé, amikor már a csoportjaikhoz közel érnek, egy lövés leteríti e-Nabit.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint a Hamász az efféle videók terjesztésével kívánja megtéveszteni a közvéleményt. Szerintük a hadsereg a protokolloknak megfelelően használta az éles lőfegyvereket, és ügyelt arra, hogy a közelben táborozó civileknek ne essen bántódása.
Mindenki fel van háborodva, de az USA kitart Izrael mellett
Kuvait kérésére még péntek este összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy közös nyilatkozat születhessen, ami a 17 tüntető halálát eredményező összecsapásokra reagál. A tervezett nyilatkozat a pénteki események független és átlátható vizsgálatát követelte volna, valamint kifejezte volna a békés tüntetéshez való jogot, és mindkét felet önmegtartóztatásra szólította volna fel. A nyilatkozatot az USA-n kívül minden BT-tag támogatta volna, az Egyesült Államok azonban jelezte, nem írja alá az Izraelt elítélő állásfoglalást.
Szintén vizsgálatokat követelt Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Antonio Guterres ENSZ-nagykövet is. Az ENSZ BT szokásos mintázatot követő döntésképtelenségét követően számos arab és muszlim többségű ország, így Kuvait, Jordánia és Katar is Izraelt elítélő nyilatkozatokat adott ki. Az elmúlt hetekben éppen az észak-szíriai kurd kantonban, Afrinban vérfürdőt rendező török elnök, Erdoğan egészen addig ment, hogy terrorista államnak nevezte Izraelt, és terroristának annak, miniszterelnökét, Benjamin Netanjahut.
Avigdor Lieberman izraeli védelmi miniszter szerint azonban a hadsereg éppen úgy járt el, ahogyan el kellett járnia, a csapatok dicséretet érdemelnek. Hasonlóan nyilatkozott Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Danon, aki szerint képmutatás Izrael államot egy lapon említeni egy terrorista szervezettel. Szerinte egy hasonló összecsapásban más országokban több százan haltak volna meg, az izraeli állam pedig képes arra, hogy önvizsgálatot tartson.
