Új hét, új nemzetbiztonsági bizottsági ülés, újabb fideszes bojkott.
Hetek óta nem ülésezik érdemben a nemzetbiztonsági bizottság, a fideszes tagok ugyanis rendre nem mennek el az ülésekre, amelyek így határozatképtelenek.
Pedig dolog az lenne bőven: most éppen azért hívta össze a szocialista Molnár Zsolt az általa elnökölt bizottság ülését csütörtök reggelre, hogy tájékoztatást kapjanak az elmúlt napokban felmerült ügyekről, például a hazánkból kiutasított orosz diplomata esetéről, vagy éppen az uniós pályázatokból kiszivárgó többmilliárd euróról.
„Az ellenzék az emberek között, és ne az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságában kampányoljon! A kormánypárti képviselők nem fognak ehhez a kampányakcióhoz asszisztálni. Pláne nem, amíg a Soros-hálózathoz tartozó Szél Bernadett is ott ül abban a bizottságban, amely a Soros-szervezetek illegális és nemzetbiztonságilag veszélyes tevékenységét is vizsgálja”.
Ez pedig az az indok, ami miatt most éppen jelezték a bizottság fideszes tagjai, hogy nem mennek el az ülésre.
Hogy vajon miért kéne kampányolásnak tekinteni azt, ha a bizottságban (ahogy azt a neve is deklarálja) a nemzet biztonságát érintő ügyekről kérnének a politikusok tájékoztatást, az már olyan bonyolult probléma, amit nem érdemes összeereszteni a faék egyszerűségű kibúvóval.
Mindenesetre megkérdeztük Molnár Zsoltot, hogy szerinte milyen hatása lehet annak, ha a nemzetbiztonsági bizottság nem tud ülésezni már a választások előtt.
„Politikailag az, hogy a fideszes tagok határozatképtelenné teszik azokat az üléseket, amelyeken fideszes politikusokhoz, illetve a kormányhoz is köthető ügyek kerülnének napirendre, lényegében beismerése annak, hogy van mitől félniük ezekben az ügyekben, hisz még megvitatni sem hajlandóak. Ha hinnének a saját igazukban, akkor megküzdenének érte” – nyilatkozta a Mércének Molnár Zsolt.
A bizottság elnöke azonban arra is rámutatott, hogy bár a házszabály alapján a bizottsági üléseken a bizottság tagjainak kötelező a részvétel, ezt a szabályt a fideszes képviselők rendre megszegik. Molnár Zsolt ezügyben már tett panaszt a házelnöknél, és bár Kövér László valóban nagyon szeret bírságolni, ha neki nem tetsző dolgok történnek a Parlamentben, ez rendre csak az ellenzéki politikusok büntetésében nyilvánul meg, kormánypárti politikusokat ilyesmiért nem szokása elmeszelni.
Pedig a házszabály azt is kimondja, hogy azoknak a bizottsági tagoknak, akik az ülések minimum felén nem vesznek részt, hiányzásukat pedig nem tudják igazolni, képviselői tiszteletdíja arányosan csökken.
Nagy kérdés ezek alapján persze, hogy mi számít igazolásnak: ha például Németh Szilárd (aki nem mellesleg a bizottság alelnöke) Sorosra mutogat, azt a házelnök elfogadja?
„Ha nem az ország sorsáról lenne szó, akkor ez a vicc kategória lenne” – nyilatkozta Molnár Zsolt.
Tegyük hozzá: a képviselői esküjének sem tesz eleget az a politikus, aki munkáját nem végzi el, vagyis bojkottálja azt a tevékenységet, amit választott vezetőként végeznie kellene a köz érdekében.
Molnár szerint bár a bizottságok 1990 óta nagyjából hasonlóan működnek, de ilyen korlátlan és nyers hatalomgyakorlással nem élt parlamenti többség még soha. A bizottság elnöke szerint azonban nagyon szankcionálni (a pénzbüntetésen kívül), jogi értelemben tehát nem lehet sehogy sem „bekényszeríteni” a politikusokat az ülésekre.
A 2014 májusától hatályos szabályozás alapján az állandó bizottságok, a törvényalkotási bizottság és a magyarországi nemzetiségek bizottságának tisztségviselői a képviselőknél magasabb mértékű tiszteletdíjban részesülnek. A bizottságok elnökei jelenleg 997 200 forint keresnek, az alelnökök pedig a képviselői tiszteletdíj – amely bruttó 750 000 forint körül van – 1,2-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosultak. Ezért a pénzért nem megy be Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság üléseire.
Ám mivel így az üléseket a bizottságokban többséggel bíró kormánypárti képviselők bármikor elszabotálhatják, valójában fontos munkafolyamatokat akasztanak meg – ezzel pedig garantáltan nem a közjóért dolgoznak (illetve kerülik a munkát).
A nemzetbiztonsági bizottság esetében ez különösen súlyos mulasztás, hiszen a bizottság feladata a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzése, a titkosszolgálatok tevékenységének kontrollálása – ami például akkor, amikor kiderül, hogy a letelepedési kötvénybiznisszel nemzetközileg körözött bűnözők léphették át a magyar határt, kifejezetten fontos lenne – és akkor Kósa Lajos 1300 milliárdos mutyijáról, vagy éppen az Elios-botrányról még nem is beszéltünk.
Molnár Zsolt a problémával, miszerint a fideszes többség határozatképtelenné teszi a bizottsági üléseket, jelenleg legfeljebb politikai eszközökkel lehet fellépni. Mint bizottsági elnök, úgy véli, hogy a parlamenti kisebbség számára erősebb jogokat kéne adni,hogy a kormánypártok ne változtassák kiüresedett színjátékká a bizottsági üléseket, emellett szerinte már a tagok egyharmadának jelenlétével határozatképessé kéne nyilvánítani a bizottsági üléseket – ám ezek a változtatások csak akkor valósulhatnak meg, ha a parlamenti többség akarata nem ebbe az irányba mutat.
Április 8-án viszont a választók dönthetik el, hogy akarnak-e olyan kormányt, amelyik saját érdekeit előtérbe helyezve gátolja az Országgyűlésben az érdemi munkát, vagy inkább azt szeretnék, hogy az adófizetők pénzéből éldegélő politikusok valóban foglalkozzanak a nemzet sorsát, érdekeit érintő kérdésekkel.
A kérdésre egyébként, ami egy jól működő demokráciában fel sem merülne, nem olyan nehéz válaszolni…
