Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több mint 100 orosz diplomatát utasítottak ki nyugati államok egy kettős ügynök megmérgezése miatt

Mindössze egy héttel az után, hogy egy szabadnak és fairnek semmiképpen nem nevezhető választáson Vlagyimir Putyin negyedik elnöki mandátumára a hivatalos számok szerint legalábbis eddigi legnagyobb arányban kapott felhatalmazást, az orosz hírszerzést és diplomáciát súlyos, noha lényegében szimbolikus csapás érte. Több mint 20 állam összehangolt diplomáciai akció keretében egyszerre utasított ki területéről több mint száz, a gyanú szerint kémként is foglalkoztatott orosz diplomatát. A diplomáciai lépések válaszként születtek Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya elleni március eleji támadásra, amelyet a brit hatóságok szerint orosz államhoz köthető ügynökök hajtottak végre idegméreggel. Oroszország válaszlépésekre készül.

Szergej Szkripal, fotó: MISHA JAPARIDZE/AP

Március 4-én mérgeztek meg idegméreggel egy Szergej Szkripal nevű orosz-brit kettős ügynököt és lányát. A támadást mindketten túlélték, kómában fekszenek, az elsők között a a helyszínre érkezve mérgezést kapó rendőrt pedig egy hét után kiengedték a kórházból.

A korábban hosszú ideig az orosz titkosszolgálatoknál dolgozó Szkripal egy ideig a briteknek is szivárogtatott. Ez, illetve a Szovjetúnióban gyártott ideggáz, valamint a támadás profi kivitelezése miatt a brit hatóságok szerint arra utal, hogy a támadás mögött orosz állami szervek állnak. Boris Johnson külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, a támadást minden bizonnyal maga Vlagyimir Putyin rendelhete el.

Putyin Emanuel Macron francia elnökkel való telefonbeszélgetésében múlt hétfőn azt állította, a brit bizonyítékok egyáltalán nem kielégítőek, és szerinte a nemzeti hatóságoknak egymással együttműködve kellene kivizsgálniuk az esetet. Az elnök újraválasztásának éjszakáján azt is állította, a médiából értesült a tragédiáról, és kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy idegtámadás történhetett: szerinte ez esetben sokan a helyszínen életüket vesztették volna. Noha úgy tűnik, szerencsére senki nem halt bele a támadásba, a célpontonton és lányán túl egy kiérkező rendőr súlyosabban megsérült, és további 21 embert kellett kezelni légzési nehézségekkel.

A brit kormány mindenesetre nagyon súlyos határátlépésként értékeli a területén, egy brit állampolgár ellen, a nemzetközi jog által tiltott eszközzel végrehajtott támadást. Március 14-én határozott lépésre szánta el magát: 23 orosz diplomatát utasítottak ki Nagy-Britannia területéről. Az orosz fél erre válaszként szintén kiutasított 23 diplomatát, emellett bezáratta a szentpétervári brit konzulátust is.

Az újabb diplomáciai lépésekre hétfőn került sor. Donald J. Trump amerikai elnök 60 diplomata kiutasítását rendelte el, ezzel párhuzamosan 21 európai – köztük 15 EU-s – állam, Ausztrália, valamint Kanada is, összesen több tucat diplomatával jár el így. Az USA és az Egyesült Királyság után a legsúlyosabb csapást Ukrajna mérte az orosz diplomáciára, ők 13 külügyi és hírszerző munkatárs további munkáját lehetetlenítetták el.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának hétfői közleménye szerint a szövetséges Nagy-Britanniával szembeni szolidaritás miatt került sor a kiutasításokra. A közlemény szerint a támadók a vegyi fegyverekről szóló nemzetközi egyezménnyel a nemzetközi jogot is megsértették. A 60 diplomata kiutasítása mellett az USA seattle-i orosz konzulátusát is bezárják.

Az EU már március 23-án hazahívta oroszországi nagykövetét, hétfőn pedig további 15 tagállam szánta el magát az USA-val való koordinált diplomáciai lépésre.

Donald Tusk, az Európai Bizottság elnöke Bulgáriában jelentette be, hogy Franciaország és Németország 4-4 diplomatát tett tiltólistára, és a Visegrádi és Kelet-Európai országok is részt vesznek az akcióban. Lengyelország 4, a Cseh Köztársaság 3 diplomatát utasít ki, valamint Románia és Horvátország is a kiutasítók közt van. Az britek és a Fehér Ház unszolása ellenére kimaradt azonban az akcióból 8 EU-tagállam, köztük Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és Bulgária. Tusk elmondta, hogy további diplomáciai lépéseket sem tart kizártnak.

A bizottsági elnök bejelentése után néhány órával a Külgazdasági és Külügyminisztérium is közölte, Magyarország is kiutasít egy orosz diplomatát, aki hírszerző tevékenységet is végzett.

A külügy és Orbán Viktor eddig a többi EU-s vezetőhöz képest sokkal óvatosan kommunikáltak a Szkripal-ügyben, és noha az EU csütörtöki közös nyilatkozata  Magyarországot is magában foglalta, a miniszterelnök korábban inkább úgy nyilatkozott a kérdésről, hogy abban a támadást ugyan elítélte, de nem tett említést Oroszországról.

Az USA és az EU-s államok mellett további európai államok, valamint Kanada és Ausztrália is kivette részét a szankcióból.

A koordinált csapás mindenesetre a legsúlyosabb szankció az orosz diplomáciára azóta, hogy a Krím-félsziget annektálása után a Kreml képviselőit kizárták a 2014-es G8-as csúcsértekezletről.

A Politico elemzője arra emlékeztet, hogy Putyin az Oroszország által elmúlt években elkövetett nemzetközi jogsértések és incidensek kapcsán is hasonló taktikát választott: sem a Krím-félsziget annektálásáért, sem a Malajziai utasszállító lelövéséért nem vállalták a felelősséget, és ugyanígy járnak el az európai és amerikai választásokba való különböző szintű, nyilvánvaló beavatkozások kapcsán is.

A hétfői lépések tehát leginkább azt az üzenetet hordozzák, hogy a nyugati államok többsége nem tekinti szavahihető partnernek a folyamatos határátlépésekkel operáló orosz felet, így a perdöntő bizonyítékok hiányában is hajlandóak megtorló lépésekhez folyamodni.

Az orosz külügyminisztérium a korábbi válaszlépések kapcsán is elmondta, hogy szerintük a britek és szövetségeseik megalapozatlanul vádaskodnak, és egy összehangolt orosz-ellenes támadással állunk szemben, amely ellehetetleníti a kontinens politikai normalizálását. A hétfői nyilatkozatok, és a  több mint 100 diplomata kiutasítása után az orosz külügyminisztérium konfrontatív, „barátságtalan” gesztusoknak nevezte a lépéseket, és válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az Orosz Nagykövetség hivatalos twitter-fiókja pedig közzé is tett egy szavazást, amiben azt kérdezik a követőktől, hogy szerintük melyik oroszországi konzulátust kellene válaszként bezárni.

A diplomáciai helyzet mindenesetre nagyon feszült. Theresa May brit miniszterelnök például arról beszélt, hogy büszke a britekkel szolidaritást vállalókra, ennyi orosz diplomatát együttesen ugyanis még sosem utasítottak ki a történelem során.

(BBC, GuardianPolitico)

Olvass tovább!