Mi is beszámoltunk a szerda délelőtti sajtótájékoztatóról, amelyen a Migration Aid vezetője beszélt arról, szerinte külföldi titkosszolgálatok akartak lejárató anyagot készíteni magyar civil szervezetekről, és ellenzéki pártokról, és ezek az anyagok végül a Magyar Időkben landoltak.
A szervezet vezetője arról beszélt délelőtt, hogy egy ismeretlen, kamu honlappal rendelkező külföldi szervezettől keresték meg, hogy segítenének nekik a menekültek támogatásában. Siewert András szerint ők már az elejétől gyanút fogtak, többször is tárgyaltak a szervezet képviselőivel, fotókat és hanganyagokat is készítettek, még hivatalos szerveknek (vélhetően a szakszolgálatoknak) is szóltak, sőt használhatatlan listákat adtak oda a szervezet képviselőinek, amin valójában nem a menedékkérők adatai, hanem ruhaméretek, illetve nem titkos szerveződések, hanem a Facebookról gyűjtött oldalak voltak.
Siewert állításai szerint a titokzatos érdeklődők azt akarták kihúzni belőle, direkt és rávezető kérdésekkel, hogy ismerje be a Soros-hálózat létezését, és ismerje be azt is, hogy az ellenzéki pártok kötődnek ehhez a hálózathoz. Sőt arra is próbálták rávenni, hogy tüntetéseket, illetve illegális akciókat szervezzen, vagy legalábbis vallja be, hajlandó ilyesmire.
A sztoriban van pár dolog, ami nem stimmel. Például Siewert elmondja, hogy az egyik találkozóra elfogadtak 100 euró útiköltséget, miközben csak 50 eurót kértek (azt is mondja, más anyagi szolgáltatást visszautasítottak). A Migration Aid emellett azt állítja, náluk van a teljes, vágatlan hangfelvétel de nem hozzák nyilvánosságra (azzal az indokkal, hogy a tárgyalásokon Siewert gyereke is részt vett). Nincs semmilyen nyoma annak, hogy bármilyen hatóságnak szóltak volna, és ha Siewert azt is állítja, hogy a cél a lebuktatás volt, mégiscsak együttműködtek a titokzatos partnerekkel.
Ez pedig a fenti hiányos állítások és bizonyítékok mellett azért problémás, mert például Siewert hiába lobogtatta a sajtótájékoztatón a papírt, hogy ő csak a ruhaméreteket mutatta meg a titokzatos idegeneknek, ezt semmivel sem tudja bebizonyítani.
Ahogy azt az állítást sem tudta alátámasztani, hogy itt külföldi titkosszolgálatok akciójáról lenne szó.
Lényegében A Migration Aid a bizonyítékok nyilvánosságra hozása nélkül nem nagyon tudja igazolni azt az állítását, hogy ők lennének a leleplezők, simán elképzelhető az is, hogy csak utólag mentik magukat az ügyben.
A fentiek mellett erősen úgy tűnik, a Migration Aid igazat állít a megkeresésről, és annak kamu voltáról, ugyanis a 24.hu kiderítette, más cégnevek alatt, de több másik civil szervezetet, például a Helsinki Bizottságot is megkeresték kapcsolatfelvétel céljából.
A kérdés az, mit tartunk az ügyben fontos szempontnak. Azt, hogy Siewert teljesen igazat mond-e, vagy azt, hogy Bayer Zsolt egy lejárató szándékú cikket írt, amelynek tényalapja nincsen, csak annak látszó morzsákat kreáltak hozzá.
A legvalószínűbb verzió, hogy a kettő egyszerre igaz. Siewert se tiszta teljesen az ügyben, minimum lódított, és nagy kérdés, hogy mennyit, és Bayer Zsolt is illegális, vagy legalábbis megkérdőjelezhető módszerekkel és forrásokból jutott hozzá információkhoz.
Elég valószínűtlen, hogy Bayer állításai igazak lennének arról, hogy a Migration Aid rendelkezik valamifajta illegális migráns listával, vagy hogy illegális akciókra készül. Az egyik érv ezzel szemben az, hogy Siewert azért kamuzott a tárgyalásokon, mert ezzel akarta tovább fenntartani a kapcsolatot, hogy kideríthesse, kik akarnak lejárató riportot írni. A másik érvet is maga Siewert mondta: szerinte összevágták a felvételeket. Csak ugye ez mindaddig nem hihető, ameddig az állítólagosan náluk lévő felvételeket nem hozzák nyilvánosságra.
A harmadik viszont egy nyomósabb érv. A Migration Aid ugyanis a tranzitzónákban dolgozott, méghozzá a Belügyminisztérium engedélyével. Amatörizmus lenne a szolgálatoktól, ha úgy engedték volna be őket a határsávba dolgozni, hogy nem lett volna köztük és a Migration Aid között valamilyen szintű kapcsolat. Az pedig még nehezebben képzelhető el, hogy a szolgálatok nem figyelték volna kiemelten a szervezetet ebben az időszakban. Ebből kifolyólag viszont nagyon nehezen képzelhető el, hogy illegális adatgyűjtést tudott volna végezni a Migration Aid, és illegális akciókat tervezett volna úgy, hogy a szolgálatok ezt nem vették észre, vagy nem tudtak róla.
Az ügyben tehát a kérdés nem az, hogy igaza van-e Bayer Zsoltnak és a Magyar Időknek, hanem az, hogy ez a hangfelvétel hogyan jutott a birtokába, kik készítették azt, kik pénzelték ennek a lejárató akciónak a megvalósítását, és milyen kapcsolati háló sejlik fel az ügy körül.
De nagy különbség van a Migration Aid vezetőjének alá nem támasztott állítása, miszerint titkosszolgálati manőverrel van dolgunk, és aközött, hogy külföldi újságírók csinálták a felvételeket. Az első jogsértés, míg a második csak etikai vétség.
Ahogy a nemzetközi botrányban lebukó Cambridge Analytica vezetője mondta a Channel4 riprotjában a hazugságokkal való kampányolásról:
„Borzasztóan hat kimondani, de ezek olyan dolgok, amelyeknek nem föltétlenül kell igaznak lenniük addig, amíg elhiszik őket.”
