Hiába van túl Európa a gazdasági válságon, az Eurostat frissen közzétett statisztikája szerint a dolgozói szegénység mégis egyre nő. A 18 évnél idősebb, munkával rendelkező európaiak 9,6 százalékát fenyegeti a szegénység veszélye. Tisztán látszik, hogy romlik a helyzet, hiszen 2010-ben ez az arány még csak 8,3 százalékos volt.
Szegénynek az számít a felmérés szerint, aki a nemzeti átlag 60 százalékánál kevesebb elkölthető jövedelemmel rendelkezik.
Háromszor valószínűbb, hogy valaki a szegénységi küszöb alá kerül, ha időszakos munkája van, mint ha állandó munkahellyel rendelkezne, a részmunkaidőben dolgozók pedig jóval veszélyeztetebbek, mint a teljes munkaidősök.
A szegénység különböző formái országonként változóak lehetnek. Szemléletes példa, hogy
egy, a norvég átlagjövedelem 50 százalékát kereső munkavállaló Magyarországon vagy Bulgáriában gazdagnak számítana.
Ezért fontos, hogy az Eurostat relatív szegénységet mér, tehát azokról az emberekről van szó, akik a saját országukban keresnek kevesebbet az átlagjövedelem 60 százalékánál. Akit ezen a szinten valamilyen állami segítséggel sikerül átlendíteni, az a felmérés szerint nem számít szegénynek.
Az uniós tagállamok közül Romániában a legnagyobb a dolgozói szegénység, itt a munkavállalók 18,9 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Romániát követi Görögország (14,1%), Spanyolosrszág (13,1%), Luxemburg (12%), Olaszország (11,7%), Bulgária (11,4%) és Portugália (10,9%). Legkevésbé a finnek (3,1%), a csehek (3,8%), a belgák (4,7%), és az írek (4,8%) kiszolgáltatottak a munkaerőpiac viszontagságainak. Magyarország a 28 tagországból a 9. helyen áll.
Komoly visszajelzés Magyarország számára, hogy nálunk a legdrasztikusabb a dolgozói szegénység emelkedése. 6 év alatt 5,3 százalékról 9,6 százalékra, tehát 4,3 százalékkal emelkedett azok aránya, akik rendszeres munkavégzés ellenére is szegénységben élnek.
Rajtunk kívül még Bulgáriában, Észtországban és Németországban növekedett komolyabban a dolgozói szegénység. Az Unió 28 tagállama közül csak kilencnek sikerült csökkenteni ezt az arányt a vizsgált 2010-2016-os időszakban, a legjobban Litvánia, Dánia, Lettország, és Svédország teljesített.
