A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis legújabb adatai szerint 2016-ban összesen 1 865 122 ember telepedett le Németországban, közülük pedig 942 569 ember tehát 51% érkezett más európai uniós tagállamokból. Az EU-n kívülről, de Európából érkezők aránya összességében 9%-ot tett ki, az ázsiai kontinensről érkezett a bevándorlók 26%-a.

A Destatis kimutatása szerint 2016-ban 51 592 magyar érkezett Németországba, és 42 264 költözött el, a vándorlási mérleg így 9 3 2 8 fős többletet mutat.

Ugyanebben az időszakban pedig 1 365 178-an ki is vándoroltak az országból, így a statisztikai év népmozgalmi mérlege még mindig pozitív tartományú, hozzávetőleg 499,000-es pluszban van a migrációs mutató.

A wiesbadeni székhelyű kormányhivatal kimutatásai pontos képet adnak a 2015-ös menekültválság gyors lecsengéséről is az országban. A szíriai állampolgárságú bevándorlók migrációs többlete 298,000-ről 146,000-re, az afgán állampolgároké 80,000-ről 56,000-re az irakiaké pedig 60,000-ről 48,000-re zuhant egy év alatt.

Csökkent a román és lengyel migrációs többlet is, előző esetben a 2015-ös 92,000-es bevándorlási többlet helyett egy évvel később már csupán 60,000 lett. A lengyel esetben hasonlóan meredek esés következett be, itt 2016-ban már csak 27,000 fő a migrációs többlet a 2015-ös 60,000 helyett.

A 2015-ös nagyobb koszovói bevándorlási hullám teljesen elült, és mostanra több ember költözik a balkáni térségbe Németországból, mint fordítva.

Egyetlen csoportnál növekedett meg Németországban a bevándorlás, ez pedig a német állampolgárok visszaköltözése, és a Közép-Kelet Európában élő etnikai németek beköltözése. A németek bevándorlók száma közel 146 ezerrel nőtt az előző évhez képest (+ 25.000). Ezzel párhuzamosan viszont jócskán megugrott a más országokba költöző németek aránya is, de a migrációs deficit itt elég enyhe (-4%).

Németországban egyébként Magyarországhoz hasonlóan egyre nagyobb munkaerőhiány van, 2017-ben már több, mint egymillió, főleg képzettséget igénylő betöltetlen munkahelyre nem találtak tartósan dolgozót. Így tehát az ország továbbra is jelentős behozatalra szorul képzett munkaerőből.

(Destatis / MTI)