Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt, több mint 1 millióan pedig megbetegszenek a légszennyezettség miatt.

Legtöbben azt gondoljuk, ez az autók miatt van, valójában azonban a lakossági égetés és fűtés a fő oka.

Főként a vidéki kistelepüléseken, de Budapest külsőbb kerületeiben is óriási problémát jelent télen a tüzelő hiánya, sokszor ebből fakadóan pedig a nem megfelelő tüzelő használata. Amikor az önkormányzati szociális tűzifa elfogy, a rászorulók kénytelenek elégetni bármit, ami a kezük ügyébe akad, legyen az ruha, cipő vagy szemét.

A 24.hu megkérdezte a problémáról a Levegő Munkacsoportot, melynek vezetője, Lenkei Péter elmondta, a nem megfelelő anyagok elégetése nem feltétlenül szociális probléma, sokszor ismerethiány vagy nemtörődömség is állhat a háttérben.

A Kantar Hoffmann piackutató cég tavalyi felmérése szerint a magyar lakosság harmada éget hulladékot (legtöbben kerti vagy háztartási hulladékot), a megkérdezettek 70 százaléka szerint ez ellen hatóságilag is fel kellene lépni, hiszen borzasztóan zavaró, hogy nem lehet utcára lépni a mérgező füst miatt.

Hiába fordítanak a hatóságok egyre nagyobb figyelmet a kályhák és kazánok ellenőrzésére, és a 75-től akár 300 ezer forintig terjedő bírságoknak is csak akkor lehetne igazán nagy visszatartó ereje, ha lenne más alternatíva a fűtésre.

A WWF 2017-es kérdőíves vizsgálata szerint a megkérdezett 701 helyi önkormányzat 78 százalékánál a településen élők nagyobb csoportjának gondot okoz a fűtésszámla fizetése, de még az önkormányzati tulajdonban lévő épületek is rossz állapotban vannak, harmaduk egyáltalán nincs szigetelve. A válaszoló települések több mint felén közepes vagy súlyos légszennyezettség mérhető, az önkormányzatok válaszai alapján csak a negyedük tud tenni valamit a légszennyezés ellen.

A Levegő Munkacsoport szerint egy stadion árából már komoly eredményeket lehetne elérni.

Idén februárban a Magyar Szegénységellenes Hálózattal közös levelükkel fordultak Lázár Jánoshoz 27 milliárd forintos segítségért a lakossági hulladékégetés felszámolása érdekében.

Szerintük szükség lenne egy országos tájékoztató kampányra (4 milliárd forint), hogy ezzel csökkentsék az ismerethiányból történő szemétégetések arányát, meg kellene erősíteni a járási hatóságokat (2 milliárd forint), be kellene szerezni olyan műszereket, amelyek képesek kimutatni a jogsértő égetést (1 milliárd), a legfontosabb pedig a rászorulóknak nyújtott fűtési támogatás (20 milliárd forint). Emellett elengedhetetlen lenne az épületek korszerűsítése, szigetelése és az alacsony károsanyag-kibocsátású fűtési rendszerek telepítése – ezeket egyébként több ellenzéki párt is bevette a programjába.

Az Európai Bizottság adatai szerint a szennyezett levegő okozta megbetegedések miatt évente 1500 milliárd forinttól esik el a magyar gazdaság. Ehhez az összeghez képest az a 27 milliárd nem is tűnik olyan soknak. Legalább emiatt megfontolhatná a kormány a javaslatokat, ha már a rászorulók vagy az egészségünk úgyse érdekli.

(Forrás: 24.hu)