A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint egyre kevesebb az olyan háztartási hitel, amit nem tudnak fizetni az adósok, de az optimista számok megint becsapósak – írja a Magyar Nemzet. Az MNB adatai szerint 2015 óta látványosan esett a rossz hitelek aránya (azaz azok a hitelek, amiknek törlesztésével 90 napon túli késésben vannak az adósok): míg 2015 végén a hitelek 18,1 százalékát nem tudták fizetni, addig 2017 decemberében ez a szám már csak 7,5 százalék volt. De 2016-hoz képest is csökkent a fizetésképtelen hitelesek száma 0,9 százalékponttal.
Miért félrevezetőek ezek a számok?
Egyrészt azért, mert a kölcsönök futamidejének meghosszabbításával jelentősen szépíteni lehet a rossz hitelek arányán, miközben az adósok problémáját ez nem oldja meg, csupán elodázza.
Ez az átstrukturálás azt jelenti, hogy átütemezik a törlesztés idejét, azaz hosszabb időn keresztül alacsonyabb törlesztőrészleteket kell az adósnak befizetnie. Az Azénpénzem.hu oldal számításai szerint ezzel a módszerrel a jegybank 2015 végétől számítva 8,1 százalékot tudott faragni a rossz hitelek arányán: ha a végső adatba beleszámoljuk az átstrukturált hiteleket is, akkor a nagyon szép 18,1 százalékos csökkenés helyett 10 százalékpontot kapunk.
Másrészt azért, mert ebben az adatban nincsenek benne azok a hitelek, amiket fizetésképtelenség miatt a bankok átadtak a végrehajtó cégeknek.
2017-ben összesen 220 milliárd forint adósságot adtak át követeléskezelőknek. Ehhez képest 2016-ban 426 milliárd forintnyi tartozásállomány került át, a nagy része – 350 milliárd – az év utolsó negyedében. Ez a nagy különbség a két év között egyébként lehet, hogy a közelgő választásoknak köszönhető, ahogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása is kétségkívül a kampány miatt történt.
A végrehajtókhoz került adósságok aztán nagyon gyakran oda vezetnek, hogy az adósok elveszítik a lakásukat, tavaly összesen 2318 otthont adtak el be nem fizetett hitelek miatt. A lakás elveszítése ráadásul nem is jelenti azt, hogy azt követően aztán már nem kell fizetnie az adósnak – ha a lakás nem fedezte az összeget, még ezek után sem törlik el a fennmaradó adósságot.
A kormány hiába beszél például arról, hogy a devizahitelesek problémáját megoldotta, vagy hogy „Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa”.
