Bár még négy hétig lehet jelentkezni, már most több mint 17,5 ezren vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe (április 8-án azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik nem tartózkodnak az országban, külképviseleteken szavazhatnak), csaknem kétszer annyian, mint 2014-es választást megelőzően ugyanebben az időszakban- írja az MTI.
Négy évvel ezelőtt 97 külképviseleten körülbelül 28 ezer választópolgár szavazott összesen.
A Nemzeti Választási Iroda szombat reggeli adatai szerint eddig a legtöbben a londoni külképviseletre jelentkeztek be (2754-en), aztán München (1221-en), Stuttgart (1044-en) és Berlin (859-en) következik.
A külképviseleti névjegyzékbe vételhez szükséges kérelmet március 31-éig lehet benyújtani személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában, vagy a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu honlapon.
A külképviseleten a választópolgárok a lakcímük szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján, valamint a pártlistás vagy – nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében – nemzetiségi listás szavazólapon szavazhatnak, többnyire ugyanúgy április 8-án, mint idehaza, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják majd a voksolást.
Ahogy azt a Mérce korábban megírta, van, aki Máltáról utazik Tunéziába („meg merem kockáztatni, hogy ez lesz Magyarország egyik legköltségesebb szavazása”), hogy leadhassa a voksát.
Érdemes még – újra meg újra – megjegyezni, hogy a külföldön dolgozó magyarokat a választási rendszer sokkal nehezebb helyzetbe hozza, mint a határon túliakat: előbbieknek levelezniük kell a jegyzővel (hacsak nem utaznak haza a személyes ügyintézéshez), a procedúrát pedig érdemes mihamarabb megkezdeniük, hogy biztosan időben vegyék fel őket a névjegyzékbe. Ezután pedig saját költségükön utazhatnak a hozzájuk legközelebbi külképviseletre voksolni. Ezt a procedúrát négyévente meg kell ismételniük. Ezzel szemben a határon túli magyarok regisztráció nélkül, levélben is leadhatják voksukat, a a magyar kormány pedig lakcímükre küldi ki az ehhez szükséges dokumentumokat, sőt, még a felcímkézett válaszborítékot is, emellett ha szükséges, helyi ügyintézők külön el is magyarázzák nekik a szavazás menetét. Regisztrációjuk után pedig 10 évig automatikusan bennmaradnak a névjegyzékben.
(MTI/Mérce)
