Eisenbeck Tamás kicsit meglepődött, amikor kiderült, Máltán, ahol él, nincs magyar külképviselet, így nem tud szavazni az áprilisi választásokon. De a dolog nem szegte kedvét, úgyhogy repülőre ül aznap, és a tunéziai magyar nagykövetségen fog szavazni.
Hogyan derült ki, hogy lesz egy tunéziai utad?
Mivel közeleg választás, ezért eszembe jutott, hogy be kéne regisztráltatni magam a külképviseleti névjegyzékbe, és az online jelentkezés során szembesültem azzal, hogy Máltán semmilyen külképviselet vagy konzuli hivatal nem üzemel, leszámítva az egyetlen itt tanyázó tiszteletbeli konzult.
A történethez hozzátartozik az is, hogy négy évvel ezelőtt épp egy dán népfőiskolán tanultam ebben az időben, és akkor Dániát stoppoltuk keresztbe két magyar barátommal, hogy Koppenhágában leadjuk a voksunkat. A sors úgy hozta, hogy most is egy kicsit kalandoznom kell emiatt. Hozzáteszem, eléggé érdekes, hogy egy olyan EU-tagállamban, ahol hivatalosan 1300 magyar él (több, mint spanyol, német vagy francia), semmilyen képviselettel nem rendelkezünk. Végül a Máltához legközelebb eső külképviseleti hivatal Tunézia fővárosában található.
Mennyibe fog kerülni, hogy élj a demokratikus jogaiddal?
A repülőjegy oda-vissza 80 euróba fog kerülni, plusz még a szállás, szóval meg merem kockáztatni, hogy ez lesz Magyarország egyik legköltségesebb szavazása.
És miért érezted ennyire fontosnak, hogy szavazz?
Egyrészt a szavazás az egyik kevés elidegeníthetetlen állampolgári jogunk, amivel kifejezhetjük a véleményünket a jelenlegi politikai helyzetről, másrészt egy olyan időben, amikor a regnáló hatalom legfőbb eszköze az, hogy minél alacsonyabb legyen a részvétel, így egyszerűen nincs más lehetőség, mint el kell menni szavazni, még ha a döntésünk nem is teljesen egyértelmű. Tavaly végigkampányoltam a brit-kolumbiai tartományi választásokat a zöldekkel Kanadában, és ott is az volt a fő üzenetünk, hogy mindegy, hogy kire, csak menj el szavazni.
