Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Human Rights Watch: a menekült és a magyar gyerekek jogai is sérülnek hazánkban

Ez a cikk több mint 6 éves.

A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet friss jelentésében aggályait fejezi ki Magyarországgal kapcsolatosan. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságához benyújtott dokumentum érinti a menedékkérő gyermekekkel való rossz bánásmódot Magyarországon, és az oktatáshoz való jog érvényesülését úgy általánosságban is.

Javaslatokat fogalmaznak meg, és kérdéseket tesznek fel az iskolai militarizációval kapcsolatosan is. Fény derül a jelentésből arra is, hogy ágyi poloskával fertőzött szálláson tartottak menedékkérőket.

A menedékkérő felnőttek és gyermekek helyzetéről Magyarországon

A jelentés eleje nem jelent újdonságot, helyszíni tapasztalatok alapján megállapítja a korábban is ismert tényt, miszerint Magyarország  a határkerítés felállítása után, 2015. augusztus-szeptemberét követően, törvényileg kriminalizálja a nem ellenőrzött határátlépést, és nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással bünteti. Valamint azt, hogy (immár két és fél éve folyamatosan, egész országra kiterjedő) fokozott rendőri ellenőrzés van hatályban.

Az érdekességek azonban a részletekben rejlenek. A dokumentumból kiderül, hogy a megfigyelők szemtanúi voltak annak, hogy

a nyírbátori Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ ágyi poloska fertőzöttség ellenére is üzemelt (mint ez a budapesti pszichiátria is), az irtást pedig annak költségei miatt nem rendelték el. Továbbá  5 fok körüli helyiségekben kerültek elszállásolásra a megfelelő ruházat nélküli menedékkérők. A megfigyelők azt is dokumentálták, hogy a magyar hatóságok egyenruháját viselő személyek több személyt is bántalmaztak.

A gyermekekkel való bánásmódban viszont még ezeknél az embertelen szituációknál is tovább ment a magyar hatóság a beszámoló szerint. Kilenc 14 és 17 év közötti gyermekkel két helyszínen készült interjúk alapján állítja a HRW jelentésében, hogy a magyar hatóságok hajlamosak arra, hogy ne vegyék figyelembe a kísérő nélküli gyermekek, sem pedig a gyermekek jogait úgy általában.

Olyan történetek kerültek így napvilágra, mint hogy a magyar hatóságok a menedékkérő gyerekek papírjait a felnőtt kort már elérő születési dátummal töltötték ki, valamint az összes interjúalany mesélt megalázó vizsgálatokról. A jelentésben egy Omar álnevet kapó afgán fiatal így emlékszik:

„Elmondtam nekik [a magyar hatóságoknak], hogy 16 éves vagyok. Azt mondták, hazudok… A rendőrök elvittek egy orvoshoz, és levetették a felsőmet. Az orvos végignézett rajtam, és közölte, felnőtt vagyok.”

A Human Rights Watch többek között azt javasolja az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának, hívja fel Magyarország figyelmét arra, hogy:

  • Harmonizálja jogrendszerét az uniós és nemzetközi normákkal, és kezdjen lépésekbe a menedékkérők helyzetének javítása érdekében, beleértve a gyermekeket is.
  • Alakítsa át a menedékkérők életkormegállapítását a nemzetközi normáknak megfelelő, nem-invazív módon.
  • Kövesse a Bizottság javaslatait azzal kapcsolatosan, hogy nem szabad gyermekeket feltartóztatni semmilyen körülmények között.
  • Biztosítson teljeskörű hozzáférést az orvosi kezelésekhez a menedékkérők számára olyan mértékben, ahogyan az a nemzetközi közösségben szokás.
  • Biztosítsa a menedékkérő gyermekek oktatáshoz való jogait.
  • Vizsgálja ki a hatósági személyek által elkövetett túlkapásokat, bántalmazásokat.

A középfokú oktatáshoz való jog és az oktatás résztvevőinek védelme Magyarországon

A jelentés további része az oktatáshoz való jogról, és az oktatás résztvevőinek védelméről szól. Beszámol a dokumentum a magyarországi tankötelezettség leszállításáról 16 évre, és megvizsgálja az ezzel kapcsolatos problémákat. A törvényi változást követően a korai iskola elhagyás Magyarországon az uniós átlag fölé, 12,4%-ra emelkedett, és az uniós tendenciákkal ellentétben 2010 óta nem csökken.

Fontosnak tartják még megjegyezni, hogy hazánk nem csatlakozott (ellentétben 20 uniós tagállammal) a Safe Schools Declaration elnevezésű kezdeményezéshez, mely a diákok, iskolai dolgozók, iskolák és egyetemek védelmében készült. Annak ellenére, hogy Magyarország állandó ENSZ-képviselője is aggályait fejezte ki 2015-ben a gyermekek és iskolák fegyveres konfliktusokban történő felhasználásával, érintettségével kapcsolatosan.

A HRW felkéri az ENSZ Gyermekjogi Bizottságát, intézzen kérdést Magyarországhoz azzal kapcsolatosan, védve vannak-e a hadászati célok elől az iskolák (sejtjük a választ), milyen a nemi megoszlása a korai iskola elhagyóknak, továbbá milyen eszközökkel kívánja a kormány csökkenteni a korai iskola elhagyást és növelni a diákok iskolalátogatását?

A Human Rights Watch többek között azt is javasolja az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának, hívja fel Magyarország figyelmét arra, hogy fogadja el a Safe Schools Declarationt, és hozzon azonnal lépéseket az iskola elhagyás csökkentése érdekében.