Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ha eddig nem hittük volna, a statisztika szerint is az egészségügyön spórolunk

A többek között az EU-tagországok szociális költségvetéseinek összehasonlítását is tartalmazó Szociális statisztikai évkönyv 2016 című KSH-kiadványból kiderül, nemcsak nálunk számít a népjólét mostohagyerekének az egészségügy- írja a HVG.

Az adattár 2014-ig tartalmazza az egyes tagországok népjóléti költéseit a GDP arányában (a későbbre vonatkozó adatokat még nem publikálta az Eurostat), vagyis megmutatja, hogy hol mennyit áldoznak a költségvetésből öregségi nyugdíjra, egészségügyre, árva- és özvegyellátásra, család- és lakhatási támogatásra és más szociális költésekre.

A statisztika arról árulkodik, hogy az unió keleti államaiban – így hazánkban is – különösen keveset költenek népjólétre. A második Orbán-kormány hivatalba lépésekor a GDP 19,7 százalékát költötte szociális kiadásokra -összehasonlításképpen a Bajnai-kormány idején ez a mutató még 22,4 százalék volt. A posztkommunista tagországok között ugyanakkor csak két olyan exjugoszláv köztársaság akad – Szlovénia és Horvátország –, amely a GDP-hez viszonyítva többet költött az öregek, a betegek, a fogyatékosok és az egzisztenciálisan kiszolgáltatottak istápolására négy évvel ezelőtt, mint Magyarország. Míg a szlovénok a GDP 23,7, a horvát kormány a 21,2 százalékának megfelelő összeget folyósított a leginkább rászorulóknak 2014-ben.

A kelet-európai uniós államok közt több olyan is található viszont – nevezetesen: Románia és a három balti ország –, ahol a bruttó hazai terméknek csak a 14-15 százalékát költötték a szóban forgó jóléti kiadásokra (összehasonlító áron számolva). A Magyarországnál fejlettebbnek számító Csehországban és Szlovákiában a szociális költségvetés a legutolsó adatok szerint ugyancsak karcsúbb volt (19,1, illetve 18,0 százalék), mint idehaza.

Meglehetősen éles a kontraszt kelet és nyugat között: Franciaország és Dánia az abszolút másik véglet az EU-ban, ahol a GDP-nek közel az egyharmadát adják oda a rászorultaknak, de rendre 30 százalék körül szán jóléti kiadásokra Ausztria, Belgium és Finnország  is.

Az adatok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a egészségügyi szektor viszont a népjóléti ágazat mostohagyermekének számít itthon az uniós standardokkal összehasonlítva. Az EU tagállamai átlagosan népjólétre elkülönített kiadásokon belül is mindössze azok 29,2 százalékát fordítják az utolsó publikált adatok szerint egészségügyi kiadásokra, a hasonló adat Magyarországon az átlagnál alacsonyabb, 24,7 százalék volt.

(HVG)

 

Olvass tovább!