„Nincs semmi, ami alapján komoly partnerként kellene tekinteni egyes olyan szervezetekre, amelyek ezt a jogot maguknak követelik.”
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerint ezért nem tárgyalnak a diáktüntetőkkel.
Alapvetően persze semmi meglepő nincs abban, hogy a kormány nem tekint komolyan vehető partnerként az oktatás különböző szereplőire, ha az oktatás jövőjéről, vagy akár jelenlegi tragikus helyzetéről van szó.
Eddig sem tették.
Nem tárgyalnak a pedagógusokkal, nem foglalkoznak érdemben a szakszervezetek meglátásaival, a nem kormánypárti szakértők javaslatait lesöprik az asztalról. Átnyomták a köznevelési törvényt, belekontárkodtak a felsőoktatásba, új Nemzeti Alaptanterv, új, állami tankönyvek, tankerületi rendszer, központosítás, és a többi – az oktatási rendszer elmúlt 8 évének változásairól érdemben nem kérték ki az érintettek (diákok, szülők, pedagógusok, iskolaigazgatók) véleményét, maximum valami értelmezhetetlenül rövid határidejű véleményezési szakasz volt, amit aztán jellemzően nem vettek figyelembe.
Amikor 2016-ban előbb a szakszervezetek, majd a Tanítanék Mozgalom utcára vonult, elég pontos követelésekkel és érdemi egyeztetést szorgalmazva, a kormány lekezelő nyilatkozatokkal (kockásinges, borotválatlan pedagógusokat vizionálva) ütötte el a kérdést, a tárgyalási helyzetekből rendre kibújt, és semmibe vette a vészjelzéseket.
Nagyjából ugyanezt látjuk most is: az államtitkár elmondja, hogy nem vehető komolyan a tüntetéseket szervező Független Diákparlament, azaz hitelteleníteni igyekszik a diákszervezetet, eközben viszont sem Balog Zoltán, sem Orbán Viktor nem volt hajlandó vitázni velük a követeléseikről, javaslataik pedig évek óta a kukában landolnak.
Márpedig ez leginkább jelenleg a Fidesznek árthat.
A pénteki, többezres tüntetésen ugyanis több fontos dolog is elhangzott.
Egyrészt a kormány által komolytalannak bélyegzett Független Diákparlament egy asztalhoz fog ültetni még a választások előtt három miniszterelnök jelöltet: Szél Bernadettet (LMP), Karácsony Gergelyt (MSZP-Párbeszéd) és Vona Gábort (Jobbik).
Ez pedig elég nagy fegyvertény lesz, pláne, mivel egy negyedik miniszterelnök-jelölt hiánya (Orbán Viktoré) nyilván elég nagy publicitást fog kapni. Óriási kihagyott ziccer ez a Fidesznek, hiszen a kampány kellős közepén (március 12-én lesz a vita) három ellenzéki jelölt beszél majd az oktatási elképzeléseiről, és magyarázhatja el, hogy miért volt tragikus az elmúlt 8 év oktatáspolitikája. A Fidesz pedig megint megfutamodik, sokadjára is a lehetőség elől, hogy valami előremutatót (és a „Folytatjuk” szlogennél bővebbet) mondjon a saját elképzeléseiről.
Valóban komolytalan lenne egy olyan szervezet, amelyik egy ilyen vitára összerántja az ellenzék legfőbb alakjait?
A másik fontos bejelentés (bár ez kisebb visszhangot váltott ki) az volt, hogy a Független Diákparlament tárgyalni hívta az Országos Diák Tanácsot (ODT). Akik ezt az invitálást szintén elfogadták.
„Az ülésen Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében együttműködési szándékát fejezte ki az ODT-FDP egyeztetéssel kapcsolatban” – áll az erről kiadott nyilatkozatukban.
Mindez azért meglehetősen nagy előrelépés, mert az amúgy kevesek által ismert, lassan egy éves ODT a kormány által gründolt diákszervezet, amelyik eddig leginkább Kövér Lászlóval parolázott, most mégis a független diáktársaikkal fognak tárgyalni.
Ráadásul a nagy találkozó szervezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta – ami minimum furcsának tűnik, ha azt vesszük, hogy az Emmi egyik államtitkára szerint az FDP komolyan vehetetlen szervezet, egy másik meg együttműködési szándékot fejez ki…
Az, hogy az FDP és az ODT tárgyalni fog egymással, elég nagy előrelépés, hiszen egy, a kormány által életre hívott szervezet végre valóban leül egy másik, az oktatásért érdemben tenni akaró szervezettel. Ilyenre eddig példa nem volt.
Mi az az ODT?
Az Országos Diák Tanács 2017 márciusában alakult, felállítását az amúgy háromévente ülésező Országos Diákparlament (ODP) kezdeményezte, hogy aktívabban tudjanak együttműködni a kormánnyal. Az ODP üléseit a minisztérium szervezi, és több bírálat is érte már, többek közt azért, mert az ülések nem sajtónyilvánosak, a felszólalásokat előre le kell adniuk a diákoknak, és csak engedélyezett kérdéseket lehet feltenni – vagyis túl sok helye a konstruktív kritikának nincs. Egyébként pont az ODP megalakítása hívta életre a Független Diákparlamentet is, még 2014-ben, mivel a diákok egy része úgy gondolta, hogy az ellenőrzött, steril, kormányzati fennhatóság alatti szervezet keretein belül nem tudnak független, kritikai munkát végezni.
És hogy itt diákok fognak tárgyalni diákokkal?
Hát igen. Azt azért jó, ha itt megjegyezzük, hogy a 2010 óta tartó ámokfutásnak leginkább a diákok a kárvallottjai, szóval ha valaki hitelesen tud beszélni arról, hogy mi a baj az oktatásban, akkor azok minden bizonnyal ők.
Ráadásul – és ez talán a Fidesz pökhendiségének a legnagyobb veszélye – a diákság elég jelentős erőt képvisel.
Nem véletlen, hogy a pénteki tüntetés egyik legerősebb üzenete az volt, hogy mindenki menjen el, és szavazzon április 8-án. Az pedig minden felszólaló külön hangsúlyozta: nem azt mondják, hogy melyik pártra kell szavazni, hanem azt, hogy szavazni kell. Hiszen ez a demokrácia egyik alappillére.
Elég erős összhangban áll ez az üzenet a Tanítanék Mozgalom január végi tüntetésének üzenetével is: ott a demokratikus ellenzéki pártok mutatták be, hogy képesek egy asztalhoz ülni, és kidolgozni egy közös Oktatási Minimumot – amit képviselni fognak a választások után is. Hogy ki vett részt az Oktatási Minimum kidolgozásában és ki nem: ez már önmagában egy üzenet, ami segíthet a választópolgároknak eldönteni, hogy vajon mely pártok érdekeltek az oktatás helyzetének javításában, és melyek tagadják meg ezt. A Tanítanék pedig leginkább azt üzente: mindenki menjen el választani, akinek fontos az oktatás, a gyerekek jövője.
Ugyanígy, pártpolitikai felhangok nélkül buzdított pénteken szavazásra az FDP is.
És mindazoknak, akik komolyan vehetetlennek titulálnak egy ilyen gesztust, egy dolgon érdemes mindenképpen elgondolkodniuk: azon diákok egy része, akik most elégedetlenek, és a változásért aktív állampolgárként tesznek, már most, 2018-ban is el fog menni szavazni. Ők vajon hogyan vélekednek erről a kormányzati gőgről? És mi van a diákok szüleivel, akik csak túlterhelt gyerekeket, értelmezhetetlen mennyiségű lexikális (és felesleges) tananyagot, romos iskolaépületeket és kiégett pedagógusokat látnak? Ők vajon mennyire lesznek elragadtatva attól, hogy a Fidesz semmilyen szinten nem foglalkozik a diákok követeléseivel?
