Anonim kormányzati források, és a legfrissebb médiapiaci adatok alapján ad átnézeti képet arról a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Heti Válasz legújabb száma, hogyan is áll jelenleg az Orbán-rezsim média-térfoglalása. Bódis András körképe arra enged következtetni, hogy ugyan a kormányzati propaganda- és hírgyár kiépült, mégsem működik zökkenőmentesen.

A minta a brit bulvársajtó

Míg az elmúlt pár év a különböző kormányzati médiaforrások (Ripost, Lokál, Magyar Idők, Echo TV) és egyes tömegmédiák megszállása (Origo, TV2, megyei lapok, helyi rádiók) illetve mások  beszántása (Népszabadság) körül folytak, addig a Heti Válasznak kormányzati források most arról beszéltek „a finomhangolást” a 2018-as választások utánra tervezik.

Ez alatt lényegében az 1 milliós nézettségű ellenzéki tónusú híradót is sugárzó RTL Klub, és az Index.hu bekebelezését értik

A források arról is beszéltek, hogy a lényegében központi hírgyárként, anonim cikkekkel operáló kormányzati bulvármédia fölött Habony Árpád embere lényegében tartalomfejlesztési igazgatóként rendelkezik, tehát lényegében a kormányzati guru dönti el, milyen irányba is megy éppen a médiamonstrum.

Többen egyértelmű, követendő példaként a brit politikai bulvársajtót említették meg. A Rupert Murdoch ausztrál milliárdos kezében lévő The Sun, a Harmsworth médiamogul-dinasztia (a magyar történelemből is jól ismert Rothermere őrgrófok) által birtokolt Daily Mail rendszeresen különösebb gátlás nélkül titulálják a politikai ellenfeleket hazaárulónak, hazugnak vagy éppen a „nép ellenségének.” Olykor pedig a legnyilvánvalóbban hamis, muszlim- vagy bevándorlóellenes álhíreket is leközlik.

De politikai értelemben minta lehet a a szigetország ellenzéki bulvárlapja a Daily Mirror is, amely Jeremy Corbynt támogatva Theresa May miniszterelnök kampányát döntötte be 2017 tavaszán, egyszerűen hazugnak nevezve őt. Az ilyen típusú bulvárban a kiadók inkább vállalják a hamis állításokért járó sajtóper esetleges borsos költségeit és büntetést, minthogy kihagyjanak egy-egy ziccert a politikai ellenfél rovására.

Magyarországon a The Sun-stílusú propaganda-újságírást ma a Lokál, a Ripost és a TV2 hivatott vinni. Mivel azonban Nagy Britanniában is éppen leáldozóban van az ilyen médiatermékek több évtizedes dominanciájának (a Facebook és a Google ma fontosabbak), ezért talán nem meglepő hogy ezzel a formátummal egyelőre a súlyukhoz képest keveset tudtak elérni a kormányzati kommunikáció irányítói.

Hiába ugyanis a mindenhonnan most is ömlő Soros-ellenes kampány, az RTL Híradója ma is nagyjából 100 ezer nézővel előzi a TV2 Tények című „hírműsorát,” a Hír TV konkurenciájaként átfazonírozott, Mészáros Lőrinc-féle Echo TV pedig egyelőre képtelen volt megközelíteni annak nézettségét.

Megyei lapok: költséges üzlet

A kormány elmúlt-évekbeli egyik legnagyobb dobása valójában azonban a megyei, regionális lapok piacának beszántása volt. Először 2016 októberében vették át a Mediaworksöt Heinrich Pecina bécsi üzletember segítségével, ezt követte a Lapcom is, így elsöprő többségben már a kormánykommunikáció felel azokért a tartalmakért, amelyeket a legnagyobb példányszámú helyi újságok közölnek.

Az üzleti operáció, amellyel 2016 vége és 2017 vége között sikerült ezt a tulajdonszerzést véghezvinni azonban a Heti Válasz információi szerint elég drága volt. Így nem csupán összesen 59 milliárdnyi közpénzt kellett ezekbe az orgánumokba állami hirdetések formájában beletölteni, még így is komoly tartozást halmoztak fel:

összesen 45 milliárd forinttal tartozik a TV2, az Origo, és a Mediaworks a Mészáros Lőrinc által ellenőrzött MKB Banknak.

A megyei lapok egyértelműen a kormány kommunikációjának sarokkövei a riportnak nyilatkozó bennfentesek szerint is. Itt ugyanis már nincs konkurencia, így a Fidesz pontosan azt nyomja át a helyi közbeszéden, amit éppen szeretne. Egyetlen problémájuk annyi, hogy a hatalomátvétel minden ilyen megyei újságnál nagyjából 15-19%-os példányszám-csökkenéssel járt, és míg van, ahol a szavazókorú lakosság között az elérésük 30% (pl. a Zala Megyei Hírlap) addig máshol ez csupán 10-12% (mint pl. a Délmagyarország).

Éppen ezért a kormányzati média terjeszkedéséért felelős menedzserek úgy látják, a harcnak koránt sincs vége, és a bekebelezés a választáson egy esetleges Fidesz-győzelem után hasonló, magáncéges, látszólag piaci eszközökkel folytatódna.