Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Népszabadság teste még meleg, felkészül: Bors, 168 Óra, Kisalföld, Délmagyar, Népszava, Szabad Föld, Vasárnapi Hírek

Ez a cikk több mint 7 éves.

Kedd este felvásárolta a Népszabadságot és 13 megyei lapot kiadó Mediaworks-öt Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor kedvenc polgármestere. A Népszabadságnak ezzel vége, és a független vidéki sajtó egy jelentős részének is. De sajnos utóbbi teljes elfideszesedésére sem kell már valószínűleg sokat várni.

fayktkqturbxy8wmjaxmgnjyjljngeyzjqxmjcwmti4ogrjzje4nmm1nc5qcgvnkzuczqjsamld.jpg

(Fotó: Grnák László / Blikk)

A Magyar Narancs információi szerint ugyanis Fideszhez köthető körök fel fogják vásárolni a Borsot, a Kisalföldet és a Délmagyarországot is kiadó Lapcomot. Ennek a két nagy vidéki lapnak a megvásárlásával pedig a teljes magyar megyei lapportfólió a Fidesz kezébe kerül.

De vannak más hírek is, továbbra sem biztatóak. A 168 Óra, amit pár hónapja megvett a Fideszhez köthető Köves Slomóhoz közeli Brit Média, egy ideje nem fizeti az alkalmazottait. Kedd reggel pedig kiderült, valójában nem egy külföldi befektető, hanem ismeretlen személy vásárolta meg a Népszavát, a Vasárnapi Híreket és a Szabad Földet tulajdonló Geomédiát.

Így állunk, de lesz még rosszabb is. Nem tudjuk, kinek a kezében van jelenleg az Index, azt pedig még csak nem is sejthetjük, kinek a kezében lesz fél év múlva. De lényegében minden nagyobb független médium kapcsán hallani felvásárlásról vagy ellehetetlenítésről szóló pletykákat.

Érdemes leszögezni, ezek nem piaci folyamatok. Ahogy a Népszabadságra is volt két vevő az elmúlt 3 évben, akiknek nem adták el a lapot, úgy lényegében ma Magyarországon nem vehet más médiaterméket, csak akinek a kormánypárt engedélyezi. Vajon tényleg annyira rossz üzlet lenne a média ma Magyarországon, hogy az elmúlt 6 évben csupán a Fidesznek jutott volna eszébe médiát csinálni? Vagy inkább arról van szó, hogy az állami hirdetések torzított piacán nincs értelme piacról és megtérülő befektetésről beszélni, és az a lap él meg leginkább, amelyet a Fidesz eltart?

Látjuk mi készül, de érdemes felfogni. Nem hőzöngés, nem nagyot mondás ma kijelenteni, hogy a Fidesztől független sajtót a kormánypárt a szamizdat szintjére akarja süllyeszteni. Egy putyini, erdogani típusú médiahelyzetet akar előidézni a kormánypárt, ahol majd minden lap hozzá tartozik, minden szerkesztőség neki felel, nem fideszes sajtó csak dísznek marad.

Egy olyan nyilvánosságot hoznak létre, ami jobb esetben a Kádár-rendszer nyilvánosságára emlékeztet. Rosszabb esetben pedig ehhez társul a fideszesek kivagyisága, bármit megcsinálhatunk mentalitása, ahol az újságírókat, a cégüket és a tulajdonukat féltőket, a Fidesz helyi vagy országos embereivel szembekerülőket semmi nem védi meg.

Persze lehet azt mondani, hogy majd mást nézünk, mást olvasunk, mást hallgatunk. Csak a média nem így működik. Ha nem lesznek műhelyek, amik kikutatják az információkat, ha nem lesz vidéki sajtó, ami beszámol a gazságokról, ha mindenhonnan ugyanazok a hazugságok ömlenek, akkor a megmaradó 2-3 kis műhely hangja elvész a propaganda harsogásában. Az, hogy mi legyen a közbeszéd témája, a Fidesz fogja meghatározni (és nem az egészségügy és az oktatás lesz), az hogy ki beszéljen erről, szintén (és nem szakértők, hanem szakértőnek álcázott nyalógépek fognak). És azt, hogy kit kell gyűlölni, kinek nem lehet igaza, mert szemüveg van rajta, úgy fogja hallgatni az ország nagyobbik része, hogy nem lesz lehetősége, vagy nagyon kell akarnia és küzdenie, hogy lehetősége legyen valódi információhoz jutni, miközben mindenhonnan a gyűlölet ömlik rá.

Az, ami most elindult, nehezen visszafordítható, és nehezen lehet belőle békésen kijönni. Egy autoriter rezsim felépítésének újabb szakaszát látjuk, és azzal, aki ezt tagadja nem az a probléma, hogy nem érti meg a helyzet súlyosságát, hanem az, hogy ő is észre fogja majd ezt venni a saját bőrén, csak amikor már észreveszi, késő lesz. Lehet, hogy már most is késő.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.