Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Greenpeace: a kormány 50% napelem – 50% Paks terve blöff

A csütörtöki kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy folytatódik a zöldforradalom. Állítása szerint a jövőben Magyarország áramellátását 50 százalékban a paksi atomerőművek biztosítanák, 50 százalékban pedig a megújuló energiaforrások, egész pontosan a napenergia. A Greenpeace szerint ez a bejelentés, amit Lázár 2017 áprilisában lengetett be először, nonszensz, mivel egyrészt elképesztően messze vagyunk jelenleg ettől a céltól, másrészt több gyakorlati akadálya is van a teljesülésének.

A legfrissebb Eurostat-jelentés szerint Magyarország az EU-s országok között hátulról a harmadik a zöldenergiafelhasználás mértékében: a magyar áramnak csak a 7,2 százaléka származik megújuló forrásból. Nálunk csak Luxemburg és Málta teljesít rosszabbul. Ehhez képest Ausztria 72,6 százalékban, Svédország 65 százalékban, Portugália, Dánia és Lettország 50 százalékban megújuló forrásból fedezi az áramellátását. Már ennyiből is látszik, mennyire távol vagyunk attól, hogy elérjük az áhított 50 százalékos szintet.

2010 óta lényegében nem nőtt Magyarországon a megújuló energiaforrásokból származó áram, ráadásul 2016-ban a kormány szinte betiltotta a szélerőművek építését, a napenergia lakossági felhasználását pedig „indokolatlanul magas környezetvédelmi termékdíj, magas áfa és úgynevezett elosztói teljesítménydíj” is akadályozza.

A kormányinfón Lázár napelemparkok létrehozását ígérte, az általuk előállított áramot pedig az áramelosztó cégeknek kötelezően fogadniuk kellene. A Greenpeace szerint ez is elhibázott hozzáállás, mivel az „európai tapasztalatok azt mutatják, hatalmas gazdasági és társadalmi változást hozhat egy olyan decentralizált rendszer kiépítése, amikor magánszemélyek, esetleg társasházak, kisvállalkozások telepítenek kisméretű (legfeljebb néhány 10 kW-os) napelemes rendszereket.”

Ehhez képest a nagyobb napelemparkok kevesebb szereplőt vonnának be, miközben az erőműveket valószínűleg mezőgazdasági területeken alakítanák ki – pedig a lakossági tulajdonban lévő háztetőkön hétszer annyi napelemet lehetne elhelyezni, mint amennyit Lázár a bejelentésében ígért.

„Mindezzel nemcsak értékes termőterületeket vonhatnak ki a forgalomból, de csökkentenék a megújulók decentralizációját, és így az abból fakadó társadalmi, gazdasági, környezeti, energetikai előnyöket is,” – írja a Greenpeace.

Ezeken a problémákon felül pedig a környezetvédő szervezet szerint Paks II. nem is kombinálható a megújuló energiaforrásokkal – legalábbis nem úgy, hogy 50-50 százalékos arányban termeljék ki a magyar áramellátást. Az atomerőműveket biztonsági és műszaki okokból nem lehet akkor leállítani, amikor a nap- és szélerőművek az aktuális időjárás miatt épp több és olcsóbb áramot termelnek. Így Paks II és a megújuló források nem kiegészítenék egymást, hanem versenytársak lennének.

Az államnak ráadásul nem áll érdekében a paksi árammal szemben a megújulók által termelt áramot támogatnia, mivel az új atomerőműnek „nemcsak a hazai, hanem a regionális piacon is kéne majd versenyeznie. A megújulók gyors terjedése miatt azonban a Paks II. által megtermelt drága áramra várhatóan nem lenne kereslet. A magyar állam így minden bizonnyal nem lenne érdekelt abban, hogy a megújulók használatát komoly mértékben támogassa.”

Így bár fantasztikus lenne, ha Magyarország a következő években egyre inkább át tudna állni a megújuló energiaforrások használatára, a tények és jelenleg létező körülmények (főleg Paks II. épülése) ennek a valószínűségét erősen megkérdőjelezik.

Olvass tovább!