Az Elios Innovatív Zrt. sikerszériájának a a 2010-es hódmezővásárhelyi tender adta meg a kezdőlökést – derül ki a 24.hu cikksorozatának harmadik részéből, amely az Eliosról szóló OLAF-jelentés újabb részleteit tárja fel.
Az akkor még Lázár János vezette város volt ugyanis a legelső, amelynek közvilágítási pályázatát megnyerte az akkoriban Tiborcz István érdekeltségében álló cég. Noha durva szabálytalanságok ellenére hozták ki győztesnek az Eliost, végül ez lett az a projekt, amely a mintát szolgáltatta a következő évek sorozatos sikereihez.
Nemcsak mintadarabnak volt kiváló a hódmezővásárhelyi pályázat lebonyolítása hanem mind közül ez is volt a legdrágább: az OLAF által vizsgált, vagyis az összes Elios-nyeremény közül a cég itt szakította a legtöbbet,
a jelentés szerint végül 940 millió forintot.
A megbízást az ES Holding Zrt., a későbbi Elios kapta, a megállapodást pedig 2010 márciusában írták alá. A több százmilliós megbízáshoz képest már az is eleve figyelemre méltó volt, hogy az ES Holding úgy nyerte el a megbízást, hogy 2008-ban nem volt bevétele, 2009-ben pedig mindössze 9 millió forintos forgalmat bonyolított, ráadásul semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett a közvilágítás terén. A cég végül 577 millió forintért vállalta a munkát.
Nem ez volt az egyetlen furcsa körülmény az Elios győzelmében: a cég két másik pályázót ütött ki, ezek egyike az a Tungsram-Schréder Zrt. volt, amely nem, hogy nem fellebbezett a számára méltánytalan döntés ellen, hanem a későbbi követő tenderek során rendre az Elios alvállalkozójaként bukkant fel. Az OLAF jelentése szerint azonban
nem tehették volna meg, mert a szabad verseny elve megtiltja, hogy egy korábbi versenytárs legyen a pályázat nyertesének alvállalkozója.
A magyar közbeszerzési törvény akkor érvényben lévő rendelkezései szerint, ha valaki akár önállóan, akár konzorciumi tagként ajánlattevőként részt vesz egy pályázatban, az egy másik ajánlattevőnek a projekt teljes értékének legfeljebb 10 százalékos mértékéig lehet alvállalkozója.
A Tungsram-Schréder esetében ez az arány 60 százalék volt.
Az OLAF által vizsgált 35 tenderből összesen 26 alkalommal a Tungsram-Schréder volt a beszállító, a két cég szövetsége pedig a pályázati kiírások szövegezésénél is fontos kritériummá vált, hiszen ezek alapján úgy tűnt,
mintha csak Tungsram-lámpákkal lehetett volna teljesíteni a megbízásokat.
A hódmezővásárhelyi projekt volt az első alkalom, amikor a Tender-Network Zrt. tanácsadó cég és az ES Holding együttműködött, előbbi a projektmenedzsmenti feladatokat látta el. Ezt később még tucatnyi hasonló alkalom követte az OLAF által vizsgált közbeszerzések között. Hódmezővásárhely annyiban volt különleges, hogy a Tender-Network párhuzamosan dolgozott a kivitelező Eliosnak és a megbízó önkormányzatnak.
Nem csak az Elios sikertörténete kezdetődött el 2010-ben Hódmezővásárhelyen: míg a megbízó önkormányzatot maga Lázár János képviselte, az OLAF-jelentés alapján minden ízében szabálytalan közbeszerzéshez pedig az Ész-Ker Kft. adott tanácsot a városnak. A cég még Lázár polgármestersége idején 129 millió forintos közbeszerzési és energetikai tanácsadásra kapott megbízást Hódmezővásárhelyen.
Az Ész-Ker a kancellária hivatalos közbeszerzési tanácsadója hosszú évek óta, és ez az a cég, amelyik minden idők legnagyobb közigazgatási tanácsadó tenderének részese lehetett: egy 5 milliárdos közbeszerzést nyert a Lázár János vezette Miniszterelnökségtől 2016-ban, mégpedig Bajkai István fideszes politikus és képviselőjelölt ügyvédi irodájával, az Orbán Viktort is képviselő SBGK-val együtt.
A 24. hu cikke külön kitér Tiborcz István jelentőségére a történetben. Az OLAF-jelentés a tényleges tulajdonosok, illetve a tényleges befolyással rendelkező, cégjegyzésre jogosult magánszemélyek hálóját vázolta fel -írják. Így kerülhetett vastagon szedett betűkkel Tiborcz István neve a jelentésbe:
Orbán Viktor veje 2009 augusztusa és 2014 januárja között, vagyis bőven az OLAF által vizsgált közbeszerzések alatt, az igazgatóság tagja volt.
Ezenkívül az OLAF-jelentés ezen kívül keresztülhúzza a kormányzati propaganda érvelését is, amivel Simicska Lajosra próbálják kenni az Elios körüli visszaéléseket. Simicska 2010-ben jelent meg a cégben, pontosabban többségi tulajdonosként az E-OS Energiakereskedő Zrt., amely a Közgép Zrt. cége. Az Eliosban akkor 22-22 százalékot birtokolt a ciprusi Nicosiában bejegyzett Biskelor Enterprises Limited, illetve a Green Investments and Solutions Kft. A ciprusi cég mögött bárki állhatott, a Green Investments tulaja akkor Orbán András volt.
A Simicska-féle E-OS 2013 közepén kiszállt az Eliosból, a jelentésben vizsgált 35 projektből mindössze háromnál esett arra az időszakra a felhívás kiírása, vagy az Eliosszal történt szerződés megkötése, amikor a Közgép még közvetett tulajdonos volt.
