Adózásra kényszerülhet a jövőben az, aki nagyobb civil szervezettől kap jogi, vagy másféle segítséget a kormány Stop Soros törvénycsomagja szerint. A hazai jogsegéllyel foglalkozó Helsinki Bizottság jogászai fedezték fel a törvénycsomag szövegében azt a passzust, amely szerint elvesztené közhasznúsági státuszát az a civil szervezet, amely egy bizonyos arányúnál több támogatást kap külföldi forrásból.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár vasárnap délután bejelentette, már javában tart a „társadalmi egyeztetés” a kormány Stop Soros törvénycsomagjáról. Tuzson szerint a csomagot sok a kormány által meghirdetett civil „túl enhyének” tartja, és ezért a „25%-os illeték felemelését indítványozták.

A tervezett jogszabály részeként az érintett szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat és részletes beszámolót kell közölniük pénzügyi támogatásaikról és tevékenységeikről is

– mondta mai sajtótájékoztatóján az MTI-nek az államtitkár.

Pardavi Márta, a Helsinki jogásza szerint az új szabályozás azt is jelentené, hogy azok az ügyfelek, akik számára eddig a Helsinki vagy a Társaság a Szabadságjogokért ingyenesen, pro bono nyújtott például jogsegélyt, a közhasznúsági státusz elvesztése után személyi jövedelemadót kötelesek befizetni akkor, ha ilyen segítséget vesznek igénybe.

Ahogy a szervezet a Facebookra vasárnap kirakott tájékoztatójában fogalmaz, a törvénycsomag értelmében az elfogadás után:

Adót kellene fizetni az ingyenes tanszercsomag, az ingyenes betegápolás vagy az ingyenes jogi segítség után. A készülő törvény nem csak a civil szervezeteket, azok támogatóit, de a a társadalmat is megtámadja.

Ahogyan Pardavi korábban az RTL Híradónak elmondta, a közhasznúsági státusz elvesztése számos kisebb és nagyobb civil szervezetet is fenyeget, hiszen ezen szervezetek bevételei jellemzően nagyobb részben nemzetközi pályázatokon elnyert pénzekből, és kisebb részben belföldi állampolgári adományokból, és 1%-os felajánlásokból származnak. A közhasznúsági státusz elveszítése tehát egyben az ott folyó, jogvédő munka ellehetetlenítését vonná maga után.

A jogvédő szervezetek nem csupán menekültügyi kérdésekben nyújtanak segítséget, jellemző forma például az, hogy túlzott rendőri büntetés  (például a falusi mélyszegénységben élőkre jellemző, harmincezer forintos „biciklilámpás” bírságok) esetén a megbüntetetteknek jogi segítséget biztosítanak, ahol az ügyvédi szolgáltatásokat ingyen vehetik igénybe azok akiknek egyébként erre nem lenne lehetőségük.

A „Stop Soros” törvénycsomagot január végén hirdette meg a kormány, Kovács Zoltán szóvivő elmondása szerint azzal a céllal, hogy megállítsák a „bevándorlást szervező” civileket. Ahogyan azóta kiderült, érvénybe lépésük esetén a tervezett törvények és törvénymódosítások inkább azt szolgálnák, hogy gyakorlatilag megszűnjön Magyarországon a nem-kormányzati szervezetek által nyújtott érdemi jogi- és szociális segítség lehetősége.

(MTI, Helsinki Bizottság, RTL Híradó // Kép: Csoszó Gabriella, Freedoc)