Azzal, hogy Áder János bejelentette, április 8-án tartják a választásokat, egy másik időpontot is kijelölt. Ugyanis ezzel az is kiderült, a jelöltek indulásához és az országos listák állításához szükséges ajánlásokat február 19-től két héten keresztül lehet gyűjteni. Az ajánlásgyűjtés pedig tekinthető az első fordulónak is. A kisebb pártok biztosan vért fognak izzadni, és az is könnyen lehet, hogy már itt elbúcsúzunk pár szereplőtől.

Február 19-én kezdődik az ajánlásgyűjtés, és március 5-ig tart. Ennyi idő alatt kell minden pártnak, 106 körzetben a párt minden jelöltjének összegyűjtenie 500 érvényes aláírást. 500 érvényes aláírással egy jelölt elnyeri a jogot az indulásra, egy párt pedig akkor állíthat országos listát, ha legalább 9 megyében és a fővárosban legalább 27 (itt korábban tévesen 8 megyét írtunk, ezért elnézést -a szerző) körzetben tud jelöltet állítani. Az érvényest itt azért fontos hangsúlyozni, mert általában sok az érvénytelen aláírás, a korábbi választásokon is gyakran múlt hajszálon, hogy egy-egy jelölt elindulhatott.

Ez azt jelenti, hogy azoknak a pártoknak, amelyek mindenhol akarnak jelöltet állítani, 58 ezer aláírást (plusz az érvénytelenek miatt szükséges ráadás) kell összegyűjteni két hét alatt, méghozzá az ország minden pontjáról.

Ha azt vesszük, hogy egy aktivista 1 óra alatt 4 célzott aláírást tud átlagosan gyűjteni, ez azt jelenti, a pártoknak 106 körzetben van szükségük kicsivel kevesebb mint másfél fő állású aláírás gyűjtő aktivistára, akik végig a két hetes időszakban gyűjtenek. Ez 164 főállású ember.

Ez pedig brutális pénz idő és energia.

A Fidesz által 2014-ben bevezetett ajánlási rendszer a kormánypárt szerint könnyíti az indulást, de a valóságban ez nem igaz. Hiába csökkent a körzetek száma, a 30 napról 14-re rövidített gyűjtési időszak nem csak sima idő rövidítés, hanem a lendületet is elveszi egy párt elől. Egy friss pártnak ennyi idő alatt sokkal nehezebb az ilyen kampányba beépíthető új aktivisták tényleges beépítése, képzése, sokkal nehezebb ennyi idő alatt a technikák, jó módszerek átadása, vagy az aktivisták átcsoportosítása a jól álló körzetekből a vidéki, nehezebb körzetek felé.

Egy kisebb szervezetnél ugyanis pont az első hét végére látszik, hol van nagy probléma, hova kell erőforrás. Egy hétvégi piaci gyűjtés tapasztalata nélkül nehéz megállapítani, a valóságban melyek is a sikeres körzetek. A lerövidített időben az első hét után viszont rögtön a végjátékra fordulnak a pártok. De a rövidebb idő alatt nehezebb a médiában is felépíteni azt a képet, hogy már csak pár nap van hátra, most kell belehúzni, mert már az elején is csupán pár nap van hátra. Pedig a kis pártok esetében a választópolgárok aktivizálása az ajánlásgyűjtés kulcskérdése.

És bár elsőnek könnyítőnek tűnik, az is nehezítő tényező, hogy ajánlásokat kell gyűjteni a kopogtatócédulák helyett. A korábbi rendszerben persze sokan sokszor kidobták a kopogtatócédulákat, de legalább minden állampolgár kapott egy értesítést arról, mikor kezdődik ez az időszak, és tudta, hogy van lehetősége beszállni a kampányba a pártok támogatásával.

4 éve komoly probléma volt az, hogy az emberek nagy része egyszerűen nem is hallott arról, hogyan, mikor és miként kell támogatni a pártok indulását, és így nem is éltek az ajánlási lehetőséggel.

És sajnos arra sem számíthatunk, hogy majd a média eljuttatja az üzenetet a polgárokhoz, miszerint itt az ajánlási időszak. 2014-ben is alig esett szó ebben az időszakban arról, mi a tétje az ajánlásgyűjtésnek. Ennek persze nem csak a direkt pártutasítás az oka, hanem az is, hogy a média a nagyobb pártok ügyeire koncentrál, akiknek éppen az ajánlások összegyűjtése könnyebben fog menni.

Azt már most tudjuk, hogy lesznek olyan pártok, amelyeknek nem lesz gondja az ajánlásgyűjtési időszakban. Valószínűleg a Fidesz már az első nap leadja a szükséges ajánlások többszörösét, minden körzetben. Biztos, hogy a Jobbik is végez az első héten az ajánlások leadásával, és az MSZP-Párbeszéd, valamint a DK is esélyes erre, főleg, hogy a koordináció miatt nincs mind a 106 körzetben jelöltjük, így nem kell mindenhol gyűjteniük.

Érdemes lesz nézni, ki az, aki rögtön leadja majd az ajánlásokat, és mennyit, ebből ha nem is komoly, de kisebb következtetéseket le lehet majd vonni arra nézve, ki esélyes jelölt, és ki nem.

Az LMP valószínűleg a 4 évvel ezelőttihez képest könnyebben fogja leadni mind a 106 körzetben a szükséges ajánlásokat, hiszen akkor még az utolsó napokban is volt olyan körzet, ahol gyűjtöttek. Sokat meg fog mutatni az LMP szervezetének erősödéséből, hogy idén hogyan veszik ezt a feladatot. De kívülről úgy tűnik – főleg Gémesi György pártjával, az Új Kezdettel kiegészülve – idén nem okozhat nekik problémát az ajánlások összegyűjtése.

Akik viszont el is vérezhetnek ebben a körben, az a Momentum és az Együtt.

Ezeknek a pártoknak a szervezettségét kivülről megbecsülve, valószínűtlennek tűnik, hogy mind a 106 körzetben leadják a kellő számú ajánlást. Sőt, extrém esetben még az országos listáért is meg kell majd feszülniük .

Az országos lista állításához 8 megye 27 körzetéből kell összegyűjteni az ajánlásokat. Ez 4 éve a Negyedik Köztársaság nevű pártnak nem sikerült, ellenben számos kamu pártnak igen. Ezek a pártok azért voltak sikeresek, mert – ahogy az például a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták kapcsán kiderült, cserélgették az ajánlásokat egymás között, így a többes ajánlás lehetősége miatt állampolgárok olyan pártokat is ajánlottak, amikről soha nem is hallottak.

A 106 jelölt állításának pedig nem csupán az a tétje, hogy a választó ez alapján is be tudja lőni, ki az erősebb, esélyesebb párt, akire érdemes szavazni, mert biztosan nem veszik el a szavazata. Ott, ahol nincs egyéni jelöltje egy pártnak, kisebb kampányt tud majd folytatni, és a választók se szeretnek annyira szétszavazni a lista és a jelölt között.

Az régóta látható, hogy ha egy körzetben nincs egy pártnak jelöltje, alacsonyabb szavazatarányra számíthat a pártlistára adott szavazatok aránya is. Tehát aki nem rendelkezik 106 jelölttel, az az 5%-os küszöbnek is kevesebb eséllyel fut neki.

Érdekes kérdés, hogy hogyan hat majd a valódi, de kisebb pártok helyzetére, és az esélyességükbe vetett hitre, ha nem sikerül mind a 106 körzetben összeszedni az ajánlásokat. Akiknek pedig sikerül, azoknak nagy lendületet adhat nekik, amint 2010-ben az LMP-nek, amikor több kopogtatócédulát gyűjtött be az akkor még létező megyei listákból, mint az MDF-SZDSZ.

(Címoldali kép: MTI)