Miközben a kormányzat és lakájmédiája erőforrásait arra pazarolja, hogy hiteltelenítse és érdektelenségbe taszítsa a diákok véleményformálását, követeléseit, Ferenc pápa Chileben járt és január 17-én a fiatalsághoz intézett beszédet. Pártunk és kormányunk fennen hirdeti saját(os) keresztény mivoltát, de jómagam is vizsgálandónak tartom a jelenlegi pápa munkásságát.

A pápa szerdai chilei beszédből – melynek fordításáért köszönet a Magyar Kurírt illeti – fogok idézni (dőlt betűvel szedve) a magyarországi történések kapcsán, kiegészítve saját gondolataimmal.

„Nagyon sok jó gondolat van a fiatalok szívében és elméjében. Tényleg igaz: ti törekvők, keresők, idealisták vagytok. […] Nem éritek be kevesebbel, nem engeditek, hogy megvegyenek két »garasért«, ez nem éretté válás. Ezért, amikor mi, felnőttek így gondolkodunk, ne törődjetek vele!”

Hanem legyetek erősek, a jövő a ti kezetekben van, megérdemlitek a szót, még ha nincsenek is meg a mélyebb körvonalai a gondolataitok magvának. Nem kell az alternatívát, a megoldást tálcán nyújtani ahhoz, hogy kritizálhassatok valamit; nem kell védekeznetek azért, mert ti mást szeretnétek.

Védekezzenek a rendszer fenntartói, a reakciósok, a változás, megújulás ellenzői. Hogy miért nem akarnak változtatni akaratotok szerint. Ne hallgassatok azokra – ahogy Ferenc pápa is javasolja – akik azt mondják

„»Minek változtatnánk, mindig is így mentek a dolgok, mindig is így csináltuk?!« Ez a megromlás, ez a korrupció. Az éretté válás, az igazi érettség azt jelenti, hogy viszitek tovább álmaitokat, vágyaitokat, együtt, szembenézve egymással, megvitatva egymás között, de mindig előretekintve, nem érni be kevesebbel, nem eladni ezeket a törekvéseket, nem feladni ezeket a dolgokat!”

Ezért azt javaslom, gyűljetek össze. Nem kell több tízezren lennetek, pár ezren sem, mint ahogy a minap összegyűltetek. Elegek vagytok ketten-hárman is – hogy hű maradjak a kontextushoz, Jézus is azt mondja a kersztények szerint,

„Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” ^[1]

–, a fő, hogy beszéljetek, gondolkozzatok, szerveződjetek. Higgyetek abban, hogy sikerülhet, ahogy magatokban és társaitokban is. Együtt tehettek a rendszer ellen, lebonthatjátok és saját kedvetekre formálhatjátok, olyan formában adhatjátok át a titeket követőknek, ahogy azt gondoljátok. És ők is olyanra formálhatják aztán, amilyenre szeretnék. Vidéken, és Budapesten egyaránt lehetőségetek van erre, máshol is vannak hasonló sorsú-helyzetű diákok; Szegeden is volt tüntetés.

„Kedves barátaim, kedves fiatalok: »Legyetek – kérlek titeket –, legyetek szamaritánus fiatalok, akik senkit sem hagynak az útszélen! A szívetekben, egy másik kérdés: ‘Előfordult, hogy ott hagytam valakit az útszélen? Valamelyik rokonomat, barátomat, barátnőmet…?« Legyetek szamaritánusok, ne hagyjátok az embereket az útszélen!«”^[2].

Ha számotokra már nincs is sok hátra a képzésből, vagy ha már el is végeztétek, mint én, gondoljatok arra, lesznek, vannak még utánatok, akik ugyanazokkal a problémákkal kell, hogy szembesüljenek. Ha csak apróságok kerülnek utatokba, ne feledkezzetek meg arról, az ország más részeiben ezeknek sokszorosa csaphat le diáktársaitokra. Ne feledjétek, vannak sokkal rosszabb (és persze jobb) helyzetben lévő társaitok is. Velük kell szövetkeznetek, egymáshoz kell fordulnotok, nem várhatjátok a segítséget kívülről, tanároktól, szülőktől vagy politikusoktól. Ők tették olyan hellyé ezt az országot, melyből inkább elkívánkozik az ember.

Mi tehetjük olyan hellyé, amiben érdemes maradni, amiért érdemes tenni. Cselekedjünk!

(Címoldali kép: Tóth Fruzsina)