Rétvári Bencét igazán nem kell félteni, ha frappáns válaszokat akar az ember kapni, elég az államtitkártól kérdezni, máris ontja a meglepetéseket.
Most két szocialista képviselő, Heringes Anita és Gúr Nándor volt arra kíváncsi, hogy megyénként mekkora az egészségügyi szakdolgozók hiánya az ellátórendszerben.
Rétvári a válaszát azzal kezdte, hogy emlékeztette a szocialistákat arra, hogy fizetős egészségügyet vezettek be, vizitdíjat és kórházi napidíjat tettek volna kötelezővé, és egyéb galádságokat is a fejükre olvasott.
Az immár láthatóan kötelező vagdalkozás után Rétvári ráfordult a kérdés érdemi megválaszolására, hogy aztán
ne mondjon semmit érdemben.
Némi maszatolás után azonban azt azért közölte, hogy „a Kormány minden lehető eszközzel támogatja az egészségügyi szakemberek utánpótlását, ennek érdekében kimagasló képzési keretszámokat határozott meg az iskolarendszerű szakképzésben tanulók számára”.
És mivel ennyi bőven elég is, Rétvári Bence szerint 2018-ban Magyarországon
„az egészségügyi szakdolgozók helyzete rendezett, az egészségügyi ellátás zavartalanul működik, az ellátáshoz való hozzáférés biztosított.”
Az egészségügyi szakdolgozók helyzete ugyanis marhára nincs rendezve (talán jelzésértékű lehet, hogy még Lázár János is 5-6-szoros béremelést javasolna az egészségügyben, ha a miniszterelnök megkérdezné a témáról), a Magyar Idők(!!) nem is olyan rég az ágazatot sújtó munkaerőhiányról értekezett, az ápolók pedig már a sztrájkra készülnek.
Így néz ki egy rendezett helyzet?
Vagy megint csak arról van szó, hogy az államtitkár a kérdés megkerülésével igyekezett elterelni a problémáról a figyelmet? Nem ez lenne az első eset, amikor az Emberi Erőforrások Minisztériuma ehhez a módszerhez folyamodik…
Az viszont tény, hogy ennek a nagy terelésnek – mint mindig – most is a betegek láthatják a kárát. Mert az egészségügyben igenis van szakemberhiány, várólisták is vannak (csak hogy a „zavartalan hozzáférésről” is essék szó), és óriási a területi egyenlőtlenség, vagyis az sem mindegy, hogy az ország mely pontján lesz beteg az ember. Attól, hogy az államtitkár nem hajlandó erről érdemben tájékoztatni a választópolgárokat, a probléma még létezik: az egészségügy épp összeomlóban van.
Mondjuk tény, hogy ehhez nem kell kikérni az államtitkár válaszát, könnyedén megtapasztalhatja bárki, aki igénybe venné az állami egészségügy egyes szolgáltatásait.
Igazából a kérdés, amire az államtitkárnak -illetve az egészségügyért is felelős minisztériumnak – válaszolnia kéne:
