Az Index több részes sorozatban járja körül az úgynevezett „NER-lovagok” mindennapjait. A mostani sorozatban a fiatal feltörekvő fideszes vállalkozók vagyoni helyzetét nézték meg. A cikkben leírt számok pedig önmagukban is brutális képet mutatnak arról, hogyan foglalja be az államot a Fidesz, hogy özönlik a vagyon a fiatal pártközeli mini-oligarchákhoz.

A cikk több egymástól független kutatásra is hivatkozik, amelyek együtt durva tőkefelhalmozást mutatnak az elmúlt években meggazdagodó, főként fideszes vállalkozók körében.

Az Index cikke idézi a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég becslését, akik szerint egyetlen év alatt 500 új multimilliomos lépett be a legalább egymillió dollárnyi megtakarítással bírók körébe Magyarországon. Egy nemzetközi ingatlancég, a Knight Frank elemzése pedig azt mondja, ezer magyar család lépte át a bűvös határt csak a tavalyi évben.

Karagich István Blochamps Capital elemzője további részleteket is megosztott az Indexszel. Állítása szerint 11 ezer olyan hazai család van, amelyik 100 millió forint feletti vagyonnal bír. Az elmúlt években számuk 20 százalékkal gyarapodott. Szintén Karagich szerint a 100 millió eurós vagyonnal (ez kb 3 milliárd forint) rendelkezők köre 3-5 év alatt megduplázódhat. Ez már csak azért is érdekes, mert nagyjából ezzel az összeggel lehet ma bekerülni a 100 leggazdagabb magyar közé.

Ha nem is egészen pontosak ezek a számok, a nagyságrendet jól mutatják, hogyan épít fel a Fidesz leginkább az uniós források kiszipolyozásával egy teljesen új, hozzá lojális tőkésosztályt. Míg a médiában a legnagyobbak ügyeit látjuk, a Mészárosok, Garancsik, Tiborczok ügyeit, addig a körülöttük mozgó kisebb vállalkozói csoportok ugyanolyan brutális vagyonosodáson mentek keresztül az elmúlt években. Lecserélve a magyar tőkésosztályt, és feltöltve azt a párthoz lojális emberekkel.

Ez pedig ugyanolyan bebetonozás jelleggel bír a magyar demokrácia szempontjából, mint a törvényi tényállások megváltoztatása, hiszen ilyen szintű tőkés támogatottság mellett nagyon kicsi az esély a változásra.

Ennyi pénzből ugyanis nem álom, hanem teljesen reális olyan függő rendszerek tömegének létrehozása, amelyben az egyes helyi állami intézmények (ki teremt munkahelyet, ki tud beleadni a közösbe, és vásárol így hatalmat), vagy akár kisebb települések, térségek is ezektől a mini-oligarcháktól és az ő tőkéjüktől függnek.

A másik dolog pedig, amit megállapíthatunk, hogy az uniós pénzek egy része egy egyenlőtlen, nem a társadalom egészét, hanem csak a kiszemeltek vagyonosodását támogató rendszerré állt össze Magyarországon. Ami hazai felhasználási célját tekintve elég nagy részben a kevesek, nem mindannyiunk gyarapodását szolgálja.