Orbán Viktor volt a díszvendége a bajorországi kormányzó párt, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) szövetséges, regionális Keresztényszociális Unió (CSU) kétnapos frakcióülésének, amelyet a seeon-seebrücki kolostorban tartottak.

A meghívást rengeteg kritika kísérte, melyek szerint Orbán nem szolgálhat példaként egy német konzervatív mozgalom számára. Horst Seehofer, a CSU vezetője ezekre reagálva elmondta, „vissza kellene vennünk a gőgösségből, amikor más országokat és politikusokat értékelünk”, ehelyett pedig „demokratikus irányultságú, egészséges partnerséget” kell ápolni, például Magyarországgal és politikai vezetőivel.

Amikor arról kérdezték Seehofert, jogállamnak tarja-e jelenleg Magyarországot, csak annyit válaszolt, nem feladata kioktatni a magyar kormányt.

„Orbán Viktor demokratikusan megválasztott kormányfő, egyszer még abszolút többséget is szerzett. Így a jogállami elvek talaján áll.”

– hangsúlyozta a bajor kormányfő.

Orbán Viktor az ülés második napján szólalt föl. Kifejtette, a 2015-ös európai menekülthelyzet „demokratikus válságot” okozott, amelyet meg kell szüntetni. Szerinte az „európaiak nem akarnak a terrorizmus fenyegetésének árnyékában” élni, 2018 pedig „az európai népek önrendelkezésének visszaállításáról” fog szólni.

Igazodás a szélsőjobbhoz

Németország kevésbé keményvonalas politikai köreiben az Angela Merkel kancellárral szövetséges Horst Seehofer számos kritikát kapott Orbán meghívása miatt. Jan Korte a német Balpárt parlamenti igazgatója sajtóközleményében úgy vélekedett, Seehofernek igazán nincs szüksége Orbán meghívására, hiszen ott van nekik Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak  (AfD) nacionalista-bevándorlásellenes parlamenti frakcióvezetője, aki a választások előtt például a német Wehrmacht második világháborús tetteit mentegette:

Gaulanddal még az utazási költségeket is megspórolta volna a CSU, és ő ugyanazt mondaná el, mint amit Orbán. […] Világos, hogy a CSU politikai célja a visszafejlődés: Európa, a törvény előtti egyenlőség, a felvilágosodás és szabadság tagadása. Merkel kancellárnak pedig tisztáznia kell, hogy ő és a CDU is követni kívánja-e a Seehofferek, Orbánok, Gaulandok, Strachék útját, vagy a demokrácia és a jogállam mellett maradnak.

Ezekkel a kritikákkal a bajor kormánypárt most vajmi keveset törődik. Még akkor is, ha Seehoffer éppen a két nappal a szociáldemokraták és a CDU-CSU közötti egyeztető tárgyalások előtt találkozott a magyar kormányfővel.

Korábban még a magyar Fidesszel egy európai pártcsaládba tartozó CDU egyes képviselői is kritizálták Orbánt a jogállam leépítésével, a sajtószabadság megsértésével vagy éppen a menekültekkel szembeni kegyetlen bánásmóddal vádolva őt.

Mivel azonban mind a kereszténydemokraták, mind a bajor keresztényszocialisták saját törzsterületükön rengeteg szavazatot vesztettek a határok bevándorlók előtti lezárását és keményvonalasabb muszlimellenes politikát követelő AfD javára, ma a német jobboldal nyitottabb elgondolásaik felé. Seehofer korábban például leszögezte, megvédik az szociáldemokrata SPD-vel szemben azt az álláspontjukat, hogy Németországban évente 200,000 emberben maximalizálják a bevándorlók számát.

Ezt a jobbratolódást fogalmazta meg átfogóbb szinten a konzervatív Die Welt hasábjain Alexander Dobrindt, a CSU Bundestag-képviselője is, aki szerint a CDU-nak és Merkelnek vissza kell szorítania a „baloldali véleménydominanciát,” és keményebben kell fellépnie a konzervatív értékek védelmében.

(Deutsche Welle, MTI, Die Welt // címlapkép: MTI/Máthé Zoltán)