Olyan szobrot akar Schmidt Mária, amit már egy hónapja felavattak

A Magyar Idők számolt be arról, Schmidt Mária újra felavatná az 1947-ben, a kommunisták által koncepciós perben elítélt és kivégzett Donáth György szobrát. Amint az újság a történészasszonyt idézte:

Donáth Györgyöt halálra ítélése, kivégzése után még a holtában is meggyalázták azzal, hogy egy maroknyian ellehetetlenítették az emlékállítást.

Bayer Zsolt, Schmidt Mária, L. Simon László az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások – újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című konferencián, Budapesten, 2017 november 23.-án / Fotó: MTI, kultura.hu – Kőmives András

Szerinte “a magyaroknak öntudatosabban kell viselkedniük” a múltjukkal kapcsolatban és nem szégyellni az olyan múltbeli figurákat mint Donáth.

Donáth György 1947-es , a Magyar Közösség elleni koholt perben a kivégzése előtt, utolsó szó jogán elmondott beszéde nyomán vált 1990 után jobboldali hőssé. 2016 februári, 9. kerületi szoboravatása ellen főleg baloldaliak azért tiltakoztak, és végül akadályozták azt meg, mert ismert volt: a perben vitt szerepét megelőzően Donáth szerepet vállalt Imrédy Béla nácibarát, 1938-as kormányában, amely az első zsidótörvény kidolgozásáért is felelős volt.

Schmidt Mária figyelmét a Magyar Idők beszámolója alapján nyilván az is elkerülte, hogy szinte titkos körülmények között Szakály Sándor hadtörténész, a Veritas Intézet igazgatója már újból felavatta Donáth György mellszobrát a Kozma utcai Kisfogház Emlékhelyen amely egyébként is a sztálinista magyar rezsim és az 1956 utáni megtorlás áldozatainak kegyeleti helyéül szolgál.

Az eseményről a Magyar Hírlap október 24-i számában is beszámolt, igaz csak egy fotóval és annak aláírásával:

A Schmidt által kárhoztatott “megalázó helyzet” tehát saját szája íze szerint már rendeződött, bár ez nyilván egyáltalán nem fogja örökre eltemetni a vitákat az emlékezetpolitika azon kérdése körül, hogy érdemes-e pusztán kommunisták általi üldöztetésük miatt tisztelettel emlékezni olyanokra is, akik aktívan közreműködtek antiszemita törvények meghozatalában és betartatásában, illetve akik magyar nacionalista radikalizmusuk okán, nemcsak a zsidók hanem alkalomadtán a kitelepítésre ítélt németek ellen is uszítottak.

(Magyar Idők/Veritas)

Olvass tovább!