A kormány szerint sose volt ilyen jó az egészségügyi dolgozóknak

2017. november 17-én, a Szociális Munka Napja alkalmából a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Szociális Szakmai Tagozat országos konferenciát szervezett “Szociális ellátások kihívásai a XXI. század elején” címmel. A konferencián Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár beszédet mondott, melyben a kormány a szociális ágazatot érintő eredményeiről és terveiről beszélt.

Czibere hangsúlyozta, az elmúlt 4 és fél évben 60 százalékkal emelkedett az ágazatban az átlagfizetés, és hogy a kormány folytatni fogja az erőltetett ütemű béremelést. Ugyanakkor ehhez érdemes hozzátenni, hogy míg a bruttó átlagfizetés Magyarországon 2017 augusztusában a KSH adatai szerint 292 400 forint volt, addig a humán-egészségügyi ellátásban dolgozóké mindössze 120 800, a szociális ellátásban dolgozóké pedig 120 600 forint volt. Az ágazatban dolgozók béremelésével kapcsolatban pedig továbbra is egyeztetés folyik az Emmi és több egészségügyi szakszervezet között.

Czibere szerint a kormány növelte a foglalkoztatottak és csökkentette a szegénységnek kitettek számát, mondván, “amit megtermeltünk, abból ma legyen jobb azoknak, akik rászorulnak”.

Az elmúlt hónapokban ehhez képest rengeteg olyan hír látott napvilágot, amely az egészségügyben mutatkozó súlyos munkaerőhiányról és tömeges felmondásokról szólt. A legemlékezetesebb talán a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház dolgozóinak átpártolása volt az IKEA-hoz háromszoros bérért, de például háziorvosból és védőnőből sincs elég az országban (2020-ra 1 millió magyar maradhat háziorvos nélkül, a védőnői állományból pedig körülbelül 400-an hiányoznak).

Számos tiltakozást is szerveztek az elmúlt években az egészségügyi dolgozók az ágazatban tapasztalható körülmények miatt, kezdve Sándor Mária feketeruhás mozgalmától a mentősök megmozdulásáig idén tavasszal.

(MTI)

Olvass tovább!