Korábban már mi is írtunk arról, hogy miközben az ország középső és nyugati részein komoly a munkaerőhiány, addig a keleti és délnyugati régiók óriási munkanélküliségi rátákkal küzdenek. Kézenfekvő lenne a kérdés, hogy a munkanélküliség sújtotta régiókból miért nem vándorolnak az emberek oda, ahol munkaerőhiány van.

A válasz egyszerű: az ingatlanpiac és az országos lakhatási válság röghöz köti az embereket, így azok, ha akarnának, sem tudnának az ország egyik feléből a másikba költözni.

A főváros egyes részein öt év alatt 84 százalékkal növekedtek az ingatlanárak, Győr-Moson-Sopron megyében ugyanebben az időszakban másfélszeresére nőtt egy négyzetméter ára. Hasonló növekedés tapasztalható a többi fejlettebb régióban is. A megyei jogú városok közül Sopronban, Veszprémben és Győrben a legdrágább lakást venni, de Székesfehérváron és és Szombathelyen is másfélszeresére nőttek az árak 2012 óta.

Az árnövekedést a kereslet növekedése és a kínálat stagnálása okozza: egyre nagyobb a verseny az ingatlanokért, így a tulajdonosok egyre nagyobb árakat tudnak elkérni.

Az érem másik oldalán, a leszakadó régiókban teljesen elértéktelenedtek az ingatlanok. A legrosszabb a helyzet Nógrádban, Hevesben, Békésben, valamint a Dél-Dunántúlon, itt olyan falvak is akadnak, ahol néhány százezer forintért száz négyzetméteres házat lehet venni telekkel együtt.

Az ország kettészakadása egészen abszurd formákat is tud ölteni. Somogy megyében például a Balaton környéki településeken 700 ezer forintról indul egy új építésű ingatlan négyzetméterenkénti vételára, eközben pedig a parttól távolabb eső településeken ötszáz forintba kerül egy lakás négyzetmétere.

A helyzet azt eredményezi, hogy azoknak, akik hátrányosabb helyzetű vidékekről jobb helyre költöznének, gyakorlatilag aprópénzért kell eladniuk otthonaikat – ha sikerül egyáltalán -, a céltelepülésen azonban ebből a pénzből már semmire nem futja.

„A férjem Mosonmagyaróváron kapott munkát. Nekem is lenne állásom Győrben, így felmerült, hogy odaköltözünk. Csakhogy míg a három és fél szobás házunkat nagyjából 5-6 millió forintért tudnánk eladni, addig ennyi pénzért nemhogy Győrben, de még egy környékbeli faluban sem kapnánk semmit. Két gyerekkel viszont nem mehetünk másfél szobás panelba, ráadásul, ahogy néztük a kínálatot, kilencmillió alatt még ilyen kis lakást sem találni. Így aztán a férjem hetel, hétfő hajnalban utaznak el két kollégájával, s pénteken éjjel vagy szombat délelőtt jönnek haza. Mennénk mi a munka után, de nem szívesen költenénk el egy fél élet munkájából felépített ház árát két év alatt albérletre” írta le nagyon érzékletesen a csapdahelyzetet egy somogyi nő a Népszavának.

A szakértők úgy vélik, a kialakult helyzet egyik oka, hogy Magyarországon nagyon elterjedt a saját tulajdonú lakás vágya, és nálunk a legmagasabb ezek aránya a teljes lakásállományon belül. A saját tulajdonú ingatlan megnehezítheti az országon belüli mobilitást, főleg ha ilyen egyenlőtlenségek jönnek létre a fejlett és leszakadó régiók között.

Emellett szükség lenne egy jól kigondolt kormányzati lakáspolitikára is, amely fejlesztené az állami bérlakásrendszert. Ehhez képest az elmúlt 25 év kormányai mind a saját tulajdonú lakás megszerzését támogatták, így tesz a Fidesz is.

(via Népszava)