Ma kezdődik a kilakoltatási moratórium, csakhogy ez nem megoldás

A korábbi évekhez képest korábban, már ma megkezdődik a kilakoltatási moratórium: eddig december 1-től március 1-ig nem lehetett kilakoltatni senkit, most viszont már november 15-től 2018. április 30-ig tart a moratórium.

A parlamenti képviselők által egyhangúlag elfogadott törvényjavaslatot a KDNP nyújtotta be idén ősszel – így talán nem is meglepő, hogy a kormánypártok a jövő év áprilisára esedékes országgyűlési választások utánra tették a kilakoltatási moratórium végét. Erre utalt a javaslat egyik benyújtója, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is, amikor közölte:

“Ilyen helyzetben, amikor több ezer ember érintett, az államnak be kell avatkoznia.”

Igaz, azt is rögtön hozzátette: csak átmeneti időre tudtak segíteni a családoknak, de a jövőben átfogó megoldást kell találni a problémára, ami már a következő parlament dolga lesz.

Szép is mindez, pláne kampányidőszakban, de azért arra is fontos emlékezni, hogy a Fidesz-KDNP kormány 2010 óta jóformán semmit sem tett azért, hogy úgy általában véve megakadályozza, hogy bárki is az utcára kerüljön.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása természetesen rengeteg ember számára fontos segítség, ám a valódi problémát nem oldja meg, legfeljebb elfedi. Erre hívta fel a figyelmet mai írásában A Város Mindenkié csoport (AVM) is.

6. menet a lakhatáshoz való jogért: az AVM évről évre igyekszik felhívni a figyelmet a problémára (Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc)

A hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek jogaiért és érdekeiért küzdő AVM ugyanis rámutat: a kormányzat dolga az lenne, hogy a kilakoltatások okait szüntesse meg. Csakhogy ehhez képest mi történt?

  • 2015 március elsejével Orbánék megszüntették az országos lakásfenntartási támogatást  – ahelyett, hogy jelentősen növelték volna az összegét, hogy az érdemi segítséget jelentsen a rászoruló háztartásoknak.
  • A korábban a nagyobb települések önkormányzatai számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is megszüntették – ahelyett, hogy az ország minden településén elérhetővé tették volna.
  • A fővárosi Fidesz pedig ezzel párhuzamosan megvonta a fővárosi rezsi-támogatás költségvetési forrásait.
  • A magánbérleti szektorban semmi nem szab határt a lakbérek emelkedésének – sőt, még az önkormányzatok is úgy emelhetik a „szociális bérlakások” lakbéreit, ahogy nem szégyellik.

Vagyis a Fidesz-KDNP kormány nem hogy nem segítette, de inkább nehezítette a rászoruló családokat, akik így napról napra kénytelenek küzdeni, hogy megtarthassák otthonaikat.

“A kilakoltatás egy folyamat végeredménye, és mindenkinek az a legjobb, ha nem jutunk el odáig. Ehhez pedig olyan lakáspolitikára van szükség, ami mindenki számára megfizethetővé teszi a lakhatást, és megelőzi a családok eladósodását” – írja az AVM.

Emellett kiemelik azt is, hogy a parlamentnek nem a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását kellene törvénybe foglalnia, hanem azt, hogy

tilos bárkit, bármikor utcára tenni.

Az AVM néhány hete bemutatta hat lakhatási pontját (melyeket hat ellenzéki párt is támogatott), ezek közt szerepel például az is, hogy „a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása tilos”, továbbá, hogy az önkormányzatoknak rendeletbe kell foglalniuk: „az önkormányzati bérlakásokból nincs helye az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak”.

Idén csak az első félévben 708 családot lakoltattak ki, és szeptemberben az is kiderült, hogy mintegy 900 ezer végrehajtási ügy folyik.

Kapcsolódó cikkek