A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által vitt eljárásban a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kimondta, hogy mivel a Mediaworks Hungary Zrt. nem biztosította a munkavállalók képviseletét a társaság felügyelőbizottságában, így jogsértő volt a Népszabadságot bezáró cég működése. Azért is fontos ez, mert a felügyelőbizottság volt az a szerv, amelyik a Népszabadság bezárásáról döntött.

A Népszabadság munkavállalóit képviselő üzemi tanács még 2016 júniusában választotta meg Danó Annát, hogy ő küldöttként képviselje a munkavállalókat a Mediaworks felügyelőbizottságában. A cég azonban az üzemi tanács kifejezett kérése ellenére sem tette lehetővé Danó Annának, hogy részt vegyen a felügyelőbizottság ülésein. A testület így jogszerűtlenül működött, a mostani bírói ítélet szerint.

Mivel a felügyelőbizottság testülete záratta be a Népszabadságot, így egy  jogellenesen működő testület hozta meg a neves napilap megszüntetéséről szóló döntést is. 

A Mediaworks azzal érvelt, hogy a cég átalakulásával megszűnt az üzemi tanács, és így a munkavállalók képviseleti jogosultsága is. Mivel nem választottak a munkavállalók új üzemi tanácsot, ezért a küldöttnek sem volt felhatalmazása. Ezt az érvet a bíróság nem fogadta el. A bíróság megállapítása szerint az üzemi tanács jogszerűen működött tovább az átalakulás után is, ezért Danó Annának ott kellett volna ülnie a felügyelőbizottságban.

A munkaügyi bíróság már hasonlóképpen döntött egy nagyon hasonló ügyben a Népszabadság bezárásával kapcsolatban. Most már a második  bíróság is megállapította, hogy a Népszabadság rolójának a lehúzása jogszerűtlenül történt. Nincsenek arra sajnos jogi eszközök, hogy a Népszabadság működésének helyreállítását a bíróságok kikényszerítsék.

Mindenesetre az már nyilvánvaló, hogy a legnagyobb példányszámú magyar napilap bezáratása nem csak a sajtószabadságnak volt nagy pofon, hanem a jogállamiságnak, és a munkavállalói jogoknak is.

(Címlapfotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc)