A szülők ellenzik a gimnáziumbezárásokat, hiába erőlteti az Iparkamara

Emlékszünk még erre?

Ma a szülők meg vannak győződve róla, hogy ha a gyereknek van egy érettségije, minden ajtó nyitva áll előtte. Ez rossz beidegződés.

Ezzel a sarkos véleménnyel próbálta a nyáron Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke indokolni, hogy miért hirdettek háborút a gimnáziumok ellen (igen, mondta azt is, hogy kár, hogy az önkormányzatok félnek a gimnáziumok bezáratásától, pedig…).

Nem meglepő, hogy az Iparkamara elnöke abban érdekelt, hogy minél több gyerek menjen át a szakképzésbe, hiszen a lassan az ajtón kopogtató munkaerő-piaci katasztrófa ésszerű megoldása valóban az lenne, ha jól képzett munkaerőt lenne képes útjára bocsájtani a szakképzés. Ez nem egyik pillanatról a másikra kivitelezhető dolog, ehhez koncepció kéne, az, hogy a szakképzést ne szétverje, hanem újraépítse az oktatási kormányzat. Ez jelenleg nincs így, sőt, épp az ellenkezőjét látjuk.

Talán nem véletlen az sem, amit egyébként szintén Parragh citált elő:

Az elmúlt öt évben 100 ezer gyerek esett ki a középfokú képzésből, ebből 84 ezer a szakképzésből.

Bizony, bizony, a szakképzés jelenleg totális kudarc, egy zsákutca, végzettség nélkül hullanak ki belőle a gyerekek, és még aki végez, annak is komoly problémái lehetnek az elhelyezkedéssel.

Szóval alapvetően nem lenne probléma azzal, ha többen választanák maguknak ezt az életpályát – de őszintén, ki az a hülye, aki ma be akarna ugrani a szakképzésbe?

Biztosan nem megoldás erre a kényszerítés, vagyis a gimnáziumok bezáratása, hiszen nem ettől lesz jobb a szakiskolák, szakgimnáziumok helyzete.

És hát az a helyzet, hogy például a gyerek meg a szülő nem hülye.

A Szülői Hang Közösség online véleményfelmérést készített, több mint 1000 szülő töltötte ki – és bár reprezentatívnak nem tekinthető a kutatás, de minimum beszédes, főleg, mivel rengetegen nem csak ikszeltek, de ki is fejtették véleményüket. Lássuk tehát, mit gondolnak a szülők az Iparkamara elképzeléseiről:

1. Aki az Iparkamara által preferált szakképzésben vesz részt, annak pályaválasztási döntését 13-14 éves korában kell meghoznia.

Az Iparkamara ugyan könnyítené a szakképzésben tanulók felsőfokú továbbtanulásának esélyeit, de csupán a már kiválasztott szakmán belül, miközben a nem szakirányú felsőfokú továbbtanulás esélyei csökkentek – vagyis kényszerpályára állítaná ezeket a tanulókat.

A válaszadók 89 százaléka úgy véli: a gyermek 13-14 éves korában nem tud megfelelő pályaválasztási döntést tud hozni, még akkor sem, ha a döntés meghozatalát a család és az iskola támogatja (mondjuk pályaválasztási tanácsadással vagy üzemlátogatással). A válaszadók 90 százaléka szerint aki az általános iskolában gyengébben teljesít, még lehet sikeres a középiskolában vagy az egyetemen.

Szülői vélemény a kérdőívből:

Az érettségi legyen alap, mint az általános iskola. Ha valaki nem akar felsőoktatásba továbbmenni, a szakképzés legyen utána, ahogy eddig. Csak ezek a szakképzések legyenek sokkal jobbak, intenzívebbek, gyakorlat-orientáltabbak. Én pont a szakközépiskolákat, vagy szakgimnáziumokat hanyagolnám. Olyan nincs, hogy valaki ne tudjon érettségizni. Ha ez így van, az nem a gyerek, hanem a rendszer hibája.

2. Parragh László szerint óriási hiba, hogy az önkormányzatok nem mernek bezárni gimnáziumokat, pedig a szakképzésből indulva is lehet sikeres karriert befutni.

A szülők ezt nem így gondolják. Egy jó képességű tanulónak, akit gimnáziumba is felvennének, a válaszadók 89 százaléka szerint nem érdemes a szakképzést (szakgimnáziumot) választania.

3. Az Iparkamara több gyereket terelne be a szakképzésbe, és a szülőket kárhoztatja azért, mert azt gondolják, ha a gyereknek van egy érettségije, minden ajtó nyitva áll előtte.

A szülők viszont úgy vélik, az ajtót a gimnáziumokban szerezhető versenyképesebb tudás nyitja ki. A szöveges választ adók 89 százaléka inkább gimnáziumba íratná a gyerekét, és teszik ezt leginkább a jobb továbbtanulási lehetőségekre (46,5%) és a jobb minőségű oktatásra (32,5%) hivatkozva, a válaszok egy része pedig külön kiemeli, hogy a gimnáziumban jobban fejlődnek a gyermek készségei (10%).

4. Az Iparkamara nyomására a szakképzésben jelentősen csökkentették a közismereti (azaz nem kifejezetten a szakképzéshez kapcsolódó) órák számát.

Ezzel a felsőfokú továbbtanulást megnehezítették, és elsősorban arra ösztönzik a gyerekeket, hogy azonnali jó elhelyezkedési lehetőségeket találjanak.

Szülői válasz arra a kérdésre, gimnáziumba vagy szakképzésbe küldené-e inkább a gyerekét:

Gimnáziumba, mert sajnos egyértelmű, hogy a szakképzésből nincs visszaút.

A szülők viszont nem a gyors elhelyezkedést tekintik a legfontosabbnak, ám az érettségi megszerzését alapvetőnek tartják. A válaszadók nagy többsége (82%) szerint fontos, hogy minél többen szerezzenek gimnáziumi érettségit, még akkor is, ha egyes hiányszakmákban jelenleg e nélkül is jól el lehet helyezkedni. Ez a vélemény a városokban erősebb (80%-87% közötti a város méretétől függően), de a nem városlakó válaszolók is hasonlóan gondolkodnak (77%).

A szülők leginkább azt sérelmezik, hogy a szakképzési rendszer jelenleg nagyon behatárolt életutat biztosít a diákoknak, hiszen nehezíti a felsőoktatásba való bekerülés lehetőségét is.

A szülők többsége (73 százalék) szerint még annak sem kell a középiskolában szinte kizárólag a munkavégzéshez szükséges szakmai tárgyakat tanulnia, aki az általános iskolában gyengébben teljesített, fontos az általános műveltség és a készségfejlesztés is.

A szülők egyértelműen a felsőfokú tanulmányok elvégzésére mellett döntenek: 90 százalék szerint fontos, hogy minél több diáknak legyen lehetősége felsőfokú tanulmányokat kezdeni függetlenül attól, hogy a későbbiekben milyen területen helyezkedik el.

Egy szülői vélemény a kérdőívből:

„Az általános műveltség minden gyermeknek fontos! A gyengébb képességű diákokat sem kéne kizárni a rendes oktatásból. Bár úgy tűnik a mostani oktatáspolitika úgy gondolja minél butább a nép annál irányíthatóbb. De ez sokáig nem fog működni remélem.

Mindebben természetesen benne van egyrészt a szakképzési rendszer jelenlegi, szétzilált állapota is, miközben a tapasztalatok azt mutatják, hogy jelenleg Magyarországon az olcsó, nem túl képzett munkaerő piaca nagy – márpedig ki tekintené ezt vonzó életpályának? A szakképzés jelenleg nehezíti azt, hogy az onnan kikerülő fiatalok versenyképes tudással rendelkezzenek, hogy képesek legyenek arra, hogy folyamatosan fejlesszék tudásukat.

A szülők tehát elég egyértelműen elutasítják az Iparkamara gimnáziumbezárásokra és férőhelycsökkentésre irányuló törekvéseit. Mint írják:

Szülőként aggódunk, hogy mire gyermekeink befejezik az általános iskolát, a gimnáziumok kapui zárva lesznek. A veszély valós: a kormány az Iparkamara javaslatait rohamtempóban szokta megvalósítani. Ezért is fontos, hogy szülőként álljunk ki egy jobb oktatási rendszerért és hallassuk a hangunkat!

Épp ezért a Szülői Hang Közösség levélben fordult a legnagyobb magyar cégekhez, melyek az Iparkamarát a kötelező kamarai tagságon túl önkéntesen is támogatják. A szülők visszajelzést szeretnének kapni a cégek álláspontját illetően, és arra kérik őket: ne támogassák, hogy az Iparkamara rövid távú gazdasági haszon reményében a gyerekek jövőjét beáldozva megnehezítse a diákok továbbtanulását! A teljes levél és a megkeresett cégek listája itt olvasható.

Az Egis Gyógyszergyár Zrt. már vissza is jelzett, és az Iparkamara tagjai közül elsőként közölte: nem vett részt olyan egyeztetésen, mely gimnáziumok bezárását, illetve gimnáziumi férőhelyek csökkentését célozta volna. A vállalat kiemelte: a széles körű természettudományos ismereteket nyújtó oktatás és a megfelelő felsőfokú végzettség biztosításában érdekelt. A gyógyszergyár visszajelzéséből elég erősen lehet arra is következtetni, hogy az Iparkamara (az oktatásban sajnos elég gyakori módon) erről az alapvető fontosságú kérdésről tagjainak megkeresése nélkül döntött.

Címoldali kép: Szülői Hang facebook-oldal
Kapcsolódó cikkek