November 4. a magyar történelembe mint gyásznap vonult be, és úgy tűnik a török baloldalnak is azzá válhat. 2016 november 4-én ugyanis a 2015-ben 13%-al és 88 képviselővel parlamentbe kerülő Népi Demokrata Párt (Halkların Demokratik Partisi – HDP) 9 vezető képviselőjét hurcolták el a török biztonsági szervek az éj leple alatt, később pedig 88 helyi HDP-s polgármestert is.

Az incidens a 2016 novemberi időközi választások előtt, Recep Tayyip Erdoğan török elnök ellen megkísérelt, 2016 júliusi sikertelen puccs után majdnem fél évvel történt. A párt elhurcolt társelnökeit, Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağ-t később azzal vádolták, hogy „terrorista politikai szervezetet” működtettek. A puccskísérlet után a kormányzó török iszlamista-populista AKP főleg kérlelhetetlen ellenfelei ellen használta ezt a vádat, többek között a Fethullah Gülen-féle karizmatikus vallási mozgalom tagjait, egyetemi tanárokat és ellenzéki újságírókat vádoltak meg ezzel.

A HDP párt valódi fő bűne minden bizonnyal az volt, hogy egy széles, multikulturális török-kurd újbalos pártszövetséggel, és egy munkás- és kisebbségvédelmet előtérbe helyező programmal, a 2015 júniusi nemzetgyűlési választásokon kiugró, 13%-os eredménnyel jutottak be az ankarai parlamentbe.

Ezzel pedig akkor még megakadályozták, hogy Erdoğan akkor abszolút többséget szerezzen elnöki hatalma kiterjesztéséhez.

Azóta, a 2017. áprilisi népszavazáson keresztül az elnök végül megszerezte ezt a felhatalmazást.

A New York-i Jacobin magazinban Rosa Gilbert és Steve Sweeney hívják fel a figyelmet az egyéves évfordulóra. Cikkükben emlékeztetnek, a HDP a török újbaloldal egyik leghatékonyabb és legjobb szervezete volt, amely apró baloldali pártok tucatját szervezte egybe az isztambuli kommunistáktól a zöld baloldalon át a kurd kisebbségi pártokig, és sikeresen képviselte az etnikai béke és az egyenlőség programját. Ahogyan Demirtaş társelnök elhurcolása előtt egy diyarbakiri gyűlésen megfogalmazta,

 [n]em csupán törökök vagy kurdok vagytok. Nem kizárólag örmények, arabok, cserkeszek, grúzok, bosnyákok. Ti mind, mindannyiuk vagytok. Nem csupán alévik, szunnik, asszírok vagy jazidok. Nem csupán zsidók, héberek vagy keresztények. Mindannyian egyek vagytok.

A párt 2013-as megalakulása után sokszor feszegette a korlátozott török demokrácia határait, például amikor sztrájkokat szerveztek a kegyetlen török munkakörülmények ellen, vagy amikor a szír polgárháború során az Iszlám Állam által megtámadott szíriai Kobáni kurd város és védelmezői segítségére siettek. Emiatt a török kormány azzal vádolta őket, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet politikai szárnyát alkotják.

A 2016 novemberi, megismételt török választások előtt a török parlament, a köztársaságpárti ellenzéki CHP párt együttműködésével, felfüggesztette a képviselők mentelmi jogát, ezután lehetett elhurcolni a párt vezetőit, akiknek pere ez év decemberében fog folytatódni.

A Jacobin magazin, sokak után most az évforduló alkalmából hív minél több szervezetet, csatlakozzanak a HDP politikusainak kiszabadítását követelő nemzetközi kampányhoz.

Eddig ugyanis egyik nyugati nagyhatalom sem emelt szót konkrétan az események ellen, ezt az is nehezíti hogy Törökország a NATO katonai szövetség egyik legfontosabb tagja.

(Jacobin)