Az Alkotmánybíróság végre kimondta, hogy a közmunkásoknak is ugyanolyan jogaik vannak, mint más dolgozó embereknek

Az AB mai határozatával megsemmisítette a közfoglalkoztatottak magánszféráját szükségtelenül korlátozó rendelkezéseket, amely szerint 3 hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki nem tesz eleget a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeknek. Az alapvető jogok biztosa, Székely László által benyújtott indítvány szerint az említett rendelkezések hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat a más munkaviszonyban állókhoz képest és ennek a megkülönböztetésnek nincs ésszerű, alkotmányos célja. 

A közfoglalkoztatási jogviszonyt az AB atipikus munkaviszonyként definiálja, amely a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika metszéspontján helyezkedik el. Funkcióját tekintve ugyan a szociális rendszerhez kapcsolódik, de több egyszerű szociális ellátásánál, hiszen munkateljesítményhez van kötve.

A közfoglalkoztatottak számára a munkavégzésen kívüli követelmények előírása az AB szerint a közmunkásokat indokolatlanul kedvezőtlen helyzetbe hozza, diszkriminálja. A határozatban kitérnek arra is, hogy a csoport a tagjai többnyire a legkiszolgáltatottabb rétegből kerülnek ki: nehéz anyagi helyzetben lévő, a minimálbérnél is kevesebbet kereső emberekről van szó. A vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete valósul meg tehát azzal, hogy csak számukra és ésszerű indok nélkül különleges életvezetési szabályokat ír elő egy szabályzat.

Az AB ezért megsemmisítette a közfoglalkoztatással kapcsolatos törvény egyes rendelkezéseit. A testület 15 tagjából hatan fűztek különvéleményt a határozathoz: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András, illetve párhuzamos indoklást: Dr. Czine Ágnes.

(MTI)

Címoldali kép: Nemes Csaba
Kapcsolódó cikkek