Szerte Kelet-Európában lázadnak az egészségügyi dolgozók

A lengyel orvossztrájk nem csak a kelet-európai médiát foglalkoztatja, hanem az Oderán túl, Németországot is. Ami nem meglepő, hiszen a nagy egészségügyi szakemberhiány miatt sok lengyel és más kelet-európai orvos, ápoló is tölt be német állásokat. Keno Verseck a Spiegel Online-on, az egyik legolvasottabb német hírportálon foglalta össze az egészségügyi dolgozók aktuális küzdelmeit több kelet-európai országban.

A lengyeleken kívül az utóbbi hónapokban a román, cseh, bolgár és lett orvosok is sztrájkoltak. Lettországban úgynevezett „lassító sztrájkba” kezdtek az orvosok: kevesebb beteget fogadtak naponta, és így próbáltak nyomást gyakorolni az államra magasabb bérekért.

Romániában az eszközök és erőforrások „rendszerszintű pazarlását” kifogásolják, illetve a korrupciót, például a kórházi eszközöket szállító cégeknél, illetve a paraszolvenciát. Magyar példát is hoz Verseck, az „1001 orvos a paraszolvencia ellen” kampányról ír, és arról, hogy nyáron több pesti kórház is zárva volt orvoshiány miatt. Egy szegedi orvossal beszélt, aki azt mondta neki: „Magyarországon még nem történt meg az egészségügy reformja”.

A cikk kiemeli, hogy az alacsony bérek miatt nagy probléma az orvosok kivándorlása Nyugat-Európába. Az orvosoknak nem nehéz elhelyezkedni külföldön, gyakran még nyelvtanfolyamot is fizet nekik a munkaadó. Ha netán mégis nehézségeik lennének, külön cégek foglalkoznak azzal, hogy kelet-európai orvosoknak munkát találjanak, például Németországban.

Egy fiatal lengyel orvos példája alapján a német olvasó rögtön megérti, hogy mi a baj (az eszközhiányon és korrupción kívül) az egészségügyi rendszerrel a keleti szomszédságban: a 26 éves diplomás orvos havonta 420 eurót keres, heti 50 óra munkáért. Összehasonlításul, a német minimálbér 8,50€ per óra, vagyis 1.700 € bruttó/hó. Egy kezdő orvos Németországban a lengyel kollégája tízszeresét keresi az kb. 4.000 eurót havonta.

Az Európai Unió ennyire széttartó bérekkel nem működhet.

De a kivándorlás és az egészségügy rossz helyzetének legfőbb oka továbbra is az, hogy  a kelet-európai országok, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniát kivéve, csupán a GDP  5%-át fordítják az egészségügyre, miközben az EU-átlag 8%. Aki több pénzt fektet az egészségügybe, persze jobban meg tudja fizetni orvosait is.

A fiatal lengyel orvos legalább is elég biztos abban, hogy a jövőben Németországban fog dolgozni. Lengyelországban ugyanis nem lát jövőt, ha nem változnak a dolgok.