Közös sajtótájékoztató keretében szorgalmazták a nők elleni, valamint a családon belüli erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálását az MSZP, az LMP és a Párbeszéd országgyűlési képviselői kedden – írja az MTI.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra mutatott rá: hetente egy nő és havonta egy gyermek hal meg bántalmazásban Magyarországon, és minden ötödik nő van kitéve szexuális zaklatásnak.

Szólt a média felelősségéről is, felháborítónak ítélve, hogy a Marton László rendezővel kapcsolatos zaklatási ügyről a közmédia nem adott tájékoztatást.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese is azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetek hazai és nemzetközi szexuális zaklatási botrányai mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A kormány három éve írta alá az Isztambuli Egyezményt, amelynek ratifikálása mindössze 8 milliárd forintot igényelne – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy a kabinet egyik tagja tavasszal az őszi parlamenti szezonra ígérte azt.

Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa szerint a nők elleni erőszak nem a fizikai bántalmazással kezdődik, hanem azzal, ha egy társadalom megengedi a lányokat nyíltan prostitúcióra buzdító puncs.hu internetes oldal hirdetéseinek közzé tételét.

Ezeket a reklámokat uniós forrásból finanszírozták – folytatta, és kijelentette: ha ilyen magas szinten fonódik össze a közpénz és a prostitúcióra buzdítás, az „felülről üzeni azt”, hogy a nőket tárgyiasítani lehet.

Az Európa Tanács Egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról – közismertebb nevén: az Isztambuli Egyezményt – Magyarország 2014 márciusában írta alá, de parlament általi életbe léptetése azóta is várat magára.

2015-ben több tucat ellenzéki képviselő nyújtott be az egyezmény ratifikálását előmozdítani akaró indítványt, de a kormánypárti többség lesöpörte azt az asztalról. Azóta többször próbálkozott még az ellenzék, legutóbb 2017 elején, de minden alkalommal falakba ütköztek.

A ratifikálás előtt több akadály is áll, de a legnagyobb az, hogy Magyarország még nem teljesítette az egyezményben foglalt elvárásokat. Nincs kiépített intézményrendszerünk, amely segítséget nyújtana a családon belüli erőszak áldozatainak, és a rendőrség, illetve ügyészség sincs felkészülve az erőszak eseteinek megfelelő kezelésére. A feltételek nem teljesítését használja egyébként a kormánytöbbség annak indoklására, miért is nem ratifikálják a szerződést.

A kormány vonakodását az is magyarázza, hogy a nők elleni, valamint családon belüli erőszak átfogó leküzdését elősegítő egyezmény ellen konzervatív szervezetek is tiltakoznak. A CitizenGo nevű konzervatív nemzetközi hálózat, mely főként az abortusz és a melegházasság ellen küzd világszerte, leginkább amerikai neoprotestáns szervezetek által finanszírozva, idén februárban indított online petíciót az egyezmény ellen. Ebben úgy fogalmaznak, az egyezmény „a gender ideológia trójai falovát jelentheti.”