Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere október 23-án Berlinben vett részt ünnepi megemlékezésen egy rangos színházban, ahol az első roma musicalként ismert Somnakaj című darabot mutatták be: az épület előtt berlini magyarok tüntettek a miniszter ellen. Langowski Judith tudósítása a helyszínről.

Bent a színházban Balog Zoltán ünnepi beszédét várják. Kint a Kurfürstendammon, Berlin díszes nyugati útján egy magyar csapat gyűlt össze. A kis üdvözlő bizottságot a Freie Ungarische Botschaft, magyarul Szabad Magyar Követség szervezte.

„Az engedélyünk a színház elé szólt” – meséli az egyik rendező, de a rendőrök nem engedik oda őket. Egy házzal arrébb kell várnia a csapatnak, mivel a rendőrök a minisztert és Györkös Péter nagykövetet biztosítják. A „Theater und Komödie am Kurfürstendamm” felé öltönyös emberek sietnek.

Mindegy, innen is elhallatszik az aktivisták hangja, látszanak a plakátok, amelyek a magyar kormány menekültellenes politikáját bírálják: „Nem börtönt, hanem menedéket a menekülteknek”, olvashatjuk vagy egy mondatot a Máté-evangéliumból: „Jövevény voltam, és befogadtatok”. Néder Panni színházi rendező mond beszédet, szépen keveri Domonkos István 1971-es Kormányeltörésben című versét a saját szavaival.

videó: Freie Ungarische Botschaft

„A magyar erős és büszke”, idézi Néder a kormánypropagandát, „nem ijed meg attól, hogy Európában már elhasalt.” Hiszen aki magyarként Berlinben él, látja, hogyan rökönyödnek meg a németek a magyar kormány embertelen menekültpolitikáján, amikor megtudják, mi történik a magyar tranzitzónákban, a kerítésnél, milyen óriásplakátokkal van tele Magyarország. „Mindnyájan szembesültünk már azzal Berlinben, hogy szemlesütve kell bevallanunk, hogy magyarok vagyunk” -foglalja össze Vojtonovszki Bálint aktivista, szervező ezt az érzést. A tüntetők jelzik azt is, nem 56, nem a magyarok, hanem a magyar kormány ellen tiltakoznak.

Ezen az estén a kurfürstendammi komédiában egy igazi színházi darabot mutat be a magyar kormány a berlinieknek. Főszerepben egy miniszter, aki egy roma musicalt tapsol meg, miközben Magyarországon a romák „eltérő életviteléről”  beszél. Háttérben a magyar társadalom, amely 1956-ra emlékezik, amikor magyar menekültek tízezrei kaptak menedéket Németországban, de most, 2017-ben, semmikép nem akarja megadni ugyanazt a természetes emberséget a háború elől menekülőknek.