03:59 CDU/CSU: 33,0%, SPD: 20,5%, Die Linke: 9,2%, Zöldek: 8,9%, FDP: 10,7%, AfD: 12,6%

Ez az előzetes, még nem hivatalos végeredmény, a részvétel 76,2% volt (2013: 71,5%). Ezzel zárjuk közvetítésünk, köszönjük a figyelmet!

03:46 Megvannak az eredmények az utolsó választókerületekből is

Berlinben igencsak elhúzódott az eredmények feldolgozása, de hamarosan bejelentik a 2017-es német szövetségi választások előzetes végeredményét.

02:55 A Zöldek nyertek végül egy egyéni körzetet

Kreuzbergben, amelyet a magyar kormány korábban No-go zonának jelölt futott be a zöldek jelöltje. Itt 2002 óta mindig nyert Hans-Christian Ströbele, a zöldek legendás képviselője aki közvetlen stílusáról volt ismert. Idén visszavonult, így a körzet új zöld képviselője az 1966-ban a törökországi Malatya városában született Canan Bayram lesz. A lenti képen Ströbele és Bayram:
kép: rbb24.de

02:48 Bréma maradt az SPD utolsó fellegvára

Most már hivatalos: Bréma az egyetlen tartomány ahol a listás szavazatokat tekintve és mindkét egyéni mandátumot megnyerve az SPD a legerősebb párt.

01:34 Szászországot megnyerte az AfD

Az AfD 27, a CDU 26,9, a Linke harmadikként 16,1 százalékot szerzett itt. AZ AfD és a CDU közötti különbség 4000 választó volt.

01:01 Merkel nagyot bukott saját választókörzetében

Merkel most 44 százalékkal nyert, ez 2013-ban 56,2 százalék volt még. Tehát a kancellár saját körzetében 12 százalékot bukott.

00:26 A legfrissebb előrejelzések

00:10 Szászország az AfD fellegvára

Szászország 16 szavazóköréből 7-ben a CDU jelöltje nyerte meg a egyéni mandátumot, 3-ban pedig az AfD jelöltje. 6 szavazókörből még nincs adat. Tartományi szinten a listás szavazatokat tekintetében pedig fej-fej melletti eredményt jósol az infratest dimap a CDU-nak és AfD-nek. Szászország az AFD fellegvára, és még itt is a legjobb eredményeket a legkeletibb körzetekben érte el. Más tartományban nem is számíthat arra az AFD, hogy egyéni körzetben nyerjen.

23.40 Mudde szerint is az elégedetlenek pártja az AfD

Az AfD parlamentbe jutására reagált a Guardianben megjelent publicisztikájával Cas Mudde, a 2000-es évek egyik legtöbbet hivatkozott politikatudósa, a populizmus témájának felkapott kutatója. Írásában felhívja a figyelmet arra, amit ma este már többször is hangsúlyoztunk: a párt szavazóinak többsége, 60 százaléka a többi párttal és Merkel bevándorlási politikájával szembeni elégedetlenségét fejezte ki, amikor az AfD-re húzta az ikszet, miközben a szavazóik 86 százaléka gondolja úgy, hogy a párt nem határolódik el kellőképpen a különböző szélsőjobboldali csoportoktól és retorikáktól. Az AfD tehát a 2017-es szövetségi választás protesztpártja, ez azonban azt is jelzi, hogy a párt és a szavazói közötti kapocs gyenge. Mudde hangsúlyozza azt a dilemmát, amit Magyarországon a Jobbik kapcsán ismerünk: hiába a magas támogatottság, a párton belüli mérsékelt és szélsőséges szárnyak közötti lavírozás az egységes parlamenti fellépést vélhetően megnehezíti majd. Mindezek mellett persze a pártrendszerek fragmentálódásával és jobbra tolódásával a 10-15 százalékos támogatottságú szélsőjobboldalnak egyre több európai parlamentben jut jelentős szerep.

23.17 Az SPD a vörös fellegvárakban is bukott

Egyelőre úgy tűnik még Hamburgban és Berlinben is lecsúszott a második helyre az SPD, pedig ezek számítottak eddig a balos fellegváraknak.

23.06 Legújabb becslések a végeredményre

Nyugat-Németország (Nyugat-Berlinnel)
Papírforma, Linke gyenge, Zöldek és FDP az országos átlag felett, AfD gyengébb mint az országosan.

Kelet-Németország (Kelet-Berlinnel)
Az AfD Kelet-Németország második legerősebb pártja, kvázi átvette a Linke szerepét, a többi eredmény hozza a papírformát: Linke az SPD előtt, liberálisok a zöldek előtt.

23.02 Az Alexanderplatzon egyre többen tüntetnek az AfD ellen

22.46 Nem minden zöldpárti szavazó szeretné a pártját kormányon látni

22.35 Az AfD az egyetlen protestpárt

Az AfD az egyetlen párt, amire a szavazói azért szavaztak, mert a többi pártban csalódotak, nem pedig azért, mert lelkesednek a pártjukért. Mondhatni, hogy a jobboldali poulista párt ma az egyetlen protestpárt Németországban. Az alábbi képen a baloldali sávok mutatják a lelkesedésből szavazók arányát, a jobboldaliak a többi pártból való csalódottság miatt szavazókat.

Egy másik felmérés szintén érdekes eredményeket mutat. Azzal az állítással, hogy „Úgy érzem, hogy a többiekhez képest hátra vagyok hagyva Németországban” (avagy talán magyarabbul: nincsenek komolyan véve a problémáim), az összes szavazó 16%-a ért egyet, míg az AfD szavazóinak 42%-a. Összehasonlításképpen, a baloldali rendszerkritikus Linke szavazóinak 25%-a gondolja így. 

22.20 A hajléktalan állampolgárok kiszorultak a választási folyamatból

A Zeit hosszú riportot közölt a hajléktalan németek szavazási szokásairól, akik a lakcímmel rendelkezőkkel ellentétben nem kerültek be automatikusan a választási jegyzékbe. Mivel számukra a regisztrációs folyamat rendkívül bonyolult, sokan úgy döntenek, inkább nem szavaznak. Az ő szavuk így jóval kevésbé számít a kancellárságért folytatott harcban, ami nagy valószínűséggel nyomot hagy majd a szociális politikán is.

22.12 Csordogálnak az adatok, az AfD talán 13% alatt marad

Ahogy az adatok érkeznek be, az infratest dimapnál a Linke már előzi a Zöldeket, az AfD pedig leesett 13% alá, a Forschungsgruppe Wahlen-nél viszont a Zöldek továbbra is egy hajszállal vezetnek, az AfD pedig 13 százalék felett.

21.47 A zöldek pártvezetése már győzködi a tagságot

Stuttgartban a zöldek eredményváróján jelen van tudósítónk is, ahol megjelent Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök is, aki zöld színekben vezeti a tartományt. Ő is a zöldek felelősségéről beszélt. Azt mondta, nem lesz könnyű a koalíció, különösen hogy a CSU-val és az FDP-vel kell együttműködni, de azt hangsúlyozta, hogy vállalniuk kell a felelősséget az országért és Európáért.

21.38 A CDU-tól csak elmentek a szavazók

Az átszavazásokkal kapcsolatban további érdekességek derülnek ki az Infratest dimap felméréséből. Az eredmények szerint a CDU az egyetlen párt, aki csak vesztett szavazóiból: a támogatóik egy jelentős része az FDP-hez (1,3 millió szavazó) vagy az AfD-hez (1,1 millió szavazó) pártolt át.

21.32 A szocdem szavazók szétszéledtek

A 2013-as választásokhoz képest kb. 5.5%-ot gyengülő SPD csak egy vonatkozásban erősödött egy csöppet: Merkel pártjától érkezett kb. 20.000 szavazó. Az összes többi párt viszont vitte a szavazókat. A Balpárthoz és a Zöldelhez 380.000 és 400.000 szavazó ment, a liberálisokhoz 430.000. A fő nyertes természetesen az AfD, a szélsőjobboldali párthoz félmillió olyan szavazó vándorolt, aki 4 éve még az SPD-re szavazott.

21. 25 Együtt ülnek a listavezetők a TV-ben

Német hagyomány, hogy a listavezetők együtt értékelik a választásokat a közszolgálati TV-ben, már pár órával a választások után.

21. 14 Stuttgartból tudósító barátunk a Zöldeknél járt.

A Zöldeknél sokkal jobb a hangulat, de az összegyűlt párttagok és szimpatizánsok érzelmei ellentmondásosak. Egyrészt örülnek, hogy országosan jobban szerepeltek a vártnál, és itt Stuttgartban különösen annak, hogy Baden-Württembergben vezetnek az AfD előtt,  az egy órával ezelőtti adatok szerint 13-12-re. (A tartomány hagyományosan hazai pálya a Zöldeknek, jelenleg a miniszterelnököt is ők adják). Másrészt az AfD eredménye és az SPD történelmi veresége őket is rosszul érinti, akikkel beszéltem, mind őszintén aggódnak az ország jövője miatt. A Jamaica koalíció tény, szükségesnek tartják, nincs más választásuk. A koalíciós partnerek közül a bajor CSU-t, és a liberális FDP-t tartják problémásabbnak, a CDU-val mindenki szerint jól ki lehet jönni (a baden-württembergi tartományi kormány is CDU-Grüne koalíció).

Skype-on bejelentkezett Cem Özdemir társelnök is, aki stuttgarti. Gratulált a kiváló Stuttgarti eredményekhez, és sokat beszélt a párt felelősségéről. Erről még többet kell majd beszélnie az elkövetkező hetekben, mert, ahogy egy fiatal párttag mondta, a párt baloldalát nehéz lesz meggyőzni a koalícióról.

Özdemir stuttgarti választókerületében jelenleg fej-fej mellett áll a CDU jelöltjével, úgyhogy még jelentkezünk, ha tudjuk a végeredményt. Zöld jelölt eddig egyszer nyert a párt története során egyéni választókerületet, úgyhogy Özdemir győzelme komoly eredmény lenne.

21. 01 A német twitteren a #nazis a top trending hashtag

Az elmúlt órákban 266 ezer tweet született ezzel a hashtaggel, a következő a #Bundestag, majd a szociáldemokraták kancellárjelöltje, #Schulz következik a listán.

20. 56 A CDU-tól, és a nem szavazók közül erősödött

A Forschungsgruppe Wahlen kutatóintézet egy 50.000 fős exit poll kutatást végzett. Ennek egyik eredményéből kiolvasható, a ma az AfD-t választók 2013-ban kire szavaztak. Ennek alapján az AFD szavazók 21%-a CDU/CSU, 10%-a SPD, 6%-a Linke, 1%-a Grüne, 3%-a FDP, 24%-a AfD, 35%-a a mások/nemválasztók közé tartozott 4 éve.

20. 43 – A kelet-német férfiak az Afd-vel vannak

Egészen elképesztő grafikont mutat a képen a ZDF-es bemondó: a kelet-német férfiak relatív többsége, 27%-a (az összes kelet-német 22%-a) az AfD-re szavazott.

forrás: ZDF twitter

20. 34 – A berliniek többsége szeretné, ha a Tegel maradna

Mindeközben a tegeli repülőtérrel kapcsolatos népszavazásnak is megjöttek az első eredményei. A választási eredmények alapján nem meglepő (a jobboldal ágált a reptér megtartása mellett), hogy a berliniek többsége, 59 százalék a repülőtér nyitva tartása mellett szavazott, míg csak 39 százalék ellene. Az igen szavazatok jelentős része a nyugat-berlini tartományokból érkezett. Érdekesség, hogy az érintett Treptow-Köpenick kerület is a repülőtér megtartása mellett voksolt. 

20. 26 – Egyre többen tüntetnek az AfD eredményvárójával szemben

Antifasiszta, szélsőjobboldal-ellenes csoportok jelentettek be tüntetéseket a frissen parlamentbe jutó menekültellenes és szélsőjobboldali AfD ellen. A tüntetés a 13-14%-os eredményével várhatóan harmadik erővé váló párt székházával szemben zajlik éppen Berlinben. Míg kezdetben csupán 100-200 tüntető volt az Alexanderplatznál, az este előrehaladtával egyre nő a tüntetők száma. A tüntetések egyelőre békések de óriási a rendőri jelenlét, több tüntetőt is előllítottak már.

Es werden deutlich mehr, die gegen die @AfD demonstrieren. Die Polizei ist mit einem massiven Aufgebot vor Ort, berichtet @RalphSzepanski pic.twitter.com/D6IEocU8GD

— ZDF heute (@ZDFheute) September 24, 2017

 20. 20 – Le Pen gratulált is az Afd-nek

Bravo à nos alliés de l’#AfD pour ce score historique ! C’est un nouveau symbole du réveil des peuples européens. MLP #BTW2017

— Marine Le Pen (@MLP_officiel) September 24, 2017

Vagyis: „Gratulálunk szövetségesünknek, az #AfD-nek ehhez a történelmi eredményhez! Ez az európai népek ébredésének új jele.” 

20. 14 – Egy levélszavazat kalandos útja a Közel-keletről

A német újságíró, Mohamed Amjahid indított kihívást #Wahlchallenge néven. Amjahid pénteken még Beirutban volt, Libanonban, ahol egy német kollégájával és barátnőjével találkozott. Natalie, a kolléga, német állampolgár és Beirutból szeretett volna levélben szavazni, de sajnos a szükséges dokumentumok sajnos túl későn érkeztek. Mohamed Amjahid volt az utolsó reménye, hogy időben, azaz vasárnap este 18 óráig visszaérjen Natalie levélszavazata a választókerületébe, a délnémet Efringen-Kirchenbe. 

Péntek este Amjahid Berlinig hozta a levelet, de ott a posta közölte vele, hogy egy levél vasárnapi kézbesítése 70,80 Euróba kerül – és még akkor sem biztos, hogy a szavazat időben odaér. Az újságíró így szombat reggel elindította a #Wahlchallenge twitterkampányt, gondolva, hogy barátja állampolgári jogát egy virtuális váltófutással olcsóbban is tudja érvényesíteni.

A felhívást 171-en meg is osztották, de Amjahid végül offline talált segítségre. A berlini föpályaudvarhoz ment és a Dél-Németországba induló vonatok előtt kért meg utasokat, hogy vigyék el a levelet. Legalább 40 ember mondott nemet, sokan nem is akartak vele beszélni. Végül egy hölgy elválallta, hogy a levelet elviszi Ulmig az ICE 961-es vonattal. A levél Ulmon és Stuttgarton keresztül szombat este fél tízkor eljutott Friedrichshafenba, ahonnan hajón utazott tovább.Vasárnap délutan fél háromkor már Weil am Rheinnál tartott a levél, közel tíz kilóméterre a szavazóirodától. Végül három órakor a választási segédek mosolya fogadta a levelet Efringen-Kirchenben. A megtakarított 70,80 € postaköltséget Amjahid egy antirasszista szervezetnek adományozza.

(mamjahid.tumblr.com)

19. 58 – Németország ’49 óta a legnagyobb kihívása előtt áll

Az Afd várható 13-14%-a érthető módon borzolja a kedélyeket. Pár keleti választókerületben (pl. a szászországi Görlitzben) a párt eredménye várhatóan megközeíti a 40%-ot, a teljes kelet-németországi adatok jelen feldolgozottságát nézve 22,8%-nál tart.

A német zsidók központi tanácsának nyilatkozata szerint a német demokrácia 1949 óta a legnagyobb kihívása előtt áll.

A berlini Alexanderplatzon, a párt eredményvárójával szemben körülbelül 300-an tüntettek,
Fotó: Christian Mang / REUTERS

19. 45 – A stuttgarti szocdemek rendben vannak az ellenzéki léttel

Tudósítónk Stuttgartból követi az eredményeket, tervei szerint végigjárja a pártok eredményváróit, legalább a balosokat: az FDP-sek nem árulják el, hol buliznak, az Afd-nél pedig attól tart, nem tudna vegyülni.

A szocdemeknél kezdett: „Az SPD Stuttgartban egy kis görög étteremben tartja az eredményvárót. Nincsenek sokan, közben más vendégeket is elkezdtek leültetni a pincérek. Beszéltem párttagokkal és helyi politikussal is. Szerintük az emberek elsősorban a nagykoalícióra mondtak nemet. A CDU többet veszített, mint ők, de a saját szereplésüket tragikusnak látják. Helyes döntésnek tartják, hogy ellenzékbe mennek, nem lehet az AfD az ellenzék vezető ereje. Ellenzékből kell küzdeniük az értékeikért és markáns baloldali programra van szükség.”

Tudósítónk azt ígéri, legközelebb a Zöldektől jelentkezik!

19. 32 – Az Afd azt ígéri, felelősségre vonják Merkelt 

19. 22 – Zöldek a konzervatívokkal, együtt, kormányon?

Jelenleg nincs más lehetőség, mint hogy a zöldek a liberálisokkal együtt Merkelt támogassák kormányon. Az először fordulna elő, hogy a zöldek Merkellel kormányoznak, de hogy ez miért nem teljesen lehetetlen vállalkozás, arról Helga Trüpel zöld EP-képviselő fejtette ki véleményét a Kettős Mércének: „támogattuk Merkel emberséges és nyitott politikáját, miután úgy döntött, hogy hogy a 2015 nyarán elfogadhatatlan körülmények közt Magyarországon ragadt menekültek előtt megnyitja a határokat. A fő kérdés számunkra tehát az, hogy továbbra is ez a megközelítés kerekedik-e felül pártjában és hogy a kancellár asszony kordában tudja-e tartani a bajor terstvérpártja, a CSU verbális kalandozásait. Érdeme, hogy modernizálta pártját és valamelyest Németországot is, persze távolról sem olyan mértékben, ahogyan mi, zöldek azt szükségesnek tartjuk. Szintén meggyőző, ahogyan a Trumphoz, Putyinhoz és Erdoganhoz hasonló alfahímekkel szemben ellenáll a nemzetközi porondon. Tehát igen, látom az értelmes kompromisszumokhoz szükséges közös alapot.”

19.08 – Keleten a szélsőjobb a második

Egy kelet-németországi választás (vagy persze egy nyugati) már egész másként nézett volna ki ma, mint az össznémet. A hagyományosan keleten, avolt NDK területén elhelyezkedő tartományokban erős szélsőbaloldali párt, a Die Linke elég sokat vesztett (cikkünk a pártról itt olvasható), a bevándorlásellenes AFD pedig óriásit erősödött. Olyannyira, hogy keleten 21,5%-kal ők lettek második legerősebb párt a 26%-os CDU/CSU mögött, a Linke pedig a maga 16,5%-ával csupán harmadik lett. Ráadásul a kelet-német férfiak 27%-a AfD-re szavazott. Keleten az exit pollok szerint nagyot estek a szocdemek is, a maguk 14,5 százalékával.

kép: rbb|24 twitter

18. 58 – Jöhet a Jamaika-koalíció?

Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője is kijelentette, hogy a párt ellenzékbe megy. Ez azt jelenti, hogy ha az érintettek is úgy gondolják, az úgynevezett zöld-liberális-kereszténydemokrata „jamaika-koalíció” jöhet létre, amiben a kereszténydemokraták az SPD klasszikus koalíciós partnerével, a zöldekkel és a CDU/ CSU régi juniorpartnerével, a parlamentbe frissen visszajutott liberálisokkal kormányoznak. 

A Grüne és az FDP ideológiailag igen távol áll egymástól, ahogy korábban írtuk, „egymás ellenében építették fel narratívájukat és identitásukat. Míg a piacbarát, liberális FDP már az 1950-es évek óta része a német nagypolitikának, addig a zöld Bündnis 90/Die Grünen 1980-ban alakult párttá – gyökerei pedig a 68-asokhoz, valamint a 70-es és 80-as évek kapitalizmuskritikus és környezetvédő mozgalmaihoz vezetnek vissza…. Három nagy témában képvisel ellentétes álláspontot ez a két párt: a klíma, a minimálbér és Európa tekintetében. Míg a Zöldek több szabályozást várnak a környezet és a jólét védelme érdekében, az EU-t pedig szociális unióként látnák legszívesebben, addig a liberálisok a piac hívei, elég környezetbarátnak tartják még az atomenergiát is, nem áldoznák fel a piac teljesítményét a minimálbér oltárán, és nem volt különösebb bajuk az uniós megszorításokkal az olyan krízis sújtotta országokban mint pl. Görögország.”

18. 40 – A nagyok nagyot buknak

Ezen a képen jól látszik, hogy 2013-hoz képest mind a kereszténydemokraták, mind a szocdemek bezuhantak, míg a kisebb pártok – elsősorban az Afd és a liberálisok – erősödni tudtak. 

A szocdemekre (az exit pollok szerint 20% körüli eredmény), és a CSU-ra (38.5%), Merkelék bajor testvérpártjára például a második világháború óta nem szavaztak ilyen kevesen. Arról később lesznek megbízható adatok, hogy ezen szavazatok mekkora része ment az Afd-hez, de az Afd magas bajorországi eredménye például azt sejteti, hogy nagyrészt. 

kép: Spiegel.de

18. 28 – A nagykaolíció vége? 

Pár perccel az exit poll után több prominens szociáldemokrata politikus is arra utalt, hogy ellenzéki politizálásra készülnek. Manuela Schwesig, Mecklenburg-Vorpommern szociáldemokrata miniszterelnöke azt nyilatkozta, hogy csak így kerülhető el, hogy a legerősebb ellenzéki párt az Afd legyen. Hasonlóan nyilatkozott az SPD francióvezető-helyettese is, aki „cezúráról” beszélt. 

Ha a második világháború óta a legrosszabbul szereplő szocdemek nem hajlanak újabb 4 évnyi nagykoalícióra, akkor Merkel kereszténydemokrata pártszövetsége számára egy út nyitott: a zöldekkel és a liberálisokkal kell együtt kormányoznia. (Az Afd-vel és a Linkével való kormányzást előre kizárták.)

18. 20 – Milyen koalíciót szeretnének a pártok támogatói?

Az exit pollok elég pontosak szoktak lenni, és a legfontosabb kérdés innentől az, hogy Merkel kivel köt koalíciót. Két lehetőség adott számára: vagy marad a nagykoalíció a szocdemekkel, vagy a zöldekkel és a liberálisokkal alkotnak hárompárti koalíciót. A koalíciós lehetőségeket ebben a cikkben foglaltuk össze. 

Az sem mindegy persze, a pártok támogatói milyen koalícióval tudnának kibékülni. Ezt a kérdést tette fel az Infratest Dimap nevű közvélemény-kutató cég szeptemberi felmérésében. Az eredményekből az derül ki, hogy a CDU szavazók többsége kizárólag az FDP-vel alakítana kormányt, az SPD szavazók fele jobbhíján a CDU-val maradna nagykoalícióban kormányon (noha ennek a koalíciónak lenne a legnagyobb többsége a Bundestagban, erre a kimenetelre vajmi kevés esély van), a zöld szavazók többsége, 68 százaléka is szívesebben kormányozna a CDU-va mint maradna ellenzéki párt. Sőt, még akkor is inkább a kormányra kerülést preferálják, ha azt a kormányt nem csak a kereszténydemokrata CDU-val, de a liberális FDP-vel együtt kéne megalakítani. Hasonlóan nyilatkoztak az FDP szavazók: akár csak a CDU-val, akár a zöldekkel hármasban, de kormányon szeretnék látni pártjukat. A Linke támogatói szintén a nem reális SPD-Grüne-Linke kormánykoalíció létrejöttét támogatják.

18. 08 – Az exit pollok szerint Merkel magabiztosan nyer, a szélsőjobb 13%-on

A szavazóurnák zárása után közölt exit poll szerint így szavaztak a németek.Ezek szerint a Bundestagba először bekerülő szélsőjobboldali Alternative für Deutschland 13%-kal a harmadik legerősebb párt Merkel kreszténydemokrata szövetsége és a szociáldemokraták mögött. 

17. 56 – „Wahl-Lokal”

Az exit pollokig már nagyon kevés idő van hátra, addig egy kis szórakoztató tartalom. 

Ebben a berlini „szavazóhelységben” párthoz illő italt választhat a tisztelt szavazópolgár. A CDU-sok egy fekete kávés Sambucát kortyolhatnak, az szocdemek eperlikőrt. A liberálisokkal sárga Mangó pálinkát itatnak, a zöldekkel pedig Pfeffit, ami egy berlini menta ízű különlegesség. A Linke párt szavazói meggy snapszot kapnak, az AfD-sek náciszínű, barna Chantrét. Aki más pártra szavaz, tiszta Korn-t, vagyis gabonapálinkát ihat a kocsma szabályai szerint.

kép: twitter

17. 50 Az AfD három árnyalata

Az este egyik nagy kérdése, hogy az Afd hány százalékkal kerül be a Bundestagba. Az előzetes jóslatok szerint akár hetven képviselőt is juttathatnak a törvényhozásba. A párt képviselői rendszeresen bebizonyítják, hogy a mérsékelt, szélsőségek felé zárt német politika világához képest elég meredek elveket képviselnek. Újabban például egy kampányrendezvényen az AfD egyik jelöltje Jens Maier úgy fogalmazott: a párt Bundestagba kerülése 1945 óta az egyik legnagyobb sikernek tekinthető.

Persze az Afd is sokszínű társaság. A Die Zeit összeszedte, milyen háttérrel is rendelkeznek a jelöltek. A lap három áramlatot különböztett meg: a párt jelöltjei közül milencen korábban szélsőjobboldali pártokkal vagy szervezetekkel álltak kapcsolatban, mint amilyenek például a titkosszolgálatok által is megfigyelt identitáriusok. 25-en a nemzeti konzervatív vonalat erősítik, köztük Alexander Gauland listavezető is, aki nagy valószínűséggel frakcióvezető lesz. 

Alexander Gauland, kép: Frankfurter Allgemeine

Frauke Petry szóvivő pedig 11 másik jelölttel együtt a mérsékelt ágat képviseli, bár már ő is kiverte sokaknál a biztosítékot. A maradék képviselőt még nem sikerült elhelyezniük a mérsékelt-radikáljobbos spektrumon, ezért nem is nagyon tudni, melyik áramlat lesz a domináns. A Zeit anyagát azért érdemes nézegetni.

17. 38 – A részvétel hasonló a 2013-ashoz

2 óráig a választásra jogosultak 41.1%-a adta le a szavazatát, ami egy picit elmarad a 2013-as hasonló adattól. A balos Berlinben viszont a 4 órás adatok valamivel magasabb részvételt mutatnak a 4 évvel ezelőttihez képest. 

17. 33 – Népszavazás a berlini Tegel repülőtér jövőjéről

Sűrű napnak néznek elébe a berlini lakosok. Amellett, hogy a választásokkal párhuzamosan a berlini maraton futóverseny zajlik (és emiatt az 1779 választókerületből 30 nehezebben, csak a futóútvonalon keresztül megközelíthető), a szavazófülkében nem csak a parlament összetételéről dönthetnek, hanem a tegeli repülőtér bezárásáról szóló (jogilag egyébként semmilyen kényszerítőerővel nem bíró) népszavazásban is véleményt nyilváníthatnak. A népszavazást a liberális FDP kezdeményezte, „Berlinnek szüksége van Tegelre!” felkiáltással, hozzájuk csatlakozott a kereszténydemokrata CDU és a szélsőjobboldali AfD. Érvelésükben a repülőtér által biztosított munkahelyeket, a folyamatosan növekvő repülőforgalmat és a repülőtér profitabilitását hangsúlyozzák. Ezzel szemben Tegel bezárása mellett kampányolnak a szociáldemokraták, a balpárt, valamint a zöldek is, akik a zajszennyezésre, az évek óta irreálisan magas fenntartási költségekre, és egy harmadik reptér feleslegességére hívják fel a figyelmet.

A Tegel, kép: Spiegel.de

17. 25 – Orbán számára is van tétje a választásnak

És nem biztos, hogy jól fogja magát érezni Merkel következő ciklusa alatt. „Angela Merkel ugyanis korábbi álláspontjával szemben már nem tartja ördögtől valónak, hogy a renitens országokat pénzügyi eszközökkel fegyelmezzék. Berlin elmozdulását egy májusi kormányzati vitaanyag jelzi, amelynek javaslatai bizonyára kiverték a biztosítékot a Fidesznél. Ezek közül a legdrasztikusabb, hogy a kohéziós pénzek kifizetését kösse az EU a jogállamiság tiszteletben tartásának feltételéhez. Ezzel mindössze annyi a gond, hogy hiányoznak a jogállamiság objektív, uniós szinten lefektetett feltételei, vagyis mindenki azt ért alatta, amit akar. A támogatások átcsoportosításával kapcsolatban felvetődött, hogy a fejlettebb déli régiók olyan új kihívásokra is kapjanak forrásokat, mint a menekültek integrációja és a demográfiai változások kezelése. Ez magyar szemszögből nem sok jót vetít előre a 2020 utáni uniós büdzsétárgyalásokra nézve.” – írta a Political Capital elemzője, Zgut Edit a Magyar Nemzetben.

17. 18 – Mortal Wahlkampf

6 körül egy előreláthatólag  elég pontos exit pollra számíthatunk, de addig még lehet kicsit ábrándozni.

A kampány alatt jelent meg a Bundesfighter nevű innovatív játék ahol egy kicsit felturbózhatják a választók a kampányt, és vérre menő harcot vívhatnak a kancellárságért. A játékot itt tudjátok játszani itt meg van egy aranyos videó, amiből megismerhetitek a fontosabb szereplőket.

17.10 – Kik választanak? 

A mai nap során 61,5 millió német állampolgárnak van lehetősége leadni a szavazatát, 3 millióan közülük életükben először szavaznak. A külföldön született német szavazópolgárok száma 6,3 millió, a leggyakoribb származási országok Lengyelország, Törökország, Oroszország és Kazahsztán. A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a szavazólapon szereplő pártok száma, 42 különböző politikai szervezetre húzhatják a választók az x-et.  

Rekordot döntött a levélben szavazók száma is, a legutóbbi adatok szerint minden 3. választó már levélben leadta szavazatát. A rendszerváltás óta folyamatosan növekvő arány 2013-ban még 24,3 százalék volt. A statisztikai hivatal adatai szerint idén a legidősebb a német választóközönség, a választók több mint fele 52 éves vagy annál idősebb.

A képen éppen Merkel adja le a szavazatát, kora délután, mögötte balra a férje, Herr Sauer,
kép: Spiegel

17.00 – Mire számíthatunk: az utolsó közvéleménykutatások

Nem térnek el egymástól különösebben a választások előtt néhány nappal nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások eredményei, ráadásul a most mért támogatottságok idén nyár óta nagyjából stabilak. Az egyes cégek becslései alapján a CDU a választók 35-37, az SPD – fennállása óta eddigi legalacsonyabb – 20-22 százalékos támogatottságra számíthat. Hogy ki lesz a harmadik legerősebb párt (a Linke, FDP vagy az AfD), azt vélhetően részben az dönti majd el, milyen koalíciókötési taktikára számítanak a szavazók a CDU részéről.

Közvéleménykutatások az előző válsztások óta. Feketével Merkel CDU-ja,
pirossal a szocdemek, sárgával a (neo)liberálisok, kékkel az Afd és zölddel a zöldek

A koalíciókötésen túl a legtöbb politikust, véleményvezért és a német médiát alapvetően az a kérdés foglalkoztatja, hány mandátummal kerül be a rendszerváltás óta először az AfD a német Bundestagba. Az utolsó hetekben a szélsőjobboldali párt tudott a leginkább erősödni, az utolsó mérések 11-13%-ra hozták, amivel a párt akár a harmadik legerősebb frakciót is kiállíthatja.