Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Merkel marad, de mindenki a szélsőjobb előretöréséről beszél! Percről percre a németországi választásokról

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Németország ma választott. Merkel pártja az előzetes végeredmény szerint a várakozásoknak megfelelően megnyerte a választásokat, a nagykoalíciót azonban a kisebbik koalíciós partner szociáldemokraták felmondták. De a választásokat nem ez teszi történelmi jelentőségűvé, hanem a szélsőjobb áttörése: az AfD a szavazatok 12,6%-át szerezte meg. Berlinben már tüntettek is a szélsőjobboldali párt eredményvárója előtt. A fejleményeket percről percre közvetítjük a Mércén. merkel-aufruf-bundestagswahl.jpeg

kép: Kai Pfaffenbach/Reuters

03:59 CDU/CSU: 33,0%, SPD: 20,5%, Die Linke: 9,2%, Zöldek: 8,9%, FDP: 10,7%, AfD: 12,6%

Ez az előzetes, még nem hivatalos végeredmény, a részvétel 76,2% volt (2013: 71,5%). Ezzel zárjuk közvetítésünk, köszönjük a figyelmet!

vegeredmeny.png

03:46 Megvannak az eredmények az utolsó választókerületekből is

Berlinben igencsak elhúzódott az eredmények feldolgozása, de hamarosan bejelentik a 2017-es német szövetségi választások előzetes végeredményét.

02:55 A Zöldek nyertek végül egy egyéni körzetet

Kreuzbergben, amelyet a magyar kormány korábban No-go zonának jelölt futott be a zöldek jelöltje. Itt 2002 óta mindig nyert Hans-Christian Ströbele, a zöldek legendás képviselője aki közvetlen stílusáról volt ismert. Idén visszavonult, így a körzet új zöld képviselője az 1966-ban a törökországi Malatya városában született Canan Bayram lesz. A lenti képen Ströbele és Bayram:
kép: rbb24.de

02:48 Bréma maradt az SPD utolsó fellegvára

Most már hivatalos: Bréma az egyetlen tartomány ahol a listás szavazatokat tekintve és mindkét egyéni mandátumot megnyerve az SPD a legerősebb párt.
brema.png

01:34 Szászországot megnyerte az AfD

Az AfD 27, a CDU 26,9, a Linke harmadikként 16,1 százalékot szerzett itt. AZ AfD és a CDU közötti különbség 4000 választó volt.
afdszasz.png

01:01 Merkel nagyot bukott saját választókörzetében

Merkel most 44 százalékkal nyert, ez 2013-ban 56,2 százalék volt még. Tehát a kancellár saját körzetében 12 százalékot bukott.

00:26 A legfrissebb előrejelzések

0026.jpg

00:10 Szászország az AfD fellegvára

Szászország 16 szavazóköréből 7-ben a CDU jelöltje nyerte meg a egyéni mandátumot, 3-ban pedig az AfD jelöltje. 6 szavazókörből még nincs adat. Tartományi szinten a listás szavazatokat tekintetében pedig fej-fej melletti eredményt jósol az infratest dimap a CDU-nak és AfD-nek. Szászország az AFD fellegvára, és még itt is a legjobb eredményeket a legkeletibb körzetekben érte el. Más tartományban nem is számíthat arra az AFD, hogy egyéni körzetben nyerjen.
afdk.png

Ez a cikk a ti támogatásotokból készült el.

A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, de nem ingyen készülnek, hanem a ti támogatásotokból és a mi munkánkból! A Mércét nem támogatják pártok, oligarchák, hanem 100%-ban az olvasók hozzájárulásából működik, ez biztosítja a függetlenségünket, és pont ezért csak akkor maradhatunk fenn, ha te is beszállsz!

Kattints és támogasd a Mércét rendszeres havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal, hogy tovább működhessen és még jobb lehessen!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.

23.40 Mudde szerint is az elégedetlenek pártja az AfD

Az AfD parlamentbe jutására reagált a Guardianben megjelent publicisztikájával Cas Mudde, a 2000-es évek egyik legtöbbet hivatkozott politikatudósa, a populizmus témájának felkapott kutatója. Írásában felhívja a figyelmet arra, amit ma este már többször is hangsúlyoztunk: a párt szavazóinak többsége, 60 százaléka a többi párttal és Merkel bevándorlási politikájával szembeni elégedetlenségét fejezte ki, amikor az AfD-re húzta az ikszet, miközben a szavazóik 86 százaléka gondolja úgy, hogy a párt nem határolódik el kellőképpen a különböző szélsőjobboldali csoportoktól és retorikáktól. Az AfD tehát a 2017-es szövetségi választás protesztpártja, ez azonban azt is jelzi, hogy a párt és a szavazói közötti kapocs gyenge. Mudde hangsúlyozza azt a dilemmát, amit Magyarországon a Jobbik kapcsán ismerünk: hiába a magas támogatottság, a párton belüli mérsékelt és szélsőséges szárnyak közötti lavírozás az egységes parlamenti fellépést vélhetően megnehezíti majd. Mindezek mellett persze a pártrendszerek fragmentálódásával és jobbra tolódásával a 10-15 százalékos támogatottságú szélsőjobboldalnak egyre több európai parlamentben jut jelentős szerep.

23.17 Az SPD a vörös fellegvárakban is bukott

Egyelőre úgy tűnik még Hamburgban és Berlinben is lecsúszott a második helyre az SPD, pedig ezek számítottak eddig a balos fellegváraknak.

haberlin.png

23.06 Legújabb becslések a végeredményre

orszagos23.jpg

Nyugat-Németország (Nyugat-Berlinnel)
nyugat23.jpg
Papírforma, Linke gyenge, Zöldek és FDP az országos átlag felett, AfD gyengébb mint az országosan.

Kelet-Németország (Kelet-Berlinnel)
kelet23.jpgAz
AfD Kelet-Németország második legerősebb pártja, kvázi átvette a Linke szerepét, a többi eredmény hozza a papírformát: Linke az SPD előtt, liberálisok a zöldek előtt.

23.02 Az Alexanderplatzon egyre többen tüntetnek az AfD ellen

22.46 Nem minden zöldpárti szavazó szeretné a pártját kormányon látni

Stuttgartban a zöld társelnök Özdemirnek nem sikerült a bravúr: 2,3 százalékkal maradt le a CDU jelöltje mögött. 

A Zöld pártvezetésnek még sok munkája lesz mindenestre. Tudósítónk beszélt olyan pártagokkal, akik hallani sem akarnak a Jamaika-koalícióról. Szerintük egy kisebbségi CDU/CSU-FDP kormány lenne a jó megoldás. Úgy vélik, a Zöldek csak veszíthetnek a jobboldali pártokkal való együttműködésen.

22.35 Az AfD az egyetlen protestpárt

Az AfD az egyetlen párt, amire a szavazói azért szavaztak, mert a többi pártban csalódotak, nem pedig azért, mert lelkesednek a pártjukért. Mondhatni, hogy a jobboldali poulista párt ma az egyetlen protestpárt Németországban. Az alábbi képen a baloldali sávok mutatják a lelkesedésből szavazók arányát, a jobboldaliak a többi pártból való csalódottság miatt szavazókat.2017-09-24_19.png

Egy másik felmérés szintén érdekes eredményeket mutat. Azzal az állítással, hogy „Úgy érzem, hogy a többiekhez képest hátra vagyok hagyva Németországban” (avagy talán magyarabbul: nincsenek komolyan véve a problémáim), az összes szavazó 16%-a ért egyet, míg az AfD szavazóinak 42%-a. Összehasonlításképpen, a baloldali rendszerkritikus Linke szavazóinak 25%-a gondolja így. 

2017-09-24_20.png

22.20 A hajléktalan állampolgárok kiszorultak a választási folyamatból

A Zeit hosszú riportot közölt a hajléktalan németek szavazási szokásairól, akik a lakcímmel rendelkezőkkel ellentétben nem kerültek be automatikusan a választási jegyzékbe. Mivel számukra a regisztrációs folyamat rendkívül bonyolult, sokan úgy döntenek, inkább nem szavaznak. Az ő szavuk így jóval kevésbé számít a kancellárságért folytatott harcban, ami nagy valószínűséggel nyomot hagy majd a szociális politikán is.

22.12 Csordogálnak az adatok, az AfD talán 13% alatt marad

Ahogy az adatok érkeznek be, az infratest dimapnál a Linke már előzi a Zöldeket, az AfD pedig leesett 13% alá, a Forschungsgruppe Wahlen-nél viszont a Zöldek továbbra is egy hajszállal vezetnek, az AfD pedig 13 százalék felett.

2017-09-24_16.png

21.47 A zöldek pártvezetése már győzködi a tagságot

Stuttgartban a zöldek eredményváróján jelen van tudósítónk is, ahol megjelent Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök is, aki zöld színekben vezeti a tartományt. Ő is a zöldek felelősségéről beszélt. Azt mondta, nem lesz könnyű a koalíció, különösen hogy a CSU-val és az FDP-vel kell együttműködni, de azt hangsúlyozta, hogy vállalniuk kell a felelősséget az országért és Európáért.

kertzs.jpg

21.38 A CDU-tól csak elmentek a szavazók

Az átszavazásokkal kapcsolatban további érdekességek derülnek ki az Infratest dimap felméréséből. Az eredmények szerint a CDU az egyetlen párt, aki csak vesztett szavazóiból: a támogatóik egy jelentős része az FDP-hez (1,3 millió szavazó) vagy az AfD-hez (1,1 millió szavazó) pártolt át.
cdu.jpg

21.32 A szocdem szavazók szétszéledtek

A 2013-as választásokhoz képest kb. 5.5%-ot gyengülő SPD csak egy vonatkozásban erősödött egy csöppet: Merkel pártjától érkezett kb. 20.000 szavazó. Az összes többi párt viszont vitte a szavazókat. A Balpárthoz és a Zöldelhez 380.000 és 400.000 szavazó ment, a liberálisokhoz 430.000. A fő nyertes természetesen az AfD, a szélsőjobboldali párthoz félmillió olyan szavazó vándorolt, aki 4 éve még az SPD-re szavazott.
spd.png

21. 25 Együtt ülnek a listavezetők a TV-ben

Német hagyomány, hogy a listavezetők együtt értékelik a választásokat a közszolgálati TV-ben, már pár órával a választások után.

zdflajv.png

21. 14 Stuttgartból tudósító barátunk a Zöldeknél járt.

A Zöldeknél sokkal jobb a hangulat, de az összegyűlt párttagok és szimpatizánsok érzelmei ellentmondásosak. Egyrészt örülnek, hogy országosan jobban szerepeltek a vártnál, és itt Stuttgartban különösen annak, hogy Baden-Württembergben vezetnek az AfD előtt,  az egy órával ezelőtti adatok szerint 13-12-re. (A tartomány hagyományosan hazai pálya a Zöldeknek, jelenleg a miniszterelnököt is ők adják). Másrészt az AfD eredménye és az SPD történelmi veresége őket is rosszul érinti, akikkel beszéltem, mind őszintén aggódnak az ország jövője miatt. A Jamaica koalíció tény, szükségesnek tartják, nincs más választásuk. A koalíciós partnerek közül a bajor CSU-t, és a liberális FDP-t tartják problémásabbnak, a CDU-val mindenki szerint jól ki lehet jönni (a baden-württembergi tartományi kormány is CDU-Grüne koalíció).

Skype-on bejelentkezett Cem Özdemir társelnök is, aki stuttgarti. Gratulált a kiváló Stuttgarti eredményekhez, és sokat beszélt a párt felelősségéről. Erről még többet kell majd beszélnie az elkövetkező hetekben, mert, ahogy egy fiatal párttag mondta, a párt baloldalát nehéz lesz meggyőzni a koalícióról.

Özdemir stuttgarti választókerületében jelenleg fej-fej mellett áll a CDU jelöltjével, úgyhogy még jelentkezünk, ha tudjuk a végeredményt. Zöld jelölt eddig egyszer nyert a párt története során egyéni választókerületet, úgyhogy Özdemir győzelme komoly eredmény lenne.

21. 01 A német twitteren a #nazis a top trending hashtag

Az elmúlt órákban 266 ezer tweet született ezzel a hashtaggel, a következő a #Bundestag, majd a szociáldemokraták kancellárjelöltje, #Schulz következik a listán.

20. 56 A CDU-tól, és a nem szavazók közül erősödött

A Forschungsgruppe Wahlen kutatóintézet egy 50.000 fős exit poll kutatást végzett. Ennek egyik eredményéből kiolvasható, a ma az AfD-t választók 2013-ban kire szavaztak. Ennek alapján az AFD szavazók 21%-a CDU/CSU, 10%-a SPD, 6%-a Linke, 1%-a Grüne, 3%-a FDP, 24%-a AfD, 35%-a a mások/nemválasztók közé tartozott 4 éve.
zdg.png

20. 43 – A kelet-német férfiak az Afd-vel vannak

Egészen elképesztő grafikont mutat a képen a ZDF-es bemondó: a kelet-német férfiak relatív többsége, 27%-a (az összes kelet-német 22%-a) az AfD-re szavazott.dkgtmhwwaaesaii.jpg

forrás: ZDF twitter

20. 34 – A berliniek többsége szeretné, ha a Tegel maradna

Mindeközben a tegeli repülőtérrel kapcsolatos népszavazásnak is megjöttek az első eredményei. A választási eredmények alapján nem meglepő (a jobboldal ágált a reptér megtartása mellett), hogy a berliniek többsége, 59 százalék a repülőtér nyitva tartása mellett szavazott, míg csak 39 százalék ellene. Az igen szavazatok jelentős része a nyugat-berlini tartományokból érkezett. Érdekesség, hogy az érintett Treptow-Köpenick kerület is a repülőtér megtartása mellett voksolt. 

20. 26 – Egyre többen tüntetnek az AfD eredményvárójával szemben

Antifasiszta, szélsőjobboldal-ellenes csoportok jelentettek be tüntetéseket a frissen parlamentbe jutó menekültellenes és szélsőjobboldali AfD ellen. A tüntetés a 13-14%-os eredményével várhatóan harmadik erővé váló párt székházával szemben zajlik éppen Berlinben. Míg kezdetben csupán 100-200 tüntető volt az Alexanderplatznál, az este előrehaladtával egyre nő a tüntetők száma. A tüntetések egyelőre békések de óriási a rendőri jelenlét, több tüntetőt is előllítottak már.

 20. 20 – Le Pen gratulált is az Afd-nek

Vagyis: „Gratulálunk szövetségesünknek, az #AfD-nek ehhez a történelmi eredményhez! Ez az európai népek ébredésének új jele.” 

20. 14 – Egy levélszavazat kalandos útja a Közel-keletről

A német újságíró, Mohamed Amjahid indított kihívást #Wahlchallenge néven. Amjahid pénteken még Beirutban volt, Libanonban, ahol egy német kollégájával és barátnőjével találkozott. Natalie, a kolléga, német állampolgár és Beirutból szeretett volna levélben szavazni, de sajnos a szükséges dokumentumok sajnos túl későn érkeztek. Mohamed Amjahid volt az utolsó reménye, hogy időben, azaz vasárnap este 18 óráig visszaérjen Natalie levélszavazata a választókerületébe, a délnémet Efringen-Kirchenbe. 

Péntek este Amjahid Berlinig hozta a levelet, de ott a posta közölte vele, hogy egy levél vasárnapi kézbesítése 70,80 Euróba kerül – és még akkor sem biztos, hogy a szavazat időben odaér. Az újságíró így szombat reggel elindította a #Wahlchallenge twitterkampányt, gondolva, hogy barátja állampolgári jogát egy virtuális váltófutással olcsóbban is tudja érvényesíteni.

A felhívást 171-en meg is osztották, de Amjahid végül offline talált segítségre. A berlini föpályaudvarhoz ment és a Dél-Németországba induló vonatok előtt kért meg utasokat, hogy vigyék el a levelet. Legalább 40 ember mondott nemet, sokan nem is akartak vele beszélni. Végül egy hölgy elválallta, hogy a levelet elviszi Ulmig az ICE 961-es vonattal. A levél Ulmon és Stuttgarton keresztül szombat este fél tízkor eljutott Friedrichshafenba, ahonnan hajón utazott tovább.dkeg_bixcaebcpn.jpgVasárnap délutan fél háromkor már Weil am Rheinnál tartott a levél, közel tíz kilóméterre a szavazóirodától. Végül három órakor a választási segédek mosolya fogadta a levelet Efringen-Kirchenben. A megtakarított 70,80 € postaköltséget Amjahid egy antirasszista szervezetnek adományozza.

(mamjahid.tumblr.com)

19. 58 – Németország ’49 óta a legnagyobb kihívása előtt áll

Az Afd várható 13-14%-a érthető módon borzolja a kedélyeket. Pár keleti választókerületben (pl. a szászországi Görlitzben) a párt eredménye várhatóan megközeíti a 40%-ot, a teljes kelet-németországi adatok jelen feldolgozottságát nézve 22,8%-nál tart.

A német zsidók központi tanácsának nyilatkozata szerint a német demokrácia 1949 óta a legnagyobb kihívása előtt áll.

1-format6001_1.jpg
A berlini Alexanderplatzon, a párt eredményvárójával szemben körülbelül 300-an tüntettek,
Fotó: Christian Mang / REUTERS

19. 45 – A stuttgarti szocdemek rendben vannak az ellenzéki léttel

Tudósítónk Stuttgartból követi az eredményeket, tervei szerint végigjárja a pártok eredményváróit, legalább a balosokat: az FDP-sek nem árulják el, hol buliznak, az Afd-nél pedig attól tart, nem tudna vegyülni.

A szocdemeknél kezdett: „Az SPD Stuttgartban egy kis görög étteremben tartja az eredményvárót. Nincsenek sokan, közben más vendégeket is elkezdtek leültetni a pincérek. Beszéltem párttagokkal és helyi politikussal is. Szerintük az emberek elsősorban a nagykoalícióra mondtak nemet. A CDU többet veszített, mint ők, de a saját szereplésüket tragikusnak látják. Helyes döntésnek tartják, hogy ellenzékbe mennek, nem lehet az AfD az ellenzék vezető ereje. Ellenzékből kell küzdeniük az értékeikért és markáns baloldali programra van szükség.”

21985625_10155830033124319_1569990626_o.jpg

Tudósítónk azt ígéri, legközelebb a Zöldektől jelentkezik!

19. 32 – Az Afd azt ígéri, felelősségre vonják Merkelt 

Alice Weidel, az exit pollok szerint még a várakozásoknál is jobban teljesítő (13.5%) Afd vezető politikusa az imént beszélt a ZDF-en. Elismételte a párt kampányígéret, miszerint parlamenti vizsgálóbizottságot fognak kezdeményezni Merkel ellen, aki a párt szerint minden alkotmányos alapot nélkülöző döntésével 2015 nyarán beengedte az országba a Magyarország felől érkező menekülteket, és egyébként is alkotmányellenes menekültpolitikát folytatott. Weidel szerint az Afd-vel lesz kontrollj a kormánynak, ők lesznek az igazi ellenzék. 

19. 22 – Zöldek a konzervatívokkal, együtt, kormányon?

Jelenleg nincs más lehetőség, mint hogy a zöldek a liberálisokkal együtt Merkelt támogassák kormányon. Az először fordulna elő, hogy a zöldek Merkellel kormányoznak, de hogy ez miért nem teljesen lehetetlen vállalkozás, arról Helga Trüpel zöld EP-képviselő fejtette ki véleményét a Kettős Mércének: „támogattuk Merkel emberséges és nyitott politikáját, miután úgy döntött, hogy hogy a 2015 nyarán elfogadhatatlan körülmények közt Magyarországon ragadt menekültek előtt megnyitja a határokat. A fő kérdés számunkra tehát az, hogy továbbra is ez a megközelítés kerekedik-e felül pártjában és hogy a kancellár asszony kordában tudja-e tartani a bajor terstvérpártja, a CSU verbális kalandozásait. Érdeme, hogy modernizálta pártját és valamelyest Németországot is, persze távolról sem olyan mértékben, ahogyan mi, zöldek azt szükségesnek tartjuk. Szintén meggyőző, ahogyan a Trumphoz, Putyinhoz és Erdoganhoz hasonló alfahímekkel szemben ellenáll a nemzetközi porondon. Tehát igen, látom az értelmes kompromisszumokhoz szükséges közös alapot.”

19.08 – Keleten a szélsőjobb a második

Egy kelet-németországi választás (vagy persze egy nyugati) már egész másként nézett volna ki ma, mint az össznémet. A hagyományosan keleten, avolt NDK területén elhelyezkedő tartományokban erős szélsőbaloldali párt, a Die Linke elég sokat vesztett (cikkünk a pártról itt olvasható), a bevándorlásellenes AFD pedig óriásit erősödött. Olyannyira, hogy keleten 21,5%-kal ők lettek második legerősebb párt a 26%-os CDU/CSU mögött, a Linke pedig a maga 16,5%-ával csupán harmadik lett. Ráadásul a kelet-német férfiak 27%-a AfD-re szavazott. Keleten az exit pollok szerint nagyot estek a szocdemek is, a maguk 14,5 százalékával.

dkgkrc9wkaerscv.jpg

18. 58 – Jöhet a Jamaika-koalíció?

Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője is kijelentette, hogy a párt ellenzékbe megy. Ez azt jelenti, hogy ha az érintettek is úgy gondolják, az úgynevezett zöld-liberális-kereszténydemokrata „jamaika-koalíció” jöhet létre, amiben a kereszténydemokraták az SPD klasszikus koalíciós partnerével, a zöldekkel és a CDU/ CSU régi juniorpartnerével, a parlamentbe frissen visszajutott liberálisokkal kormányoznak. 

A Grüne és az FDP ideológiailag igen távol áll egymástól, ahogy korábban írtuk, „egymás ellenében építették fel narratívájukat és identitásukat. Míg a piacbarát, liberális FDP már az 1950-es évek óta része a német nagypolitikának, addig a zöld Bündnis 90/Die Grünen 1980-ban alakult párttá – gyökerei pedig a 68-asokhoz, valamint a 70-es és 80-as évek kapitalizmuskritikus és környezetvédő mozgalmaihoz vezetnek vissza…. Három nagy témában képvisel ellentétes álláspontot ez a két párt: a klíma, a minimálbér és Európa tekintetében. Míg a Zöldek több szabályozást várnak a környezet és a jólét védelme érdekében, az EU-t pedig szociális unióként látnák legszívesebben, addig a liberálisok a piac hívei, elég környezetbarátnak tartják még az atomenergiát is, nem áldoznák fel a piac teljesítményét a minimálbér oltárán, és nem volt különösebb bajuk az uniós megszorításokkal az olyan krízis sújtotta országokban mint pl. Görögország.”

18. 40 – A nagyok nagyot buknak

Ezen a képen jól látszik, hogy 2013-hoz képest mind a kereszténydemokraták, mind a szocdemek bezuhantak, míg a kisebb pártok – elsősorban az Afd és a liberálisok – erősödni tudtak. 

A szocdemekre (az exit pollok szerint 20% körüli eredmény), és a CSU-ra (38.5%), Merkelék bajor testvérpártjára például a második világháború óta nem szavaztak ilyen kevesen. Arról később lesznek megbízható adatok, hogy ezen szavazatok mekkora része ment az Afd-hez, de az Afd magas bajorországi eredménye például azt sejteti, hogy nagyrészt. 

2017-09-24_8.png

kép: Spiegel.de

18. 28 – A nagykaolíció vége? 

Pár perccel az exit poll után több prominens szociáldemokrata politikus is arra utalt, hogy ellenzéki politizálásra készülnek. Manuela Schwesig, Mecklenburg-Vorpommern szociáldemokrata miniszterelnöke azt nyilatkozta, hogy csak így kerülhető el, hogy a legerősebb ellenzéki párt az Afd legyen. Hasonlóan nyilatkozott az SPD francióvezető-helyettese is, aki „cezúráról” beszélt. 

Ha a második világháború óta a legrosszabbul szereplő szocdemek nem hajlanak újabb 4 évnyi nagykoalícióra, akkor Merkel kereszténydemokrata pártszövetsége számára egy út nyitott: a zöldekkel és a liberálisokkal kell együtt kormányoznia. (Az Afd-vel és a Linkével való kormányzást előre kizárták.)

18. 20 – Milyen koalíciót szeretnének a pártok támogatói?

Az exit pollok elég pontosak szoktak lenni, és a legfontosabb kérdés innentől az, hogy Merkel kivel köt koalíciót. Két lehetőség adott számára: vagy marad a nagykoalíció a szocdemekkel, vagy a zöldekkel és a liberálisokkal alkotnak hárompárti koalíciót. A koalíciós lehetőségeket ebben a cikkben foglaltuk össze. 

Az sem mindegy persze, a pártok támogatói milyen koalícióval tudnának kibékülni. Ezt a kérdést tette fel az Infratest Dimap nevű közvélemény-kutató cég szeptemberi felmérésében. Az eredményekből az derül ki, hogy a CDU szavazók többsége kizárólag az FDP-vel alakítana kormányt, az SPD szavazók fele jobbhíján a CDU-val maradna nagykoalícióban kormányon (noha ennek a koalíciónak lenne a legnagyobb többsége a Bundestagban, erre a kimenetelre vajmi kevés esély van), a zöld szavazók többsége, 68 százaléka is szívesebben kormányozna a CDU-va mint maradna ellenzéki párt. Sőt, még akkor is inkább a kormányra kerülést preferálják, ha azt a kormányt nem csak a kereszténydemokrata CDU-val, de a liberális FDP-vel együtt kéne megalakítani. Hasonlóan nyilatkoztak az FDP szavazók: akár csak a CDU-val, akár a zöldekkel hármasban, de kormányon szeretnék látni pártjukat. A Linke támogatói szintén a nem reális SPD-Grüne-Linke kormánykoalíció létrejöttét támogatják.

18. 08 – Az exit pollok szerint Merkel magabiztosan nyer, a szélsőjobb 13%-on

A szavazóurnák zárása után közölt exit poll szerint így szavaztak a németek.2017-09-24_4.pngEzek szerint a Bundestagba először bekerülő szélsőjobboldali Alternative für Deutschland 13%-kal a harmadik legerősebb párt Merkel kreszténydemokrata szövetsége és a szociáldemokraták mögött. 

17. 56 – „Wahl-Lokal”

Az exit pollokig már nagyon kevés idő van hátra, addig egy kis szórakoztató tartalom. 

Ebben a berlini „szavazóhelységben” párthoz illő italt választhat a tisztelt szavazópolgár. A CDU-sok egy fekete kávés Sambucát kortyolhatnak, az szocdemek eperlikőrt. A liberálisokkal sárga Mangó pálinkát itatnak, a zöldekkel pedig Pfeffit, ami egy berlini menta ízű különlegesség. A Linke párt szavazói meggy snapszot kapnak, az AfD-sek náciszínű, barna Chantrét. Aki más pártra szavaz, tiszta Korn-t, vagyis gabonapálinkát ihat a kocsma szabályai szerint.

dkfseinw0aapwov.jpg

kép: twitter

17. 50 Az AfD három árnyalata

Az este egyik nagy kérdése, hogy az Afd hány százalékkal kerül be a Bundestagba. Az előzetes jóslatok szerint akár hetven képviselőt is juttathatnak a törvényhozásba. A párt képviselői rendszeresen bebizonyítják, hogy a mérsékelt, szélsőségek felé zárt német politika világához képest elég meredek elveket képviselnek. Újabban például egy kampányrendezvényen az AfD egyik jelöltje Jens Maier úgy fogalmazott: a párt Bundestagba kerülése 1945 óta az egyik legnagyobb sikernek tekinthető.

Persze az Afd is sokszínű társaság. A Die Zeit összeszedte, milyen háttérrel is rendelkeznek a jelöltek. A lap három áramlatot különböztett meg: a párt jelöltjei közül milencen korábban szélsőjobboldali pártokkal vagy szervezetekkel álltak kapcsolatban, mint amilyenek például a titkosszolgálatok által is megfigyelt identitáriusok. 25-en a nemzeti konzervatív vonalat erősítik, köztük Alexander Gauland listavezető is, aki nagy valószínűséggel frakcióvezető lesz. 

266839.jpg

Alexander Gauland, kép: Frankfurter Allgemeine

Frauke Petry szóvivő pedig 11 másik jelölttel együtt a mérsékelt ágat képviseli, bár már ő is kiverte sokaknál a biztosítékot. A maradék képviselőt még nem sikerült elhelyezniük a mérsékelt-radikáljobbos spektrumon, ezért nem is nagyon tudni, melyik áramlat lesz a domináns. A Zeit anyagát azért érdemes nézegetni.

17. 38 – A részvétel hasonló a 2013-ashoz

2 óráig a választásra jogosultak 41.1%-a adta le a szavazatát, ami egy picit elmarad a 2013-as hasonló adattól. A balos Berlinben viszont a 4 órás adatok valamivel magasabb részvételt mutatnak a 4 évvel ezelőttihez képest. 

17. 33 – Népszavazás a berlini Tegel repülőtér jövőjéről

Sűrű napnak néznek elébe a berlini lakosok. Amellett, hogy a választásokkal párhuzamosan a berlini maraton futóverseny zajlik (és emiatt az 1779 választókerületből 30 nehezebben, csak a futóútvonalon keresztül megközelíthető), a szavazófülkében nem csak a parlament összetételéről dönthetnek, hanem a tegeli repülőtér bezárásáról szóló (jogilag egyébként semmilyen kényszerítőerővel nem bíró) népszavazásban is véleményt nyilváníthatnak. A népszavazást a liberális FDP kezdeményezte, „Berlinnek szüksége van Tegelre!” felkiáltással, hozzájuk csatlakozott a kereszténydemokrata CDU és a szélsőjobboldali AfD. Érvelésükben a repülőtér által biztosított munkahelyeket, a folyamatosan növekvő repülőforgalmat és a repülőtér profitabilitását hangsúlyozzák. Ezzel szemben Tegel bezárása mellett kampányolnak a szociáldemokraták, a balpárt, valamint a zöldek is, akik a zajszennyezésre, az évek óta irreálisan magas fenntartási költségekre, és egy harmadik reptér feleslegességére hívják fel a figyelmet. image-414893-galleryv9-bdkt-414893.jpg

A Tegel, kép: Spiegel.de

17. 25 – Orbán számára is van tétje a választásnak

És nem biztos, hogy jól fogja magát érezni Merkel következő ciklusa alatt. „Angela Merkel ugyanis korábbi álláspontjával szemben már nem tartja ördögtől valónak, hogy a renitens országokat pénzügyi eszközökkel fegyelmezzék. Berlin elmozdulását egy májusi kormányzati vitaanyag jelzi, amelynek javaslatai bizonyára kiverték a biztosítékot a Fidesznél. Ezek közül a legdrasztikusabb, hogy a kohéziós pénzek kifizetését kösse az EU a jogállamiság tiszteletben tartásának feltételéhez. Ezzel mindössze annyi a gond, hogy hiányoznak a jogállamiság objektív, uniós szinten lefektetett feltételei, vagyis mindenki azt ért alatta, amit akar. A támogatások átcsoportosításával kapcsolatban felvetődött, hogy a fejlettebb déli régiók olyan új kihívásokra is kapjanak forrásokat, mint a menekültek integrációja és a demográfiai változások kezelése. Ez magyar szemszögből nem sok jót vetít előre a 2020 utáni uniós büdzsétárgyalásokra nézve.” – írta a Political Capital elemzője, Zgut Edit a Magyar Nemzetben.

17. 18 – Mortal Wahlkampf

6 körül egy előreláthatólag  elég pontos exit pollra számíthatunk, de addig még lehet kicsit ábrándozni.

A kampány alatt jelent meg a Bundesfighter nevű innovatív játék ahol egy kicsit felturbózhatják a választók a kampányt, és vérre menő harcot vívhatnak a kancellárságért. A játékot itt tudjátok játszani itt meg van egy aranyos videó, amiből megismerhetitek a fontosabb szereplőket.

17.10 – Kik választanak? 

A mai nap során 61,5 millió német állampolgárnak van lehetősége leadni a szavazatát, 3 millióan közülük életükben először szavaznak. A külföldön született német szavazópolgárok száma 6,3 millió, a leggyakoribb származási országok Lengyelország, Törökország, Oroszország és Kazahsztán. A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a szavazólapon szereplő pártok száma, 42 különböző politikai szervezetre húzhatják a választók az x-et.  

Rekordot döntött a levélben szavazók száma is, a legutóbbi adatok szerint minden 3. választó már levélben leadta szavazatát. A rendszerváltás óta folyamatosan növekvő arány 2013-ban még 24,3 százalék volt. A statisztikai hivatal adatai szerint idén a legidősebb a német választóközönség, a választók több mint fele 52 éves vagy annál idősebb.

40fa2833-e47e-493b-9532-c9609f4ccce8.jpg

A képen éppen Merkel adja le a szavazatát, kora délután, mögötte balra a férje, Herr Sauer,
kép: Spiegel

17.00 – Mire számíthatunk: az utolsó közvéleménykutatások

Nem térnek el egymástól különösebben a választások előtt néhány nappal nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások eredményei, ráadásul a most mért támogatottságok idén nyár óta nagyjából stabilak. Az egyes cégek becslései alapján a CDU a választók 35-37, az SPD – fennállása óta eddigi legalacsonyabb – 20-22 százalékos támogatottságra számíthat. Hogy ki lesz a harmadik legerősebb párt (a Linke, FDP vagy az AfD), azt vélhetően részben az dönti majd el, milyen koalíciókötési taktikára számítanak a szavazók a CDU részéről.2017-09-24_2.png

Közvéleménykutatások az előző válsztások óta. Feketével Merkel CDU-ja,
pirossal a szocdemek, sárgával a (neo)liberálisok, kékkel az Afd és zölddel a zöldek

A koalíciókötésen túl a legtöbb politikust, véleményvezért és a német médiát alapvetően az a kérdés foglalkoztatja, hány mandátummal kerül be a rendszerváltás óta először az AfD a német Bundestagba. Az utolsó hetekben a szélsőjobboldali párt tudott a leginkább erősödni, az utolsó mérések 11-13%-ra hozták, amivel a párt akár a harmadik legerősebb frakciót is kiállíthatja.  

Ez a cikk a ti támogatásotokból készült el.

A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, de nem ingyen készülnek, hanem a ti támogatásotokból és a mi munkánkból! A Mércét nem támogatják pártok, oligarchák, hanem 100%-ban az olvasók hozzájárulásából működik, ez biztosítja a függetlenségünket, és pont ezért csak akkor maradhatunk fenn, ha te is beszállsz!

Kattints és támogasd a Mércét rendszeres havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal, hogy tovább működhessen és még jobb lehessen!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.