Eredménytelenül zárultak az egyeztetések, így hétfőtől három napig munkalassító akciót tartanak az alapellátó fogorvosok. A demonstráció ideje alatt csak sürgősségi ellátást nyújtanak.

Fotó: Égerházi Péter

„15 éve azt halljuk, hogy a helyzet rendeződik. De a gyakorlatban nem történt semmi, ezért lépnünk kell” – összegzett Dr. Nagy Ákos. A keszthelyi fogorvos indította el azt a petíciót, melyet immár közel ezren aláírtak, és amelyben több állami támogatást követelnek az egészségügyi államtitkártól.

Ma egy fogorvosi praxisra körülbelül 760 ezer forint jut – ebből kell fizetni az orvos és az asszisztens bérét, a rezsit és természetesen az anyag- és eszközköltséget. Mindez nagyjából havonta 840 ezer forintjába kerül a fogorvosnak, vagyis ez egy meglehetősen ráfizetős üzlet.

„Vegyünk egy fogtömést. Ez egy magánrendelőben akár 10-15 ezer forintba is kerülhet. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egy nagyobb tömésért 2200, egy kisebbért 1800 forintot fizet. Egy olyan országban, ahol tömés van tömés hátán. Vagy ott van a korona: 18 és 62 év közöttieknek ezt a kezelést nem finanszírozza az OEP, a nyugdíjasok után 1600 forintot fizet, ami nagyjából a tizede a magánfogorvosok által szabott tarifának” – magyarázta Nagy Ákos.

Talán nem meglepő így, hogy jelenleg az országban közel 300 betöltetlen fogorvosi praxis van, közülük több mint 220 helyen több mint fél éve nincs körzeti fogorvos (és nem egy helyen 2002-2004 óta betöltetlen ez a pozíció). Ám míg a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok számát a kormány milliós támogatásokkal próbálja (több-kevesebb sikerrel) csökkenteni, a fogorvosok számára ez a lehetőség nem adott. Az üres körzetek egy részében jelenleg helyettesítéssel oldják meg a problémát, de hosszú távon ez biztosan nem lehet megoldás.

Abban pedig kevéssé lehet bízni, hogy hirtelen vonzó lesz ez az életpálya. A fogorvosi képzést végző hallgatók alig 10 százaléka gondolkodik abban, hogy állami műszakba megy az egyetem elvégzése után – vagyis a szakma szintén kezd elöregedni, a jelenleg betöltetlen praxisok nem valószínű, hogy varázsütésre betelnek.

„Lehet persze azt mondani, hogy itt még mindig jobb a helyzet, mint a háziorvosoknál, hiszen alacsonyabb az átlagéletkor a fogorvosok körében – de azért gondoljunk bele abba is, hogy míg egy háziorvos 60-70 éves koráig aktív tud maradni, egy fogorvos ezt nem teheti meg, ennyi idősen nem tud már úgy dolgozni, mintha 30 éves lenne. Viszont a nehéz boldogulás miatt egyre többen váltanak magánpraxisra, vagy vándorolnak ki az országból.

Míg a kórházi, szakorvosi bérek az elmúlt években nőttek, a fogorvosoknak semmilyen pluszforrást nem biztosított a kormányzat. Mondhatjuk, hogy elég erős a hátrányos megkülönböztetés a szektorban. Ha ilyen ütemben üresedik ki a szakma, két év múlva nagyjából megszűnhet a közfinanszírozott fogorvosi ellátás” – vélte Nagy Ákos.

„Mondják, hogy minden fogorvos trükközik, mindenkinek van magánbevétele is. De ez nem jó érv az ellen, hogy az állami finanszírozást ilyen alacsonyan tartsák. Ha a szakmában sokan trükköznek, akkor ezt nem azzal kell orvosolni, hogy mindenkit egyaránt büntetnek. Hanem megfelelő ellenőrzési rendszerrel, ami kiszűri ezeket a trükközőket” – a keszthelyi fogorvos szerint a jelenlegi helyzet kiszolgáltatottá teszi a fogorvosokat is, akik ahhoz, hogy fenn tudják tartani praxisukat, valóban sokszor kénytelenek magánbetegeket is vállalni, de a páciensek is kiszolgáltatottak az állami ellátórendszerben, ahol nem ritkán 2-3 hetet kell várniuk még egy fogtömésre is. Már most óriási a szakadék az állami- és a magánellátás között, ez pedig várhatóan a jövőben még tovább fog nőni.

Ez pedig – nem nehéz kitalálni – megint egy olyan dolog lenne, ami a társadalomnak fájna igazán. Magánorvoshoz járni jelenleg is meglehetősen drága mulatság, sokan nem tudják megengedni maguknak. Elsősorban a nyugdíjasokat, a többgyerekes családokat, a szegénységben élőket sújtaná a probléma. Ők, ha az állami ellátás szintje tovább csökken vagy magánrendelésbe kényszerülnek (ha ki tudják fizetni), vagy akár 50-60 kilométert is utazhatnak a jövőben, ha megfájdul a foguk.

A hétfőn kezdődő munkalassító akció erre a helyzetre igyekszik felhívni a figyelmet. Az egészségügyi kormányzat érdemben nem foglalkozott a fogorvosok problémáival, egyelőre nem látszik a megegyezés lehetősége. A Nagy Ákos által elindított petícióhoz már csaknem ezren csatlakoztak, várhatóan a működő alapellátásban dolgozók egyharmada részt vehet az akcióban. Élhető finanszírozási rendszerért küzdenek, ami biztosítaná, hogy az állami ellátásban dolgozóknak ne ráfizetéses praxisokat kelljen vinniük – ez pedig nem csak az orvosok érdeke, hanem legalább annyira  a betegeké is, hiszen számukra létszükséglet, hogy hozzájussanak a kezelésekhez. Mert ha egy fog fáj, akkor megáll az élet.