Hamarosan indul Gulyás Mártonék Közös Ország mozgalma, ahol az elképzelések szerint a pártokkal közösen egy új választási rendszer alapjait akarják kidolgozni. A Momentum már közzé is tette reformjavaslatát. Korábban én is utaltam arra egy cikkben, hogy  a kampány és pártfinanszírozás rendszerét át kellene alakítani. Most le is írom, hogyan. Radikálisan.

fotó: vs.hu

Sokan azt gondolják, a választási rendszert azt határozza meg, mekkora a listás szavazatok aránya, mennyi egyéni képviselő van, mekkora a bejutási küszöb. Pedig ha valamire, hát a demokratikus intézményrendszerekre igaz, hogy az ördög a részletekben rejlik. Mennyire teszi lehetővé a rendszer az oligarchák érdekérvényesítését? Miből lesz pénze a pártoknak? Egyenlő esélyekkel indulnak-e? Mely felületeken lehet hirdetni, és melyeket zárják ki a kampányból?

És lássuk be, ebből a szempontból mind a mostani, mind a 2010 előtti rendszer egy katasztrófa. Az, hogy senki se ellenőrzi a pártok költéseit, az ÁSZ egy gumikacsa, ami az illegálisan kampányoló pártokat soha nem büntette meg, pénzemberek beleszólását soha nem akadályozta, egyenes úton vezetett a 2000-es évek végének korrupt Magyarországához. Ahol aztán semmi nem akadályozta az oligarchák és a választott tisztviselők összefonódását. Ez volt maga a választási rendszer. Puch Lászlók, Simicska Lajosok, Mesterházy Ernők és más pénzemberek szavazatokat, eléréseket, kampányokat, így képviselőket, pártokat vásároltak meg, saját üzleti érdekeik szerint.

2010 óta pedig még durvább a helyzet, hiszen eltűntek a nem Fideszes oligarchák, felvásárolták őket, már csak a Fidesz érdekköre van pályán, miközben a kampányszabályokat úgy alakították át, hogy a kormánypártnak kedvezzenek.

2010-ben például csak a Fidesznek volt jelentősebb elérése az óriásplakát piachoz. Mi történt? Minden más hirdetési formát korlátozott a Fidesz, csak az óriásplakát piacot nem. 2015 után viszont Simicska elvesztésével elvesztették óriási részesedésük egy részét az óriásplakát piacon. Mi történt? Korlátozták a hirdetési lehetőségeket, már ami az óriásplakátokat illeti. Ez így nem demokratikus, hanem nevetséges.

Azt pedig tudjuk, senki sem képvisel az övével ellentétes érdekeket. Az oligarchák, pénzemberek, elsősorban a saját, és saját tőkéjük érdekeit fogják képviselni. Ezért van szükség olyan rendszerre, ahol nem csak az egy ember egy szavazat elve, hanem az egy ember egy támogatás elve is érvényesül.

Mik szükségesek szerintem ehhez?

Kizárólag állami források, az ÁSZ szigorú felügyelete

• Csak és kizárólag állami párttámogatás, a magánadományok megszüntetése a pártoknál.
• A pártokat jelenleg is felügyelő Állami Számvevőszék megerősitése, esetleg nyomozati hatáskörrel való felruházása. A pénzköltéseket az állam ne csak kontrollálja, hanem valóban felügyelje. 
• Ennek érdekében a pártok összes kiadása az Állami Számvevőszéken keresztül történjen: ők rendeljék a plakátokat, reklámidőt stb. Így olcsóbb is lenne a rendszer hiszen az összes párt óriásplakátjára, az összes párt szórólapjára egyszerre nagyobb kedvezményt lehet kialkudni, mint ha a pártok külön alkudnának. És nem lesz különbség a pártoknak kínált árak között sem.
• Nem csak a kampányköltések, hanem minden pénzköltés fusson keresztül az ÁSZ-on. A pártalkalmazottak is az ÁSZ-on keresztül legyenek fizetve. Így lehetne kikerülni a fekete és bújtatott foglalkoztatást, és a munkajogi visszaéléseket.
• A pártok ily módon nem kezelnének pénzt, csupán az ÁSZ-kassza hozzájuk rendelt részét költenék. Így adminisztratív költségeken is lehetne spórolni. És mivel a pénzeket az ÁSZ kezelné, így értelemszerűen a pártok költései nyilvánosak lennének.
• Persze mint minden rendszer esetében, itt is kulcskérdés az erős és független felügyelet. Ezért az ÁSZ elnökét jó, ha nem a pártok, hanem közvetlenül a nép választja, avagy a Köztársasági Elnök nevezi ki.

Ajánlások alapján számított költségvetések

• A pártok a pénzüket nem az előző választáson kapott szavazatok, hanem az ajánlások után kapják. Ehhez meg kellene szüntetni a többes ajánlás rendszerét, és egy sokkal biztonságosabb ajánlócédula rendszerre lenne szükség, ahol a választók ajánlószelvényeket kaphatnak, amiket maguk is visszaküldhetnének, és a pártok is gyűjtenék.
• A kampány korábban kezdődne, a választást megelőző év augusztus elsején (ha nem áprilisban van a választás, akkor is 9 hónappal a választás napja előtt), onnantól kezdve november 30-ig gyűjthetnék a pártok az ajánlásokat. És szeptember elsejétől járna a kampányfinanszírozás, amit mindig az előző tárgyhó elsejéig összegyűjtött ajánlások alapján számolna ki az ÁSZ, egészen a választásokig. A már létező pártoknak annyi előnye lenne, hogy az előző években összegyűjtött pártfinanszírozásból maradó összegeket természetesen fel tudnák használni a kampányban.
• A pártok éves állami támogatását is a legutóbbi választáson szedett ajánlások arányában határoznák meg.
• Tehát a javaslatom nem csak az országgyűlési, hanem az önkormányzati és EU-s választásokra is vonatkozik. Minden párt aszerint kapna támogatást, hogy hányan ajánlották a legutóbbi (akármilyen) választáson.
• Ez a rendszer azért lenne jó, mert egy új párt már a kampány második hónapjára fizetett pártstruktúrát tudna felállítani, feltéve, hogy sikeresen gyűjtött az első hónapban.

Minden ezen túlmenő forrást ki kellene szűrni

• Ehhez az egészhez szükség van egy nagyon erős tiltásra minden más forrást illetően. Vagyis a magánadományok, az önkéntes felajánlások tiltására, és nem csupán a szabályszegő pártok, hanem a szabályszegő adományozók erős büntetésére. Ez elsőre hülyeségnek tűnik, de tudjuk, a korrupció melegágya az, amikor ingyenes terembérlettel, olcsó plakáthelyekkel mennek a kifizetések.
• Ez a rendszer kiszűrné a szavazatvásárlás nagy részét is. Hiszen a tömeges krumpliosztásokra és barátaira az ÁSZ nem engedné felhasználni a kampánypénzt, a pártok ilyen jellegű tevékenységét pedig be lehetne tiltani. Ha felmerül a gyanú, már nem lehet azzal védekezni, hogy ez nem szavazatvásárlás, hanem jótékonykodás. Az is kérdésessé válna, hogy akkor honnan van erre pénz?

És hogy nézne ez ki a gyakorlatban?

• Tegyük fel, hogy egy ajánlásért a kampányban havi 400 forint jár (ez persze lehet több vagy kevesebb). Vagyis minden állampolgár havi 400 forintot ajánlhat fel egy számára kedves pártnak a kampányra, és működésre. Ez azt jelenti, hogy összesen 3,2 milliárd kampánytámogatást lehet kiosztani egy hónapban (valójában ennek a töredékét, hiszen valószínűleg az ajánlások negyede-fele érkezne vissza).  
• X párt elkezdi az ajánlások gyűjtését. Az első hónapban összeszed 50 ezret, ez azt jelenti, hogy a következő hónap elsején megérkezik az ÁSZ által vezetett számlájára 20 millió forint, amit elkölthet ebben a hónapban. Elsején megérkezik egy költési igény is az ÁSZ-hoz, és ez alapján az ÁSZ fel is vesz embereket, elindít hirdetési beszerzést stb. Ezen a költési igényen bármikor lehet változtatni az érvényes munka, és pénzkezelésre vonatkozó jogszabályok betartásával, és azt az ÁSZ-nek végre is kell hajtania egy megahatározott, szűk határidőn belül. A következő hónapban X párt összeszed még 50 ezer aláírást. Így a kampány harmadik hónapjára már 40 milliót költhet el. A harmadik hónapban nem gyűjt egyet sem. Ekkor nem változik semmi, a negyedik hónapban is 40 milliót költhet. Majd a következő, utolsó gyűjtési hónapban még 50 ezret, ez azt jelenti, hogy az ötödik hónapban és a kampányban innentől kezdve végig 60 milliót költhet havonta, hiszen a gyűjtés a negyedik hónap végén befejeződik. Ha 10 hónapos a kampány, az azt jelenti, 150 ezer ajánlás alapján 400 milliót költhet összesen a kampányban ez a párt. Ezt a 400 milliót pedig a kampány végiéig el kell költeni, de az egyes hónapokból átvihetők összegek a következőre.
• Érdemes egyébként limitet bevezetni. 10 ezer ajánlás alatt például nem kaphat támogatást egy párt sem, így lényegében ez a választáson való indulás küszöbeként is működne. Aki 4 hónap alatt nem gyűjt össze 50 ezer ajánlást, az nem indulhat a választásokon. Persze az egyéni jelöltek számára is kell aláírást gyűjteni, de a finanszírozást csak a listás jelölések alapján számolnák ki (független jelöltek önálló listának minősülhetnének, és rájuk másfajta limitek vonatkoznának).
• A választások után pedig minden hónapban az előző választás kampányában összegyűjtött ajánlás alapján kiszámított összeg érkezik majd a párt ÁSZ-nál lévő számlájára. Így ha valaki az előző választásokon összegyűjtött 200 ezer ajánlást (ez kicsivel több mint az LMP 2010-es eredménye), az havi 80 millió forintot kap, éves szinten 960 millió forintot. Ebből kell a pártot működtetni, persze két választás között is, az ÁSZ szabályai szerint.

Látható, hogy ez a rendszer előre hozná a kampány kezdetét. De az 1990-es szabályozás, ami szerint a kampányidőszak körülbelül három hónapig tart, már régen idejét múlt. Valójában a pártok többsége már fél-egy évvel a választások előtt elkezdi a kampányt.

Persze a média nagyobb szeletének birtoklásán, lapok vagy kommunikációs eszközök tulajdonlásán keresztül egy ilyen rendszerben is sokkal nagyobb súlya lenne azoknak, akik a pénzükkel akarják befolyásolni a politikát.

A fenti javaslat nyilván nem tökéletes. Nem is annak van szánva, hiszen megvalósítására közel semmi esély. De érdemes elképzelni néha, elgondolkozni azon, hogyan lehetne ahelyett a korrupt politikai rendszer helyett, amiben élünk, minél inkább az oligarchákat kizáró, az egy ember egy szavazat elvét inkább érvényesítő rendszereket felállítani, ahol nem a nagytőke lobbistái irányítják a demokráciát, hanem sokkal inkább valósággá válik, hogy az emberek szava dönt.