Beperli az LMP a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, mert közérdekű adatigénylésük ellenére nem kapták meg a tiszteletbeli konzulok (tb-konzul) szakmai életrajzait. A Külügy arra hivatkozott elutasításában, hogy a tb-konzulokkal nem létesül kormányzati jogviszony, ezért életrajzuk személyes adatnak minősül. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője szerint viszont ez nincs rendben, és szeretné, ha átláthatóbb lenne, hogy kik is a tb-konzulok. Megfontolandó gondolat, mert magyarországi tb-konzulok körül volt egy-két botrány, legutóbb akkor, amikor kiderült, hogy Jordánia képviselője hozta össze a terroristákkal üzletelő Pharaont Orbán Viktorral.

Tiborcz István és Orbán Ráhel két bahreini tisztviselő és Garamvölgyi Balázs (rózsaszín nyakkendőben) tiszteletbeli konzul társaságában

Az LMP-s akció célja, hogy felkerüljön a tb-konzulok (illetve tb-alkonzulok és tb-főkonzulok) listája és életrajza a Küküm honlapjára, mivel ahogy Kanász-Nagy mondta:

„Ezek az emberek az országot képviselik, ezért ezeknek elvileg közérdekű adatnak kellene lenniük.”

Az LMP korábban átnézte a külügyi államtitkárok és államtitkár-helyettesek névsorát, hogy vannak-e olyanok, akik Oroszországhoz köthetőek, ott tanultak vagy ott üzleteltek, és több ilyen nevet is találtak. Ez önmagában nem probléma, de a tisztánlátás végett fontosnak tartják, ennek a napvilágra hozását a Putyinhoz közeledés és a keleti nyitás okán. A tb-konzulok „átvilágítása” ennek a törekvésnek a folytatása.

A Külügynek annyiban igaza van, hogy — mint a honlapjukon is írják — míg a hivatásos konzulok a küldő ország állami tisztviselői, „a tiszteletbeli konzulok olyan köztiszteletben álló személyek, többnyire a fogadó ország állampolgárai vagy állandó lakosai, akik egyéb, a megélhetésüket biztosító tevékenységük mellett, tulajdonképpen szívességből, azaz saját költségükön látják el a megbízást adó külföldi állam állampolgárainak érdekvédelmét és az egyéb kapcsolatépítő feladataikat.”

Abban viszont az LMP-nek van igaza, hogy ettől függetlenül a magyar államot képviselik a tb-konzulok is, ezért jó lenne tudni, hogy kik ezek az emberek, nem csak a lehetséges orosz kapcsolatok, hanem más lehetséges kockázatok miatt is. Egyébiránt a tb-konzulok kikereshetőek a Küküm honlapján, de a nevükön és az elérhetőségeiken kívül más adatot tényleg nem találni róluk.

Pedig többen vannak, mint gondolnánk: összesen 237-en (közülük 80-an magyar állampolgárok vagy magyar származásúak) 100 országban, amelyek közül 46 országban nincs hivatásos külképviseletünk. 35-en vannak tiszteletbeli főkonzuli rangban, van egy tiszteletbeli alkonzulunk, a többiek rangja pedig tiszteletbeli konzul. Magasan a legtöbb magyar tb-konzul az USÁ-ban van (18), majd jön Olaszország (10), Németország (8) és Franciaország (8).

Ezeknél izgalmasabb lehet a magyar külpolitika új irányai (keleti- és déli nyitás) miatt, hogy mit csinál a 31 ázsiai és a 25 afrikai tb-konzulunk. Közülük ketten kerültek eddig a sajtó reflektorfényébe: az Orbán Ráhelt és Tiborcz Istvánt vendégül látó, letelepedési kötvényekkel üzletelő bahreini tb-konzul Garamvölgyi Balázs, valamint a cikk elején már említett Jordánia magyarországi tb-konzulja, Zaid Naffa testvére, Tareq Naffa, aki Magyarország jordániai tb-konzulja lett nemrég. A harmadik Naffa fivér, Oszama pedig a Magyar Nemzeti Kereskedő Ház arabügyi igazgatójából lett Magyarország Arab Emírségekbeli nagykövete. Szóval a Naffa-család totálisan beékelődött Magyarország és az arab világ közé.

Az is érdekes, hogy vajon miért van szükség rögtön három Kazahsztánban működő tb-konzulra, amikor magyar nagykövetség, főkonzulátus és konzuli hivatal is működik a közép-ázsiai országban. Abban a diktatúrában, amelyiknek most adott vissza Magyarország furcsa körülmények között egy itt bebörtönzött foglyot, aki a kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev politikai ellenfelének köréhez tartozik.

A tb-konzulok azért érdekesek, mert ugyan sokkal kevesebb speciális joggal rendelkeznek, mint egy hivatásos diplomata, de a cím és a vele járó presztízs miatt is bejuthatnak olyan helyekre, ahová más nehezen. Eleve feladatuk lehet a küldő és a fogadó ország közötti gazdasági, kereskedelmi ügyek intézése, olajozása, de mint a tapasztalatok mutatják, sokan erre helyezik az elsődleges hangsúlyt. Ez pont egy olyan helyen elég érdekes lehet, mint Kazahsztán.

De van más is, ami miatt érdemes lenne a tb-konzulokot jobban napfényen tudni, jól mutatja ezt két korábbi ügy. Valószínűleg nem erre emlékeznek a legtöbben a botrányból, de tény, hogy Kulcsár Attila, a K&H brókercégének milliárdos sikkasztással gyanúsított volt munkatársa olyan igazolással rendelkezett, miszerint ő a budapesti libériai tiszteletbeli konzulátus gépkocsivezetője, és használhatta a kirgiz tiszteletbeli konzul autóját is.

A másik hírhedt tb-konzul pedig az a Fürst György, aki a VI. kerületben volt MSZP-s alpolgármester, és amikor ingatlanmutyi miatt elővette az ügyészség, akkor arra hivatkozva akadályozta a nyomozást, hogy a Közép-Afrikai Köztársaság diplomatája.

Annyi biztos, hogy nem vetne Magyarországra jó fényt, ha hasonló ügyekbe keverednének messzi tájakon tb-konzuljai. Ebben elsősorban az őket ellenőrző és kinevező Külügyminisztériumnak van felelőssége. De abból sem lenne baj, ha nagyobb nyilvánosságot kapna, kik képviselik Magyarországot külföldön, és nyilvánosságra kerülhetnének a tb-konzulok szakmai életrajzai.