Egy embert halálra gázoltak az egyesült államokbeli Charlottesville-ben, az erőszakba fulladt Unite the right (Egyesítsük a jobboldalt) tüntetés után. Az autós támadást videóra is vették (itt: 15:24-nél történt). Virginia kormányzója az egész napos, erőszakos összecsapások miatt az „alt right” tüntetők, és az ellenük felvonuló baloldali ellentüntetők között már szükségállapotot rendelt el a kisvárosban és a Nemzeti Gárda is felvonult. Míg a fehér felsőbbrendűség hívei Donald Trump kampányszlogenjeinek beteljesítésére is hivatkoznak, az elnök egyelőre nem határolódott el a neonáci, rasszista demonstrációtól, hanem csak általában az erőszaktól és gyűlölettől, amely „nagyon sok oldalról” jöhet.

A virginiai kisvárosban az egyetem melletti, Robert E. Lee déli tábornokról elnevezett parkot másfél éve „Emancipáció” parknak nevezték át, és az 1861-1865-ös amerikai polgárháborúban vesztes konföderációs erők  tábornokának  szobrát is el kívánták távolítani.

Számos fehér felsőbbrendűséget hirdető, ultranacionalista és újnáci szervezet közösen hirdetett meg ez ellen nagy tiltakozást a hétvégére Charlottesville-be.  Ez volt az 1965-ben elfogadott Civil Rights Act (a feketék jogait biztosító polgárjogi törvény) óta az egyik legnagyobb és legagresszívabb fehér nacionalista demonstráció az USA-ban.

Sokan a szociális médián szerveződtek meg, a tiltakozást Jason Kessler ismert szélsőjobboldali aktivista és blogger rántotta össze, de részt vett benne Richard Spencer, az amerikai identitáriusok vezető ideológusa, és David Duke, a Ku Klux Klán volt birodalmi nagyvarázslója is. Péntek este fáklyás felvonulást szerveztek az egykori Lee Park és a Virginiai Egyetem között,  antiszemita (A zsidók nem fognak minket lecserélni – Jew will not replace us!), feketeellenes (Ők nem fognak a helyünkbe lépni! – They will not replace us!) és nacionalista (Vér és Föld! – Blood and soil!) rigmusokat kiáltoztak, sokan náci karlendítéssel kísérték ezeket. David Duke az esemény előtt arról írt Twitterén, hogy a demonstrációval bizonyítani akarják, hogy „valósággá teszik Donald Trump ígéretét”, és véget vetnek „a fehérek évtizedes üldözésének” az USA-ban. A szervező Kessler arról is beszélt, hogy szerinte az Obama-kormányzat alatt a fehérek „másodrendű állampolgárokká váltak” a saját hazájukban.

Az egyetem előtt, Thomas Jefferson elnök szobránál tiltakozó diákokat a tüntetők tettleg bántalmazták, a kialakuló kisebb esti verekedésben egy egyetemi rendőr is megsérült. A később kiérkező rendőrök a már eltávozott szélsőjobbosok helyett az ellentüntető diákok ellen intézkedtek.

A pénteki történések ellenére szombaton is engedélyezték a felvonulást. Ekkorra a több száz jobboldali tüntetővel szemben jókora ellentüntető csoport is felvonult, akik főleg a Black Lives Matter! feketejogi szervezet aktivistái, antifasiszta anarchisták és az IWW radikális szocialista ipari szakszervezet tagjai (wobblyk) voltak, de csatlakoztak hozzájuk vallási vezetők is. Az ellentüntetők tömegében feltűnt az amerikai antifasizmus jelképe, a spanyol köztársasági lobogó is (sok amerikai önkéntes harcolt az 1932-36 között tartó spanyol polgárháborúban a baloldali köztársaság oldalán). Rövid rasszizmus-ellenes demonstrációjukon felszólalt Cornel West, a Harvard marxista filozófusa is.

A két tömeg délelőtt az Emancipáció parknál találkozott, ahol a rendőrkordonokat áttörve heves összecsapások kezdődtek, mindkét oldal vegyi anyagokkal teli üvegeket, füstbombákat dobált a másikra. Ennek során egy szélsőjobboldali tüntetőt súlyosabb fejsérüléssel vittek el. A rendőrök kezéből kicsúszott az irányítás, így Virginia vezetői helyi idő szerint délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint 17 órakor) szükségállapotot hirdettek Charlottesville-ben, és beküldték a virginiai nemzeti gárdát, hogy rendet tegyen. A helyi rendőrség eközben véget vetett a meghirdetett szélsőjobboldali rendezvénynek, és a résztvevőket kordonnal védve elvezette.

Amikor az ünneplő antifasiszták már éppen oszlani kezdtek az utcákon, egy ezüst színű Dodge Challenger hajtott többször közéjük, 19 embert megsebesítve, és egy 32 éves nőt pedig megölve. A rendőrség azóta elfogta a helyszínen hagyott autó feltételezett sofőrjét, a húszéves fehér fiatalt, James Alex Fieldst. A nap folyamán még két rendőr vesztette életét egy helikopter-balesetben.

A kétoldali erőszakot elítélő nyilatkozatokra a Fehér Házból nem kellett sokat várni. Míg a péntek esti atrocitásokat Donald Trump nem kommentálta, a szombati történésekre ő és a First Lady, Melania Trump is az erőszakot általában elítélő nyilatkozatot adtak ki. Trump szerint „most a törvényes rend helyreállítása a legfontosabb. […] Teljesen mindegy honnan jövünk, mi a bőrünk színe, vallásunk vagy politikai szimpátiánk, mind elsősorban amerikaiak vagyunk!”

Így tett a Képviselőház többségi vezetője, a republikánus Paul Ryan is. Mások, mint Bill Clinton demokrata exelnök arra hívták fel a figyelmet, hogy „még ha támogatjuk is a szólás- és gyülekezés szabadságát, az erőszakot, gyűlöletet és a fehér felsőbbrendűség gondolatát el kell ítéljük.” Bernie Sanders baloldali szenátor azt írta Twitterén, hogy a szélsőjobboldali tüntetés „az utóbbi idők legvisszataszítóbb” példája a fajgyűlöletre, amelynek „nincs helye társadalmunkban”.

Trump elnök korábban is vonakodott elítélően vagy kritikusan nyilatkozni a fehér felsőbbrendűséget hirdető széljobbosoktól, mostani felemás kijelentéseivel azonban saját párttársainak egy részét is felháborította. Cory Gardner republikánus szenátor például azt írta Twitteren: „Elnök úr – a gonoszt a nevén kell neveznünk!” A szenátor azt is hozzátette: „Ezek fehér felsőbbrendűségiek voltak, és ez belföldi terrorizmus volt”. Hasonló módon jellemezte az eseményeket Ted Cruz szenátor is, aki szintén „visszataszítónak és gonosznak” nevezte a nácikat és fehér felsőbbrendűségieket.

A helyi rendőrségi beszámolók egyelőre nem erősítették meg, hogy a gázoló politikai indítékból hajtott volna a tömegbe, az elkövető édesanyjától viszont tudjuk, hogy fia kimondottan az alt right tüntetésre ment résztvevőként.

Az ún. „alt right” és az amerikai szélsőjobboldal Donald Trump elnökké választása után egyre gyakrabban tart demonstrációkat, ahol a nacionalizmustól és a „politikai korrektség” elutasításától egészen a nácizmusig terjedő skálán nyilvánulnak meg a résztvevők. A megmozdulásokat általában nagyon erős szélsőbalos reakció kíséri és a tüntetés-ellentüntetéspártok rendszeresen utcai harcokká fajulnak, ezek közül a mostani előtt április végén a kaliforniai Berkeley-ben történtek a legerőszakosabb cselekmények.