Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Milyen egy munkahelyen mindenkivel egyenlőnek lenni – te dolgoznál egy szövetkezetben?

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Fiatalkorunkban sokan ábrándozunk arról, hogy saját helyet csinálunk, amit be lehet lakni, és ahol közösségi vágyakat lehet megvalósítani. Józsefvárosban néhány éve létezik egy ilyen hely, a Gólya, és ami egyedivé teszi a vállalkozást, az a szövetkezetiség, amiről a legtöbbünknek leginkább valami rendszerváltás előtti, meghaladott dolog jut eszünkbe. A Gólya azonban köszöni jól van, és épp új tagokat toboroz, ebből az alkalomból kérdeztünk két szövetkezeti tagot – Jagodits Esztert és Karas Dávidot – a működés részleteiről, nehézségeiről és persze előnyeiről.

12363058_1097562236921557_1424547033257017259_o.jpg

Mikor kezdtétek, és miért ezt a formát választottátok?

E: Én egy éve vagyok szövetkezeti tag, a kezdeteket a legendákból ismerem… A történet 2011-ben, a Frisco kocsmával kezdődik, aminek elindításában benne volt Szépe, aki jelenleg is tagja a szövetkezetnek. Ezután, nagyobb helyet keresve, talált rá a csapat a Gólya épületére, ami a felújítást követően, 2013 szeptemberében* indult.

D: Esztivel szinte együtt kezdtünk a Gólyában dolgozni két és fél évvel ezelőtt, én fél évvel hamarabb szövetkezeti tag lettem. Engem az motivált, hogy egyenlőek vagyunk, mindannyian tudjuk formálni a működést, és a szervezet érzékenyen reagál az igényeinkre. Kevés munkahelyről tudok, ahol két év után elmehetsz három hónap fizetett szabadságra.

13558910_1220578577953255_1691743695382521601_o.jpg

Volt valamilyen előképetek, vagy van kitől tanulnotok, akár itthon, akár külföldön?

D: A szövetkezetekről szinte mindenkinek a téeszek jutnak eszébe, amit egy félmosoly és furcsálló arckifejezés kísér. Mi csak nemrég kezdtük el kutatni a szövetkezetiség történetét, felvenni a kapcsolatot hozzánk hasonló szervezetekkel, például osztrák, német és görög szövetkezeti kocsmákkal. Így derült ki, hogy amit mi az évek alatt mindig az adott helyzetekre reagálva kialakítottunk, megfelel a majdnem évszázados hagyománynak. Nálunk a működés alapja a szövetkezetiség, a példák többségében pedig ez csak egy forma, ami az adott tevékenységhez, célokhoz a leginkább passzol. Ebben kevés szövetségesre találtunk eddig, de a víziónk az, hogy az egész világot szövetkezetek szövetségei hálózzák be.

Mit jelent az, hogy valaki tagja a szövetkezetnek?

E: Tagja egy olyan közösségnek, ahol együtt határozzuk meg, hogy mit fogunk csinálni egy adott időszakban, együtt szervezzük meg és végezzük el a munkát, majd közösen osztozunk az eredményén.

Tehát nincs is főnök? Nincsenek vezetők?

E: Nincsen főnök. A szövetkezeti tagok közül mindenki koordinátora egy-egy területnek, és törekszünk rá, hogy mindenki rálásson minden terület működésére, legyen beleszólási, véleményezési joga.

D: A teljes szövetkezetet érintő kérdéseket, az alapvető működést a rotálódó koordinátori rendszerünk biztosítja. Ez azt jelenti, hogy minden három hónapban két taghoz futnak be a kérdések, javaslatok, hozzászólások, ők készítik elő és moderálják a gyűléseket, foglalkoznak a nagyobb, pl. közép- és hosszabb távú stratégiai tervezéssel.

szazalek-banner-anim2.gif

Iratkozz fel hírlevelünkre:

Kövess minket Facebookon:

Mennyiben más a ti munkátok, mint ha egy „rendes” kocsmában pultoznátok, vagy rendezvényeket szerveznétek egy kulturális intézményben?

E: A munka, vagyis a feladatkörök hasonlóak, mint egy „rendes” helyen, viszont mindent mi csinálunk, semmilyen munkát nem szervezünk ki, még a takarítást sem, de például a homlokzatunkat is három tag újította fel. Illetve nem teszünk különbséget a munkák között, mindegyik munkakört ugyanolyan fontosnak gondoljuk.

Jó példa erre a konyha, ahol a szakácsnak nem csak az ételek elkészítése a feladata, de a konyha rendben tartása is. Nincs külön mosogató-takarító ember. A nagy pörgésben persze van segítség, de nem azért, mert a szakács nem csinál meg egy feladatot a pozíciója miatt, hanem mert sok a meló. És az az ember, aki kedden az ebédet segített kihordani, pénteken este a koncertet hangosítja. Ez egy szép körforgás.

Törekszünk rá, hogy mindenki találjon magának olyan feladatot, amit szívesen csinál, de a kevésbé szimpatikus feladatokat is meg kell csinálni. És ilyen szerintem van mindenkinek, vagy a legtöbb feladaton belül van ilyen. Koncertszervezőként tök jó, amikor a saját elképzelésednek megfelelően megcsinálsz egy izgalmas bulit, de ettől még hétről-hétre le kell ülnöd meghallgatni az összes jelentkező zenekart, és sokat elküldeni. Ez sokszor kellemetlen, de a munka része. Egy másik jó példa a karbantartás: szuper megszerelni valamit, ami aztán újra működik, vagy építeni egy új pultot, de a wc-ben a dugulást is meg kell oldani.

12377745_1097564110254703_4152408807898468194_o.jpg

Hogyan válik valaki szövetkezeti taggá?

E: Kidolgoztunk egy taggá válási folyamatot, amin minden belépőnek végig kell mennie. Ebben van rugalmasság, például, hogy melyik fázis milyen hosszú, de egyik fázist sem lehet kikerülni. Mindenki, aki bekerül a Gólyába, dolgozói státuszban kezd, és valamelyik fizikai területe(ke)n dolgozik (takarítás, pultozás, konyha, felszolgálás, dadus, hangosítás) legalább három hónapig, majd valamelyik fél kezdeményezésére elkezdődik a taggá válás. Ekkor a fizikai melók mellett feladatot kell vállalni valamelyik munkacsoportban, amit szellemi vagy szervezői feladatnak hívunk.

Milyen munkacsoportok vannak?

E: A fő munkacsoportok a pult, konyha, napközi, karbantartás, büró, marketing, hr, koncertszervezés, hangosítás, közösségi ház (közösségi és kulturális programok szervezése), rendezvényszervezés. Ezt hívjuk „tagjelölt 1” fázisnak, ahol minimum 2, maximum 4 hónapot lehet tölteni. A következő állomás a „tagjelölt 2” fázis, amikor a munkaórák úgy oszlanak meg a különböző területek között, ahogy a tagoknál: 18 óra fizikai és 22 óra szellemi munka hetente, legalább két munkacsoportban.

A kezdetektől arra törekedtetek, hogy fizikai és szellemi feladatok fele-fele arányban legyenek?

E: Az lenne az ideális, ha fele-fele lenne, ezt most kezdtük el közelíteni. Korábban 16 óra fizikai, 24 óra szellemi volt az arány, aminek a fő oka, hogy szellemi munkát csak a tagok végeznek. Viszont most, az új tagok bevonásával lehet finomítani az arányon. A tagjelöltekre visszatérve, ebben a második fázisban fontos váltás, hogy ekkor kezdenek el járni a tagjelöltek a heti gyűlésekre, ahol hétről-hétre egyeztetünk a fontosabb kérdésekről. Itt az első hónapban megfigyelői státuszban van a tagjelölt, majd a második hónaptól kezdve hozzászólási joggal is rendelkezik. A hivatalos taggá válás után pedig döntési jogot is kap.    

Mik a szövetkezeti működés előnyei?

E: Az egyik legfontosabb dolog, hogy közös tervezés és döntéshozatal van, így a tagok egyformán tudják képviselni és érvényesíteni a saját érdekeiket a közös célok és értékek mentén. Fontos, hogy nincsenek hierarchikus viszonyok, a munka a közös szervezőerő, a kapcsolatok alapja a kölcsönös bizalom.

D: A tagok közösen tulajdonolják a helyet, ezért közösek a céljaik és érdekeik. Nem egy jól sikerült menedzseri beszéd és a karácsonyi prémium motivál a munkára, hanem a sikerek és a profit közös elosztása. Itt nincs értelme facebookozva ellógni a napot, mert nem órabérért dolgozunk, hanem azért, hogy megélhetést biztosítsunk magunknak, és hogy működtessünk egy helyet, ami képes megteremteni, befogadni és fenntartani olyan funkciókat, amiben mindannyian hiszünk.

Ez azt is jelenti, hogy minden fontos kérdésről szavaztok? Elég a többségi döntés, vagy teljes egyetértésre törekedtek? Vétózni lehet?

E: Csak a legritkább esetben szavazunk, és általában olyan kérdésekről, ami nem olyan nagy horderejű, de nincs benne egyetértés. Egyébként konszenzusra törekszünk, fontos, hogy a döntésekkel mindenki tudjon azonosulni. Van vétó, amit ritkán használunk, de nagyon fontos. Kialakulhat olyan helyzet, amiben nem tudod olyan jól képviselni az érdekeidet, és mielőtt olyan irányba menne el a dolog, ami számodra vállalhatatlan, a vétóval például lehet jelezni.

Melyek a hátrányai ennek a működésnek?

E: Inkább nehézségnek mondanám, nem hátránynak, hogy meg kell tanulnunk, hogy miként fogunk működni, ha tovább növekszünk. Ezen dolgozunk most, amihez külső segítséget is kértünk. Ez nagy kihívás: mennyire befolyásolja majd a jelenlegi működést, döntéshozatalt, ha hét helyett tizenkét tagunk lesz.

D: Rengeteg jó dolgozót veszítettünk el, mert nem akartak elköteleződni. Ők olyan emberek, akik a Gólyát egy munkahelynek tartották valami más, például tanulás vagy művészi ambíciók mellett. Féltek a felelősségtől, kényelmesebb volt a biztos órabérért dolgozni. Aki belép, az munkát és pénzt fektet a vállalkozásba, és ezt kevesen merik meglépni. Nincs biztos fizetés, ha a cég veszteséges, te is veszítesz. Nekem személyesen ez előny, hiszen egy olyan közösségben dolgozom, ahol tudom, hogy a társaim nem fognak eltűnni egyik napról a másikra, hogy a legrosszabb, legkevésbé motivált pillanataimban is ott van másik öt-hat, aki összekapar és felsegít, akikre mindig számíthatok. Ez mindennél többet ér.

Hogyan változott a működés az elmúlt években, mondanátok néhány példát arra, amire működés közben jöttetek rá, és ezért változtattatok a rendszeren?

E: Az egyik ilyen nagy döntés, hogy csak tagokkal szeretnénk együtt dolgozni, így tagokat kell toborozni. Ez azt jelenti, hogy nem szeretnénk senkit sem órabérért alkalmazni. Az előbb említett taggá válási folyamat már egy második kör, az első nagy kampányunk alatt/után sok tapasztalatot szereztünk, ehhez próbáltuk igazítani az újabbat úgy, hogy a fő irányvonalak ne változzanak.

D: A legtöbbet emlegetett példa, amikor az egyikünk, Ági bejelentette, hogy babát vár, és senkinek sem volt fogalma róla, hogy akkor most mit is kell csinálni. Azóta a működési szabályzatunk kitér erre a helyzetre is, és a tagoknak ingyenes napközit biztosítunk – a saját szükségleteink biztosítása kiemelten fontos.

Vagyis az egyenlő munka egyenlő bér mottónkból nem engedünk, de az élethelyzetekre reagálunk. Ellentmondásnak hangzik, de most dolgozzuk ki azt a rendszert, hogy a szociálisan jobban rászoruló tagokat hogyan tudnánk igazságosan támogatni.

Józsefvárosban, a „rehabilitációs fejlesztések” hullámterében, a Corvin-negyed hátárában találtatok helyet, és a közvetlen környék az alatt a három év alatt is rengeteget változott, amióta itt megvetettétek a lábatok. A Gólya udvarának a végébe például a Nokia húzott fel egy üvegmonstrumot. Nyilván a környék lakossága is nagyon rapid módon cserélődik, „középosztályosodik”. Hogy viszonyultok ehhez a folyamathoz, kinek a helye akar lenni a Gólya?

E: Az egyik célunk az volt, hogy a Gólya egy befogadó közösségi és kulturális találkozópont legyen, ahol kapcsolatot és szövetségeket építünk a közvetlen környezetünkkel, de ugye ez az a közvetlen környezet, ami eléggé megváltozott. Menő a hely, jók a koncertek, programok, nem a bulinegyedben van, olcsó a menü, ami miatt hozzánk járnak ebédelni a környéken dolgozó irodisták is. Ez a vendéglátás része, amiből élünk, és amiből olyan programokat is tudunk finanszírozni, ami szorosan kapcsolódik a „társadalmi víziónkhoz”.

Az nagyon fontos, hogy sikerült olyan szövetségeket létrehoznunk, ami a környék alakulásától függetlenül is erős maradt, például A Város Mindenkié csoporttal, A Közmunkás Mozgalom a Jövőért érdekvédelmi csoporttal, a Heti Betevővel vagy a Menedék Egyesülettel.

Emellett persze szervezünk egy csomó koncertet is, ahol elsősorban a zene a hívószó, nem a társadalmi misszió, de bízom benne, hogy ha sikerül ezt elég transzparenssé, érzékelhetővé tenni, az hatással van arra is, hogy ez kiknek a helye, a zenei programtól függetlenül. Ezt azzal is segítjük, hogy nálunk minden program ingyenes, így a kultúrához való könnyebb hozzáférést támogatjuk.

Mit tanácsolnátok annak, aki ma szövetkezetet szeretne alapítani? Kiknek ajánlanátok?

D: Egyedül nem lehet szövetkezni, ehhez társakra és közös célra van szükség. A szövetkezeti működés olyan embereknek is lehetőséget nyújt saját vállalkozás megteremtéséhez, akik egyedül nem tudnának egyet beindítani. Olyan embereknek ajánljuk, akik szeretnék megtanulni, megtapasztalni, hogy milyen egy munkahelyen mindenkivel egyenlőnek lenni, velük együtt egy közösen kialakított szabályrendszerben dolgozni, képviselni a saját és közös érdekeiket, ezzel megteremtve mindannyiuk létbiztonságát. Azoknak, akik részesei szeretnének lenni egy mozgalomnak, olyan társadalmi vízióval, amelynek alapja a testvériség, és fenntarthatóságát a hatalmat közösen birtokló, egymással szeretetben és elfogadásban élő emberek biztosítják. Ezekkel kapcsolatban a Gólya mindenkinek szívesen átadja az évek alatt felhalmozott tapasztalatait és tudását!

*Helyesbítés:  A cikkben korábban tévesen szerepelt a Gólya megnyitásának időpontja. 

19944557_1615332305144545_8571250899590723259_o.jpg

MUNKATÁRSAT KERESÜNK! LÉPJ BE A SZÖVETKEZETBE!

Kevesen vagyunk a munkára, ezért társakat keresünk. A következő területeken van hiányunk:

PULTOS, SZAKÁCS, DADUS.

A fizikai munkák mellett idővel egyéb feladatokat is teljesíteni kell (választható területek például: koncertszervezés, hirdetés, közösségi programok szervezése, pénzügyek, papírügyek), attól függően, hogy te miben vagy jó, és hogy mire van szüksége a szövetkezetnek.

Részletek ittJelentkezés határideje: 08.13. vasárnap 23:59! Minden jelentkezőnek küldünk visszajelzést 08.15. 23:59-ig!

Ez a cikk a Ti támogatásotok nélkül nem készült volna el.

A Kettős Mércét nem segítik oligarchák, pártok, nincs reklámbevétele nagy cégektől, a ti támogatásotoknak köszönhetően működik! Ez biztosítja a Mérce függetlenségét.

Kattints és támogasd havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal a Mércét, és támogatásoddal erősítsd meg a független médiát Magyarországon!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.

Olvass tovább!