Minden eddiginél átfogóbb elemzést tett közzé a Magyar Nemzeti Bank a magyar háztartások vagyoni helyzetéről. Bár a sajtó főcímeit leginkább az fogta meg, hogy egy magyar háztartásnak átlagban több vagyona van, mint egy szlováknak vagy egy lengyelnek, de a jelentésből kirajzolódó kép távolról sem ennyire rózsás, és alátámasztja azt, amit jó ideje mondogatunk: óriási szakadékok szabdalják a magyar társadalmat, a nettó összvagyon több mint fele fölött a társadalom leggazdagabb 10 százaléka rendelkezik. Ezeknek a szakadékoknak a betemetésére semmit nem tesz a jelenlegi kormány, pedig a politikának épp ez lenne az első számú feladata.
(Forrás: Portfolio.hu)
Az MNB elemzése a 2014-es vagyoni helyzetet tárja fel, ami nyilván nem a legnaprakészebb információ sajnos, de így is reális képet kaphatunk arról, hogyan is néz ki a magyarok vagyoni helyzete, hiszen azóta nem történt érdemi változás az újraelosztást illetően.
A jelentésből megtudhatjuk, hogy a magyar háztartások együttes nettó vagyona 63 ezer milliárd forintra rúg, ez fejenként 6,4 milliós, háztartásonként pedig 15 millió forintos átlagos nettó vagyont jelent. Az átlagok felől nézve persze mindannyian milliomosok vagyunk, de a jelentésből az is kiderül, mennyire is csalóka ez a megközelítés.
De mielőtt még rátérnék arra, milyen egyenlőtlen módon oszlik meg ez az összvagyon, vessünk egy gyors pillantást arra, milyen összetevőkből is áll. A háztartások összvagyonának háromnegyedét a reáleszközök (ingatlan, autó, föld) teszik ki, a pénzügyi eszközök (készpénz, betétek, nyújtott hitelek, értékpapírok, részvények és részesedések, biztosítások stb.) pedig a fennmaradó negyedet alkotják. Fontos még megjegyezni, hogy a reáleszközökön belül az ingatlan jelenti a magyar háztartások vagyonának gerincét, ez adja a teljes vagyon csaknem 60 százalékát.
És akkor az egyenlőtlen eloszlás.
- A háztartások alsó 50 százaléka a nem pénzügyi eszközöknek csupán 15, a pénzügyi eszközöknek pedig csupán 10 százalékával rendelkezik, míg a felső 50 százalék a reáleszközök 85 és a pénzügyiek 90 százalékát birtokolja. Összesítve a nettó vagyon tekintetében az eloszlás 11 vs. 89 százalék.
- Ha eggyel szűkítjük a kört, és a felső 20 százalékot nézzük csupán, akkor az egyenlőtlenség még egy fokkal láthatóbbá válik. A felső 20 százalék kezében összpontosul a nem pénzügyi vagyon 54 és a pénzügyi eszközök 75 százaléka. Hogyha a két vagyontípust együtt nézzük, akkor azt látjuk, hogy a nettó összvagyon 67 százaléka van ennek a társadalmi kategóriának a kezében.
- És hogy még egyet lökjünk a dolgon: a felső tizedé a nettó vagyon több mint fele is (54%), lebontásban ez a pénzügyi eszközök 66 és a reáleszközök 35 százalékát jelenti.
- A területi eloszlás is hatalmas egyenlőtlenségeket mutat. A legszegényebb és leggazdagabb megye egy háztartásra jutó átlagos nettó vagyona között négyszeres a különbség.
Ha figyelembe vesszük ezeket az arányokat, akkor már sokkal kevésbé diadalmas főcímeket lehetne kerekíteni. Ugyanis a 6,4 milliós fejenkénti átlagvagyon a társadalom szegényebb felében már csak egymillió körülire zsugorodik, az alsó 10-20 százalék pedig gyakorlatilag semmilyen vagyonnal nem rendelkezik.
(Forrás: 24.hu)
A számok még rosszabbak lennének, ha a figyelembe vennénk, hogy a Magyarországra ma jellemző ingatlantulajdonlási szerkezet, ami valamelyest mérsékeli az egyenlőtlenségeket a fenti statisztikákban, egy letűnt idő maradványa. Egy olyan koré, amikor az alsóbb osztályokban is viszonylag könnyebb és olcsóbb volt ingatlanhoz jutni, és ezzel egy viszonylag kiszámítható, biztos vagyonra szert tenni. Ennek a korszaknak az eredménye, hogy ma a magyar lakások elsöprő többsége (2011-ben 96 százaléka) magántulajdonban van, és ez is magyarázza, hogy a háztartások teljes vagyonának közel kétharmadát az ingatlanok teszik ki. Csakhogy ezzel párhuzamosan, a különféle becslések szerint 3-4 millió ember nem megfelelő körülmények között, komfort nélküli vagy félkomfortos, beázó, nem közművesített, túlzsúfolt, penészes lakásban, vagyis lakásszegénységben él. Azaz a saját lakás sem jelent sok esetben igazi biztonságot és értékesíthető vagyont – ha ezt hozzávesszük az MNB által rajzolt képhez, akkor a helyzet még lesújtóbb.
És hogy létezik-e ezekre a drasztikus egyenlőtlenségekre kormányzati válasz?
A lakáspolitika ebből a szempontból is hasznos állatorvosi ló. A 2010 óta regnáló kormányok érdemben elvettek minden lakhatási támogatást az átlagmagyartól, miközben a CSOK-hoz hasonló programokkal a tehetősebbek és hitel fedezetére képes, biztos jövedelemmel rendelkezők lakáshoz jutását támogatták. Ez az elv érvényesül a társadalompolitika más területein is. A családpolitikában is a jövedelemhez kötött, vagyis a tehetősebb csoportoknak kedvező támogatások mértékét növeli a kormány, párhuzamosan ezzel pedig csökkenti az alanyi jogon, mindenkinek járó támogatásokat. A példák sora végtelen.
Ezek az intézkedések azonban nemhogy csökkentenék, de tovább növelik a társadalmon belüli egyenlőtlenségeket, tovább koncentrálják a vagyont egy egyre szűkebb társadalmi réteg kezében, miközben lehetetlenné teszik a kitörést a nehéz helyzetben, az átlagos bérből és fizetésből élők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők, azaz a többség számára.
Az MNB számai azt is bizonyítják, hogy lenne miből finanszírozni egy igazságosabb újraelosztást, csak a konkrét módozatait kellene kidolgozni. Jelenleg szinte az összes ellenzéki párt azt ígéri, hogy bezárná a tátongó vagyoni ollót, a legnagyobb visszhangot az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László keltette a „Fizessenek a gazdagok” szlogenjével. Az MNB mostani számai mindennél ékesebben támasztják alá az állítást, miszerint lenne miből fizessenek, és óriási szükség is lenne egy igazságosabb újraelosztásra.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
