Ügynökakták nyilvánossága, olajügy, vad privatizáció: ezekkel kell kezdeni az új rendszerváltást!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Vajon melyikünk volt a bugyuta? Az állambiztonsági szervezet, amely nem vette észre a rendszere összeomlását, vagy pedig én meg az a sok millió honfitársam, akik azt hittük, hogy a rendszer valóban összeomlott?  – Kőszeg Ferenc a Népszabadságban

A Momentum előszedte az ügynökakták kérdését, jól is teszik! Tényleg felháborító, hogy Orbán Viktor azzal a Boross Péter volt miniszterelnökkel gyalogol be a kommunizmus áldozatainak emléknapjára, akit bár ‘56 után megbüntetett a rendszer, de ugyanakkor 1971-től a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatója volt, ami belügyes kapcsolatok és pártbefolyás nélkül elképzelhetetlen lett volna. És hát láttuk az elmúlt években, hogy a Fidesz, ígéretei ellenére, rendre leszavazta az LMP és a Jobbik javaslatait az ügynökakták valamilyen megnyitására.

kozfelhaborodas.jpg

Fotó: Origo

Tisztán kéne látni ebben az ügyben.

Csakhogy ez az ügy nem választható le a titkosszolgálati rendszer ‘89-es átmentéséről és a magyar gazdaságnak az akkori állam szerint a Bokros-csomag megszorításainak összegénél csupán az elmaradt adóval nagyobb kárt okozó olajügyekről. Azokról a bűnügyekről, amelyek a rendszerváltás utáni eredeti tőkefelhalmozás alapjai voltak, és amelyek tőkéjéből utána a magyar gazdaság egyes szereplői legális vállalkozásukat kezdték. Ezt az egészet együtt kell vizsgálni az akkori politikai és gazdasági, alvilági és titkosszolgálati szereplők összefonódásaival.

Merthogy ezek az ügyek mind a mai napig befolyásolják a magyar politika alakulását. Az akkori szereplők mind a mai napig színen vannak. A Pintérek, a Vizoviczkik, a Portikok, akiket mind-mind azzal gyanúsítanak a pletykák, hogy ezeknek a bűnügyeknek a résztvevői voltak. És ők csak azok, akikről tudunk.

Az elmúlt hónapokban a bombagyárosként letartóztatott Ditmar Clodo interjúja keringett a neten, amiben azzal vádolta Orbán Viktort, hogy a magyarországi ukrán maffia fejének parancsára nagyobb pénzösszeget adott át neki. És azt állította, az erről készült felvételek ott vannak Putyin kezében.

De ott van a privatizáció kérdése is, aminek furcsa ügyeit máig nem világította át igazán a magyar állam. Hogy tudtak egyes szereplők, például Matolcsy György, aki még a kormányban is a privatizációért felelt egy ideig, és családtagjai órási vagyonhoz jutni? És persze baloldali kötődésű gyanús ügyek is, például Gyurcsány Ferenc gyors rendszerváltás utáni meggazdagodása. Itt is ki kéne végre derülnie az igazságnak, pro vagy kontra.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Ügynökügy, olajügy, privatizáció, a 90-es évek eredeti tőke- és információ-felhalmozása. Fogalmunk se lehet, ki kit fog és miért, ki zsarolható, vagy ki maga a zsaroló, kik azok, akik százmilliárdnyi adóforintot talicskáztak ki, és melyik pártokhoz jutott ez vissza, ki vásárolt magának média- vagy más hatalmat belőlük, hogy aztán ne lehessen ezeket az ügyeket igazán bolygatni.

Emlékezhetünk az olajügyekben nyomozó, sorban öngyilkosságot elkövető békési rendőrök történeteire. A parlamenti vizsgálóbizottságot vezető és kicsinált Pallag Lászlóra. Majd a titkosított jelentésre.

Ha ügyet akar vinni egy új párt, akkor nem csupán az ügynökügyet kellene felhozni. Mert az csak kis szelete annak a mocskosságnak, tisztességtelenségnek, amely máig rohasztja a rendszert, máig alapja a gazdaság és a politika káros összefonódásának.

Ezt a rendszert, az olajügyek, ügynökakták, vadprivatizációk rendszerét kell szétrobbantani, ha tisztességes országot akarunk magunknak! Ez lenne a feladat:

  • Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala;
  • Az olajügy titkosságának feloldása;
  • A 90-es évek maffiahálózatának gazdasági és politikai kapcsolatainak feltárása;
  • A büntetőügyek elindítása és végigvitele;
  • És azoknak az embereknek a kikergetése a politikából, akik ezekben részt vettek.

Ha az új rendszerváltásnak akarunk minimumprogramot, akkor ez kell, hogy legyen!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Olvass tovább!