Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az utolsó esély, hogy ne basszuk el egy olimpiával évtizedekre az országot

Ez a cikk több mint 7 éves.

Csütörtöktől indul a Momentum mozgalom aláírásgyűjtése azért, hogy legyen népszavazás a budapesti olimpiáról. Ha 30 nap alatt nem gyűjtik össze a szükséges 150 ezer aláírást, akkor nem nagyon lesz esélye a magyar népnek, hogy megakadályozza, hogy Budapest olimpiát rendezzen. Pedig a rendezés biztosan óriási károkat okozna az országnak, és ha ezt nem tudjuk megakadályozni, egy újabb esélyt vesztünk el arra, hogy visszaszerezzük a döntést az életünk felett.

15894461_255097241588015_2203638221441377788_n.png

kép: NOlimpia facebook-oldal

Az olimpiarendezésről szóló aláírásgyűjtés melletti legegyszerűbb érv annyi: legyen joga dönteni a magyar embereknek erről az ország jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésről: rendezzünk olimpiát vagy sem? Valójában egy ilyen súlyú kérdés kapcsán nem aláírásgyűjtésre lenne szükség, hanem magának a kormánynak kellett volna kiírnia a népszavazást.

Persze nem árulok zsákbamacskát, és nem akarom az olvasót megtéveszteni egy középre helyezkedő állásponttal. Én nem akarom, hogy 2024-ben vagy 2028-ban Magyarország olimpiát rendezzen.

Így tudsz tenni az olimpiai rendezés ellen

A NOlimpia népszavazási kezdeményezést támogató aláírásokat csütörtöktől 30 napon keresztül gyűjti a Momentum Mozgalom három módon:

  • Budapest 25 legforgalmasabb pontján helyeznek ki pultokat, ahol a budapestiek aláírhatják az íveket
  • Az aláírásgyűjtő ív letölthető a nolimpia.com/irdala oldalról, aláírás után postán elküldhető vagy személyesen leadható a pultoknál
  • Az aktivisták a város egyes részein házról-házra járva is gyűjtenek aláírásokat

Az aláírásgyűjtésben önkéntes aktivisták segítik a Momentum Mozgalmat, eddig több mint 350 aktivista jelentkezett, de az aláírásgyűjtő kampány sikeréhez minden segítségre szükségük van. Aktivistának a nolimpia.com/csatlakozz címen lehet jelentkezni. Az aláírásgyűjtést anyagilag a nolimpia.com/tamogass oldalon lehet támogatni, ahol a szervezők minden beérkező adományt nyilvánosan vezetnek egy táblázatban.

Pedig szeretem a sportot, 14 éves koromtól kezdve egy újság járt hozzánk, a Nemzeti Sport. Bármilyen sporteseményt képes vagyok megnézni, és emlékszem a magyar sport nagy győzelmeire és vereségeire, mert az életem részei. Emlékszem, amikor a szerbek ellen fordítottunk a 2001-es pólódöntőben. 39 fokos lázzal feküdtem otthon, iszonyatosan fáradt voltam, a győztes gól után mégis felugrottam és körberohantam a szobában, majd a meccs lefújása után aludtam tovább. Sírtam, amikor a magyar jégkorong-válogatott először feljutott az A csoportba, dühömben ütöttem az asztalt, amikor a női kézilabdázók az utolsó 6 percben adták el az előnyüket a belgrádi vb-döntőben. Csodálatos dolog lenne élőben nézni az olimpiát, és a magyar versenyzőket.

De nem most. Ezt az országot most csak tönkreteheti az olimpia.

Az úszó-vb-n láthatjuk, hogyan szállnak el a költségek, és hogyan folynak el a közpénzek a Fidesz-közeli nagyvállalkozókhoz. Az eredeti tervek 40 milliárdos költségei hogy rúgnak már 100 milliárd fölé, hogyan lesz az úszó-vb költségének része az Echo TV későbbi, a Nap-kelte korábbi székházának, vagy Orbán Viktor korábbi szakkollégiumi focipályájának felújítása. Miközben már most tízmilliárdok mennek el az olimpia itthoni népszerűsítésére, a haverok zsebébe.

És nem csak a magyar állapotokból kiindulva gondoljuk azt, hogy káros lehet az országnak az olimpiai rendezés. Nézzük meg a Brazil példát, ahol az ország a VB- és olimpiarendezés után a csőd felé szalad, miközben már a nagy sportesemények rendezése előtt is milliós tüntetések voltak a rendezést kísérő korrupció, és az előkészületek során is fokozott társadalmi igazságtalanságok ellen. Vagy Görögországot, ahol szintén nem tett jót a gazdaságnak az olimpia, és a baráti Szocsit, ahol egy használhatatlan, és az olimpia rendezése után felhasználhatatlan helyszínt, és tönkretett várost hagyott maga után a rendezvény. Ezek a példák önmagukban azt kell, hogy súgják, nekünk ez nem kell.

Ha pedig ehhez hozzávesszük a grafikát, hogy GDP-arányosan melyik olimpiára mennyit költöttek a rendező államok, és mennyit tervezünk költeni mi, láthatjuk, semmi jót nem ígér nekünk ez a projekt.

olimp1.png

És tudjuk azt is, ezek a költségek hiányozni fognak a magyar költségvetésből. Hiányozni fognak például az egészségügyből, a szociális ellátásokból és az oktatásból, még nagyobbra nyitva a már ma is túl nagyra nyílt ollót szegényebbek és gazdagabbak között.

Az olimpia mellett érvelők persze azt mondják, szükséges beruházások lesznek így is elvégezve. Csakhogy ezek a beruházások egy irányba fognak koncentrálódni, és olyan szolgáltatásokat fognak erősíteni, amiket a gazdagabbak, vagy a jómódú területeken élők vehetnek majd igénybe. Illetve az olimpiába ölt milliárdok nem a szegények és az alsóközéposztály lehetőségeit fogják bővíteni, hanem a gazdag tőkések fognak tovább gazdagodni a sok közpénzen, amit az olimpiába beleölünk.

Egy ilyen rendezés gazdaságilag totálisan tévútra viheti az egész országot, olyan beruházások tömkelege valósulhat meg, amire valójában nincs szükség, miközben azokra a beruházásokra, például az oktatásba és az egészségügybe, ami elindíthatná Magyarországot felfelé, nem jut majd pénz. És hiába lenne változás az ország vezetésében, az olimpiarendezés a következő kormányok kezét is megkötné. .

És most, a Momentum népszavazási kezdeményezése kapcsán van utoljára esélyünk arra, hogy ezt megakadályozzuk.

Annak, aki nem akarja, hogy ténylegesen elbasszuk az ország következő évtizedeit, a következő hetekben ki kell mennie az utcára egy aláírásgyűjtő ívvel, végig kell kopogtatnia a szomszédokat, ráírnia a barátaira, hogy összegyűljön a megfelelő számú aláírás, és a lelkükre kell kötni, hogy gyűjtsenek ők is.

A több mint 135 ezer aláírás, amit össze kell gyűjteni ahhoz, hogy kiírják a népszavazást, nagyon sok, de ha ez sikerül, akkor több mindent is nyerünk.

Visszanyerjük a hitünket, hogy bele tudunk szólni a saját sorsunk, a saját országunk sorsának alakulásába. Visszanyerjük a hitet a győzhetetlen Fidesz legyőzésében, és esélyt kapunk arra, hogy mi magunk döntsünk arról, a korrupt fideszes oligarchákkal szemben milyen irányba induljon el az ország!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.