Amerika választott: egy sokak által korruptnak tartott, de tagadhatatlanul tapasztalt és hozzáértő politikus helyett egy betegesen hazudozó demagóg mellett tették le a voksukat. Egy nagyon szoros verseny után, és az előzetes közvéleménykutatásoknek ellentmondva, ma éjszaka Donald Trump fölényes győzelmet aratott. A Kettős Mércén élőben közvetítjük az eseményeket. Cikkünk folyamatosan frissül, tartsatok velünk!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 330 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!

10.44 – Hogy is történhetett mindez?

A következő, órákban, napokban és hetekben még sokan, sokszor tesszük fel a kérdést, de álljon itt a demokraták egyik avatott kritikusának, Thomas Franknak kritikája – ezzel zárjuk a közvetítésünket:

A ‘Figyelj, liberális!’ című könyv szerzője, Thomas Frank a Guardianben elemzi a helyzetet. Hogy lehet az, hogy a felkészült, tapasztalt, alkalmas jelölt helyett, aki mellé politikusok, celebek, befolyásos amerikaiak tömegével álltak ki, elvesztette a csatát Donald Trumppal szemben? Egy tapasztalatlan és minden tapintatot nélkülöző ingatlanmágnással szemben, aki ráadásul olyan szinten katasztrofális kampányt folytatott, hogy a teljes republikánus pártot szétzilálta.

A legegyszerűbb válasz: a demokrata párt ott követte el legnagyobb hibáját, hogy Clintont jelölte ebben a helyzetben.

„Igen, Clinton önéletrajza figyelemre méltó; igen, keményen dolgozott a kampány során. De a lehető legrosszabb jelölt volt ebben a dühös, populista pillanatban. Egy belsős, amikor az ország egy kívülállóért kiáltott. Egy technokrata, aki finomhangolást ígért, miközben az ország kalapáccsal akart nekiesni a gépezetnek.”

Azért ő lett a demokrata jelölt, mert rajta volt a sor, és ha nyert volna, minden demokrata Washingtonban egy lépcsőfokkal feljebb emelkedhetett volna a politikai hierarchiában. Ha a demokraták komolyan vették volna a Trump által képviselt, gyakran fasisztának nevezett veszélyt, akkor egy erősebb jelöltet állítottak volna. Olyat, akin nem lehetett volna ilyen könnyen fogást találnia ellenfelének. Jelölhették volna Bernie Sanderst, vagy akár Joe Bident. Nagy a valószínűsége, hogy bármelyikük legyőzte volna Trumpot.

Az, hogy Clintont választották, egy bizonyos szintű önteltséget, hamis magabiztosságot sugárzott a demokrata párt részéről, amit nyilván hamarabb újra kellett volna értékelniük, de most, ebben a pillanatban már végképp. A régi amerikai típusú liberalizmus ma vereséget szenvedett. Itt az ideje átalakítani a rendszert.

10.10 – Ez nem egy dermesztő sci-fi

A Black Mirror sci-fi sorozat készítői is elhatárolódnak a valóságtól: „Ez nem egy újabb rész, nem marketing. Ez a valóság.”

10.00 – „Ez nem egy rémálom, ez az országunk, ez az életed.”

Rachel Maddow remekül összefoglalta, hogy érezhetik ma magukat milliók az USA-ban és azon kívül is: „Ébren vagy, ez nem egy nagyon, nagyon szörnyű rémálom, és nem is haltál meg, ez nem a pokol, ez most az életed, ez a választás, ezek vagyunk mi, ez az országunk – igen, ez a helyzet.”

9.30 – Republikánus többség a szenátusban és a képviselőházban

A szenátusban jelenleg 47 demokrata és 51 republikánus képviselő van. Ez plusz egy helyet jelent a demokratáknak a korábbi álláshoz képest, és eggyel kevesebbet a republikánusoknak. 

A képviselőházban is többségben vannak a republikánusok, most 234 hely az övék, szemben a demokraták 183 helyével. 

9.00 – Orbán gratulál Trump győzelméhez

Orbán Viktor az elsők között sietett gratulálni Trump győzelméhez Facebook oldalán: „Gratulálok. Csodálatos hír. A demokrácia még mindig él.” 

8.50 – Trump győzelmi beszédet mond

Trump beszédét azzal kezdte, hogy gratulált Clintonnak a nagyon keményen végigharcolt kampányához, és megköszönte az országért folytatott munkáját.

Azzal folytatta, hogy itt az ideje, hogy az amerikaiak újra egy népként egyesüljenek. Azokat, akik nem rá szavaztak, felszólította, hogy tartsanak ők is vele az egységes ország érdekében.

Győzelmét a keményen dolgozó férfiaknak és nőknek ajánlotta, akik az őt támogató mozgalmat építették. Trump megígérte, hogy minden amerikaiért fog dolgozni, minden bőrszínnel rendelkező, valláshoz és társadalmi réteghez tartozó amerikaiért.

Ezután pedig hosszan beszélt arról, hogy együtt újjá fogják építeni az országot és a nagy amerikai álom újra fog éledni. Megígérte, hogy minden amerikai elnöke lesz.

8.40 – Clinton telefonon elismerte vereségét Donald Trumpnak

Ugyan Hillary Clinton még mindig nem mond beszédet, a legújabb hírek szerint telefonon felhívta Donald Trumpot és beismerte vereségét. 

Trumpnak hivatalosan még két elektorra van szüksége a győzelemhez, hamarosan beszédet mond támogatói előtt.

8.10 –  Clinton nem mond beszédet

Az Associated Press szerint Pennsylvaniát már nem lehet megfordítani, ez pedig azt jelenti, hogy Trumpnak már csak egy államot kell bebiztosítania a 270 elektorhoz. 

New Yorkban Clinton kampányfőnöke bejelentette, hogy a jelölt nem fog beszédet tartani, néhány utcával arrébb a republikánus kampánygyűlésen Trumpot várják a rajongók, közben Hillary Clinton „lecsukását” követelik.

7.50 – A Szenátus is minden bizonnyal republikánus irányítás alatt marad

A demokraták jelen állás szerint legfeljebb 4 helyet tudnak elhódítani a republikánusoktól, Pennsylvania mellett Illinioisnak, Missourinak és Louisianának lehet még demokrata szenátora. Ez a kimenet éppen azonos létszámú republikánus és demokrata frakciókat eredményezne a Szenátusban. Szavazategyenlőség esetén pedig az alelnök – vagyis a következő 4 évben minden bizonnyal Mike Pence – szava dönt…

(Fivethirtyeight)

6.50 – Az még előfordulhat, hogy senkinek nincs meg a 270 elektor

Ezt már csak azért írjuk ide, mert egy valós matematikai lehetőség. Wisconsiban hatalmas Trump előnye, idő kérdése, hogy mikor hirdetnek győztest. Abban az esetben, ha New Hampshiret, Pennsylvaniát, Michigant és Maine mindkét körzetét Clinton nyeri, egyik jelöltnek sincs meg a 270 elektor. 

Ebben az esetben a Kongresszus szavaz az elnök személyéről. Az alsóházban jelenleg a republikánus többség van.

6.10 – Iowa a CNN szerint Trumpé

Tehát az alábbi két lehetőség közül már csak az egyik él. Ehhez Clintonnak meg kellene fordítania Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint. Nevadában úgy tűnik, Clinton nyer, de ez kevés lesz. 

5.30 – Florida Trumpnál

Ezt egy ideje sejthettük, de a CNN valami miatt kivárt a jóslattal. Az utóbbi évtizedekben pusztán egyszer, 1992-ben Bill Clintonnak jött össze az a bravúr, hogy úgy nyerte meg az elnökválasztást, hogy Floridában alulmaradt az idősebb Bush-sal szemben. 

Úgy tűnik, hogy két olyan eset van, amikor Clinton még megnyerheti az elnökéget, és egyik sem nagyon valószínű. Ehhez a billegő államok közül Michigant, Pennsylvaniát és Nevadát biztosan meg kell nyernie. Emellett Wisconsint vagy Iowát is hoznia kell. Előbbiben 76%-os feldolgozottságnál 3%-os Trump előnye, utóbbiban 81%-nál 9%-os. 

5.15 – Trump az elit hitelvesztésének terméke

Az amerikai elit 30 éven keresztül működésképtelen gazdasági elméletekkel és jól hangzó, de destruktívnak bizonyuló intézkedésekkel émelyítette a középosztályt, miközben jól megszedte magát, a többség számára csak morzsákat hagyva az asztalon. A középosztály megunta a játékot, és ma talán elnökké is választja Donald Trumpot, a „kívülálló”, a hitelvesztett elittel nem azonosuló jelöltet, aki már csak vagyonának fitogtatásával is azt ígéri: visszaadom nektek a dicsőséges múltat, amit elvesztettetek. A Trump-jelenség egyik fő értelmezési irányát valahogyan így foglalja össze cikkében John Komlos, a müncheni egyetem közgazgásza.

Komlos a gazdagok adójának megvágását a „lecsorgás” elméletével vonzóvá tett reagen-i gazdaságpolitikánál kezdi a sort, majd a szabadkereskedelmi egyezményektől a pénzügyi szektor deregulációján keresztül a 2008-as válság kezeléséig vezeti végig az olvasót a demokrata és republikánus kormányok gazdaságpolitikai manőverein. Ezek közös vonása, hogy mindegyik a középosztály elszegényedését, és a gazdagok további gazdagodását hozta magával.

Ha az 1979 és a 2011 közötti időszakot nézzük, azt látjuk, hogy csak a társadalom felső ötödének, és különösképpen a leggazdagabbak jóléte tudott növekedni. Az alsó négyötöd eközben státuszának megtartasáéért küzd, ami sok esetben a túléléséért való küzdelemmel párosul, miközben rettenetesen érzik magukat a bőrükben azt látva, hogy egyre távolabb kerülnek a vágyott jóléttől. Komlos szerint az ebből adódó frusztráció és bosszú sűrűsödik Trump felemelkedésében.

5.10 – A legnépesebb állam Clintoné, de ez sovány vigasz

Kalifornia 55 elektora Clintoné, de ezzel az állammal nem is számolhattak a republikánusok, ezzel szemben Észak-Karolina billegő államnak számít, a CNN pedig most jelentette be, hogy az 15 elektora bizonyosan Trump szavazatait sokasítja majd. A középnyugaton közben szintén nagyon rossz hírek jönnek a demokraták számára, Wisconsinban és Michiganben 58%-os, illetve 49%-os feldolgozottságnál Trump 3-4%-kal vezet.

4.50 – Virgina és Colorado Clintonnál van, Ohio pedig Trumpnál

Ez 22 elektori szavazatot jelent a demokrata jelöltnek, és 18-at a republikánusnak. A CNN összesítése szerint 186-122-vel vezet Trump az Elektori Kollégiumban. Észak-Karolina és Florida nagyon Trumpnak áll, és ha ez így marad, akkor Clintonnak meg kell nyernie mindazokat az államokat, amikben előzetesen esélyesnek látták, vagy el kell hóditania republikánus államokat, máskülönben Trump lesz az USA 45 elnöke. 

4.40 – A dollár kicsit beesett a hírekre

5 perc alatt 4 forintot.

4.25 – A fogadóirodák szerint Florida és Észak-Karolina is Trumpé 

Mindkét állam 86% feletti valószínűséggel a konzervatív jeöltnek adja a kulcsállamokat. Virginiát viszont a fogadóirodák szerint Clinton viszi, az először Obama által áthódított államot 95%-os valószínűséggel a demokrata táborban tartja Clinton.

4.15 – A rozsdaövezet négy állama okozhatja Clinton vesztét

A régi ipari zónának otthont adó államokban (Michigan, Ohio, Wisconsin és Pennsylvania) Trump nagyon jól teljesít. Ohiót 10 százalékkal vezeti, Michigant 4-gyel, Wisconsint pedig 6-tal. Egyedül Pennsylvaniában vezet Clinton, de ott sem túl sokkal.

4.00 – Négy újabb állam zár

Montana, Iowa, Nevada, Utah is bezárta a boltot. Montana 3 elektorát már oda is ítélte a CNN Donald Trumpnak.

3.55 – Clinton átvette a vezetést Virginiában

81 százalékos feldolgozottságnál hajszálnyi az előnye.

3:45 – A Trump-stáb hirtelen nagyon optimista lett

In the „war room” watching the returns!!! pic.twitter.com/hOgrQPtgSh

— Eric Trump (@EricTrump) November 9, 2016

3:40 – A fogadóirodák már szinte egyforma esélyt adnak a két jelöltnek

Bár Trump még mindig picit hátrébb van. A FiveThirtyEight azt írja, Clinton tűzfala összeomlóban lehet. Az elmúlt hónapok felméréseiben Clinton épp csak azokban az államokban vezetett, amelyek minimálisan szükségesek voltak a győzelemhez. A ma este azonban azt mutatja, hogy Trump több helyen is szorongatja Clintont, ha egy vagy két állam kiesik a tűzfalból, komoly problémák jelenhetnek meg számára.

3:35 – Trump megnyerte Louisianát, Clinton Connecticutot

Ezek is előre tudható eredmények voltak. Az elektori versenyben még mindig Trump vezet, 137-tel Hillary 104-vel szemben.

3:15 – Még mindig Clintonnak van nagyobb esélye

A FiveThirtyEight éjjel három órai becslései szerint Hillarynek 73 százalék esélye van győzni, Trumpnak pedig 25.

3:05 – Trumpnak most több elektora van

Az új győzelmeket figyelembe véve Trump 123 vs Clinton 97

Clintoné

• New York

Trumpé

• Kansas
• Nebraska
• Wyoming
• Észak-Dakota
• Dél-Dakota

3:00 – Kilenc újabb állam befejezte a szavazást

Arizona, Colorado, Louisiana, Minnesota, Nebraska, Új Mexikó, New York, Wisconsin és Wyoming leteszi a lantot. Colorado és Új Mexikó szorosnak ígérkezik, főleg az eddigi eredmények alapján, melyek azt mutatják, Trump nagyon szorongatja Clintont.

2:45 – Szorosabbá váltak az elektori számok is

Clinton 68 vs Trump 66

2:25 – A floridai végeredményekre bizonyára még napokig várnunk kell

Jó szokás szerint, az államban nagyon szoros a verseny, és valószínűleg 99 százalékos feldolgozottságnál sem mer senki győztes hirdetni.

2:15 – Hol állunk most elektori szavazatok tekintetében

Legalább 270 elektori szavazat kell egy jelöltnek, hogy elnökké válhasson. Jelenleg Hillary Clintonnak 68, Donald Trumpnak pedig 37 elektora van.

2:07 – Ohióban és Észak-Karolinában is Clinton vezet

De még túl korai győzelmet hirdetni. Florida még mindig hullámvasutat játszik.

2:05 – CNN: Nagyot aratott Hillary

Illinois, Maryland, Rhode Island, Delaware, D.C., Massachusetts, New Jersey.

Trump megkapta Oklahomát és Mississippit.

2:00 – 16 államban zárul a szavazás

Connecticut, Delaware, D.C., Illinois, Kansas, Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, Mississippi, Missouri, New Jersey, Észak-Dakota, Oklahoma, Pennsylvania, Rhode Island, Dél-Dakota, Tennessee, Texas államokban 

1:52 – Újra fordult Florida

Ahogy várni lehetett, ez hullámvasút lesz. 71 százalékos feldolgozottságnál újra Clintoné a vezetés, 3 százalékkal. Két másik fontos államban, Észak-Karolinában és Virginiában Trump vezet, igaz csak 15 százalékos feldolgozottságnál. Virginia elvesztése nagy csapás lenne Clintonnak, hiszen alelnökjelöltje, Tim Kaine abból az államból származik.

1:45 – 55%-os feldolgozottságnál Trump 50%, Clinton 47%

Florida nagyon szoros lesz

1:32 – Nyugat-Virginia Trumpé

Ahogy várható volt az 5 elektor a Trumpé lett. Fél kettőkor két mások komoly csataállam, Ohio és Észak-Karolina is bezárta az urnákat, onnan még nem tudunk eredményeket.

1:25 – Clinton vezet Floridában

30 százalékos feldolgozottságnál Hillary Clinton vezet Floridában, 2 százalékos előnnyel! 

1:15 – Mike Pence megköszönte államának

Az indianai kormányzó, Donald Trump alelnökjelöltje Twitteren köszönte meg a támogatás állama polgárainak: „Köszönöm Indiana, hogy a mi államunk lett az első a táblán, amely arra szavazott, hogy Tegyük Amerikát Újra Naggyá!”

Thank you Indiana for making our state first on the board to vote to Make America Great Again! @realDonaldTrump

— Mike Pence (@mike_pence) November 9, 2016

1:05 – CNN: Trump 2 : Clinton 1

A CNN Trump-győzelmet hirdetett Kentuckyban és Indianában, És Clinton-győzelmet Vermontban. Egyik sem meglepő, az előzetes felmérések is egyértelműen előrejelezték ezeket az eredményeket.

1:00 – Hat államban ért véget a szavazás

Alabama, Georgia, New Hampshire, Dél-Karolina, Virginia és Vermontban, illetve Florida egyes részein bezártak a szavazókörök. A nagy kérdés Florida, amely Clintonnak megnyerheti a választásokat, és amely nélkül Trump előtt bezárul minden út. New Hamsphire-ben is szoros lehet a végeredmény.

0:55 – Hogyan szavaznak a nők?

Az utóbbi 40 év adatai alapján a női szavazók is inkább a demokraták felé hajlanak, főleg az utolsó 20 évben, amikor rendszeresen 10 ponttal kevesebben voksoltak a republikánusokra. A demokraták közül – akárcsak a fekete szavazók körében – Barack Obama volt a legnépszerűbb a körükben (56%), de Ronald Reaganre még ennél is többen, 58%-uk szavazott. Könnyen lehet, hogy ez a rekord is megdől ma éjjel.  

0:40 – Hol tartunk most?

Két államban zártak be szavazókörök, Kentuckyban és Indianában. A szavazatok 1 százalékos feldolgozottságnál mindkét államban Donald Trump vezet 70 százalékkal. Ez azonban nem meglepő, mindkettő republikánus állam, és Trump alelnökjelöltje, Mike Pence pedig Indiana kormányzója is, szóval előrelátható, hogy itt nagy győzelmet arat a páros.

0:30 – A republikánus tábor ma is nagyon vallásos

Miközben a lakosságban az utóbbi 20 évben 8%-ról 21%-ra nőtt az ateisták vagy nem vallásosak aránya, a Grand Old Party szavazói közül ma is csak 12% nem vallásos. Legnagyobb számban a fehér evangélisták (35%) drukkolnak a pártnak, és Trumpnak is nagy rajongói, nem úgy, mint a szintén hagyományos rep-szimpatizáns mormonok, akik nem kérnek Donaldból. A sokáig üldözött vallás képviselőit az akasztotta ki, amikor Trump azzal fenyegetőzött, hogy nem engedne be muszlimokat az országba. A mormonok szavazata főleg Utahban és Arizonában számíthat, az előbbi államban a hatvanas évek óta nem nyertek a demokraták, de most két alternatív jelölt, a független Evan McMullin és a libertárius Gary Johnson fenyegeti Trump győzelmét. Arizonában a mormonok mellett a latinók szavazata gyengítheti Donald esélyeit. (via BBC)

0:10 – Két államban lezárult a szavazás

Kentucky és Indiana államokban már be is fejeződött!

A CNN már hozott egy adatot is Kentuckyból, a voksok egy százalékának feldolgozása után Trump 79,1 százalékon, Clinton 18 és Gary Johnson 1,5 százalékon áll. Kentucky egy vörös állam, szóval ez az eredmény nem túlzottan meglepő, még ha csak egy százalékos feldolgozottságról is van szó.

0.00 – CNN: Kint van pár exit poll

Arról még nem tudhatunk semmit arról, kire is szavaztak az emberek nagyobb számban, de azt már igen, hogy nagyon sok szavazónak van negatív képe a jelöltekről: ötből egy Clinton-szavazó mondta, hogy legfőképp a másik jelöltet ellenzi, ezért szavazott Clintonra, a Trump-szavazók esetében ez az arány 27 százalék.

A részvételi arányok a demokraták, republikánusok és függetlenek között nagyon hasonló a 2012-es számokhoz, ha ezek az előrejelzések helyesnek bizonyulnak, az kétségtelenül Hillarynek kedvez.

23.50 – Könnyen lehet, hogy az afrikai kontinensen nem mindenki várja kitörő örömmel Clinton elnökségét.

Míg Obama jelképesen új alapokra helyezte az USA és a „fekete kontinens” kapcsolatait, és innovatív fejlesztési programokat kezdeményezett, a Clinton-családot leginkább az alapítványuk támogatói érdekelték – állapítja meg a Le Monde hasábjain egy álnéven író afrikai diplomata. Több olyan esetet is említ, amikor Hillary Clinton külügyminiszterként közönnyel fogadta az egyes afrikai országokban zajló antidemokratikus folyamatokat, míg olyan üzletemberek mellett sietett kiállni, akik pénzt csorgattak a Clinton Alapítvány kasszáiba.

23.35 – George és Laura Bush sem szavazott Trumpra

A legutolsó republikánus elnök, George W. Bush és felesége sem szavaztak saját pártjuk jelöltjére – ahogyazt korábban be is jelentették. A Bush házaspár üresen hagyták az elnök személyére vonatkozó kérdést.

Bush 43 spox confirms to @CBSNews that Bush and his wife Laura left their presidential ballots blank, voted Republican in downballot races.

— Emily Schultheis (@emilyrs) November 8, 2016

23.28 – Így néz ki Trump hivatalos tortája, amelyet ma este fognak elfogyasztani

Kell ennél többet mondani?

A Donald Trump cake being wheeled into Trump Tower @abc #ElectionDay pic.twitter.com/HSkHChfUSA

— Jason Volack (@jasonvolack) November 8, 2016

23.10 – „Ha nyerek, szeretem a demokráciát, ha nem nyerek, nem szeretem!”

Így foglalta össze Bernie Sanders Trump hozzáállását az eredményhez. Szerinte ez egy különösen csúnya kampány volt, és nem kéne csak azért aláásni a demokrácia hitelét, mert valaki nem nyeri meg a választást. A volt demokrata jelölt reméli, hogy mostantól végre a fontos dolgokról lehet majd beszélni, szerinte meglepődnénk, ha látnánk, mennyi ember érdeklődne, ha végre a fontos dolgokról, a középosztály süllyedéséről, az egyenlőtlenségekről vagy a klímaváltozásról szólna a vita.

23.00 – A republikánusok képviselőházi többsége biztosnak látszik

Bár még pár órát várni kell az eredményekre, az elég biztosnak tűnik, hogy a Kongresszus alsóháza fölött megőrzik a kontrollt a republikánusok. A leköszönő testületben 247 republikánus és 188 demokrata képviselő van, és a mai választáson a demokraták maximum 20 helyet szerezhetnek, szóval a konzervatívok kényelmes többségét nem veszélyeztetik.

22.50 – Susan B. Anthony nőjogi aktivista sírköve ma megtelt matricákkal

A híres amerikai szüfrazsett, polgárjogi aktivista, Susan B. Anthony sírja ma zarándokhellyé változott, emberek százai, hosszú sorokban várakoztak, hogy a „Szavaztam” feliratú matricájukat a sírkövére ragasszák. Anthony többek között a nők választójogáért küzdött és társaival együtt megpróbáltak szavazni az 1872-es elnökválasztáson. Miután ezt lehetetlenné tették számukra pert indítottak, amely végül elhozta a nők választójogát az Egyesült Államokban. Mivel Hillary Clintont választhatják ma az USA első női elnökének, sokan fontosnak tartották, hogy leróják tiszteletüket a nagy előd előtt.

22.35 – Warren Buffet szavazókat troliztatott

A világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffet néhány éve azzal keltett meglepetést, hogy a gazdagok adóinak emelése mellett kampányolt. Buffet szerint „az osztályharc bizony létezik, és mi, a gazdagok állunk nyerésre”. A milliárdos még tavaly támogatásáról biztosította Clintont, és augusztusban azt ígérte, olyan embereket szállít majd szavazni, akik különben nem jutnának el a szavazóhelyiségekbe. Most így is tett, kíváncsiak vagyunk, hányat fordul majd Buffet trolija.

22.20 – Egy férfi rátámadt két hidzsábot viselő nőre a szavazókör bejáratánál

Donald Trump idegengyűlölő kampánya rengeteg indulatot szabadított fel az amerikai társadalomban, nagygyűlésein rendszeresek voltak a különböző gyűlölet-bűncselekmények. Ma Michigan államban, egy szavazófülke ajtajában egy férfi két hidzsábot viselő muszlim-amerikai nőt kezdett el vegzálni, kiállította őket a sorból, majd azonosító iratokat kért tőlük. 

10.05 – Egy órán belül érkeznek az első exit pollok

Mi pedig az Ankerből jelentkezünk, itt már sok ember összegyűlt, hogy együtt várják az eredményeket. A Kettős Mérce szerkesztősége is innen tolja tovább az élő közvetítést.

9.40 Hogy alakult a latino szavazat az utóbbi 40 évben?

Lejjebb már írtunk arról, mi várható a latin-amerikai származású szavazók mozgósításával kapcsolatban, az El País spanyol napilap pedig az alábbi ábrát gyártotta a latino szavazat 4 évtizedes alakulásáról. Ahogy látható, a szavazatok többsége mindig a demokratáknak ment, a legmagasabb arányban Jimmy Carternek 1976-ban; a legnépszerűbb republikánus jelölt pedig George W. Bush volt 2004-ben.

9.20 – Kinek drukkol a magyar kormány?

A Putyinnal flörtölő magyar kormánynak híresen rossz a viszonya a demokrata adminisztrációval. Emlékezzünk csak a kitiltási botrányra, vagy éppen az idei ‘56-os hivatalos washingtoni ünnepség bojkottjára. Az indexes Panyi Szabolcs elemzése szerint Clinton győzelme esetén ráadásul az orosz-amerikai kapcsolatok szempontjából kifejezetten puha Obama-éra után újra keményebb idők jöhetnek Washington és Moszkva viszonylatában, ez pedig inkább több, mintsem kevesebb magyar-amerikai konfliktust vetít előre. Az orosz-barát és NATO-szkeptikus Trump győzelme esetén Panyi szerint Orbánék ugyan fellélegezhetnének, de az üzletember külpolitikai felkészületlensége és kiszámíthatatlansága hatalmas kockázatot jelentene a régió számára, a befolyását egyre terjeszteni kívánó Kreml szabad nyomulásának pedig egyáltalán nem biztos, hogy örülne a kormány. Arról nem is beszélve, hogy Trump győzelmével Orbán ugyan nyerne egy szövetségest a politikai korrektség elleni ádáz küzdelemben, de egyszersmind veszítene egy kiválóan felépíthető ellenségképet a magyar kormány ellen áskálódó szabadkőműves/ zsidó/ sorosista/ gyíkember liberális vezetés személyében.

9.05 – A piacok már most reagálnak

Korábban mi is bemutattunk adatokat a VoteCastr nevű programból, amely arra vállalkozik, hogy még az exit pollok előtt, élőben becsülje meg, hány szavazatot kaptak eddig a jelöltek. Jelen állás szerint Hillary Clinton vezet a legtöbb fontos ütközőállamban, Floridában például már 300 ezer szavazattal – a nap folyamán egyébként folyamatosan nőtt az előnye Trumppal szemben. Bár ezek csak becslések, amelyeknek a módszertanát sokan megkérdőjelezik, a piacok már így is reagáltak Clinton valószínű győzelmének hírére.

Az amerikai dollár megerősödött a japán jenhez képest, ami azt jelenti, a befektetők nem tartanak nagy politikai felfordulástól – vagyis egy Trump-elnökségtől. A Wall Street Journal arról is beszámol, hogy a mexikói peso is erősödött. Trump fal építését helyezte kilátásba a mexikói határra, és ahogy erősödött a jelölt népszerűsége, úgy gyengült a peso. A VoteCastr most megfordította ezt a trendet, ami jó hír a mexikóiaknak, de kevésbé jó hír Trumpnak.

Kérdés, hogy vajon tényleg helyesek a becslések? Pár órán belül kiderül!

8.50 – 511 napnyi Trump-kampány három percben

Támadás mindenki ellen, aki létezik (és nem gazdag fehér férfi), botrányok és őrült kijelentések sora. Ki gondolta volna, hogy ennyi minden belefér másfél évbe?!?

8.30 – Bernie Sanders is szavazott

„Remélem, ma legyőzzük Donald Trumpot, és durván legyőzzük” – írta a demokratikus szocialista szenátor Twitteren.

I hope today we defeat Donald Trump and we defeat him badly. https://t.co/8ttsSwcsnl pic.twitter.com/4Q1JDdglhV

— Bernie Sanders (@BernieSanders) November 8, 2016

8.20 – Az amerikaiaknak elegük van a választásokból

10-ből 8 amerikai érzi úgy, hogy már túl akar esni ezen az egész választás dolgon. Az online felmérésben megkérdezettek fele dühös és szomorú a választási évad miatt. Reméljük, hogy az eredmények majd alkalmat adnak egy kis katarzisra is!

8.05 – Obama népszerűsége rekordközeli magasságokban

Egy hétfői kutatás szerint Obama népszerűségi mutatója 56 százalékon áll, amely csak 1 százalékkal marad el eddigi rekordjától – írja a Politico. Egy másik felmérés szerint pedig 12 százalékot verne Donald Trumpra egy esetleges választáson. Nem csoda hát, hogy a kampány utolsó napjaiban Clinton örömmel támaszkodott Obama népszerűségére, a kampány utolsó napjaiban többször is együtt léptek fel. „Bármekkora hitelességet is gyűjtöttem össze 8 év elnökség alatt, arra kérlek titeket, bízzatok most ebben a döntésben” – mondta hétfőn Michiganben, Hillarynek kampányolva.

7.45 – Újabb kedvező becslések Clintonnak

250 ezer szavazattal vezet Floridában a Slate szavazatbecslő programja szerint. Két másik fontos ütközőállamban, Pennsylvaniában és Ohióban is vezet, bár ott már kisebb az előnye.

7.25 – Trump még mindig nem biztos, hogy elfogadja az eredményeket

A legutolsó elnökjelölti vita során a moderátor megkérdezte Trumpot, vajon elfogadja-e majd a választások eredményét, miután olyan sokat beszélt esetleges csalásokról. „Majd megmondom akkor” – felelte Trump, és ezen az álláspontján azóta sem változtatott, még annak ellenére sem, hogy saját alelnökjelöltje is ellentmondott neki. Ma reggel, egy rádióműsorban újra feltették neki a kérdés. A válasz most is ugyanaz volt: „Látni akarom, hogy mi történik, tudod, hogyan mennek a dolgok”.

Több elemző is úgy véli, ha Trump nem ismeri be esetleges vereségét, úgy tovább folytatódhat a polgárháborús hangulat az Egyesült Államokban.

(via Newsweek)

7.10 – Slate: Clinton vezet Floridában

A Slate magazin létrehozott egy VoteCastr nevű programot, amely a korai választók felmérése és a részvételi adatok alapján próbálja kiszámolni, hogyan is állnak most a jelöltek egyes ütközőállamokban. A becslésük szerint Clinton 200 ezer szavazattal vezet jelenleg Floridában. Ha ezt majd a valós eredmények is igazolják, akkor Clintoné Florida, és minden valószínűség szerint a Fehér Ház is.

6.57 – Trump csak az USA-ban ilyen népszerű

Úgy tűnik, Donald Trump vonzereje csak az Egyesült Államokban nagy, a világ többi részén kevésbé kedvelik őt. A YouGov által, október folyamán készített felmérés szerint a világ többi részén inkább Clintont választanák az emberek, Amerikán kívül a 25 százalékos támogatottságot sem érné el a republikánus jelölt.

(via Economist)

6.37 – Miért nem közvetlenül választják az elnököt?

Az amerikai elnököt nem közvetlenül a polgárok szavazatainak többségével választják, hanem egy ún. Elektori Kollégium teszi. Minden állam rendelkezik egy adott számú elektorral, és amelyik jelölt megszerzi az állam szavazóinak többségét, rendszerint az kapja meg az összes elektort abban az államban (persze van pár kivétel).

Arra, hogy miért alakult ez így, egyszerű a válasz: az alapító atyák nem szerették volna, hogy a nagyobb választókorú népességgel rendelkező államok dominálják a választás kimenetelét. Ezért közbeiktatták az elektorokat. Minden állam a népességével arányosan kap elektorokat, tehát a kisebb államok kevesebb elektort, a nagyobbak pedig többet kapnak, ám a kisállamok több elektort kapnak, mint amennyi arányosan járna nekik, a nagyobbak pedig kevesebbet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alacsony népességű államok lakóinak szavazata picit többet ér, mint a népesebb államoké. A legkisebb lakosságú államban, Wyomingban például egy millió emberre hat elektor, míg Kaliforniában ugyanennyire csak másfél jut. Az alábbi térképen az látható, hogy mennyit is ér egy-egy szavazat a különböző államokban:

(via FiveThirthyEight)

6.22 – ’97 óta az űrből is lehet szavazni

Az Egyesült Államok űrhajósai is részt vehetnek a szavazáson, 1997 óta már törvény teszi lehetővé az űrből szavazást. Igaz picit bonyolultabb nekik, hiszen már egy évvel korábban jelezniük kell szavazási szándékukat, majd pedig korai szavazóként, úgymond „levélben” adhatják le a voksukat.

A képen David Wolf látható, ő volt az első amerikai, aki az űrből szavazott

(via NASA / Tumblr)

6.10 – Trump lecsekkolta, vajon a felesége jól szavaz-e?

Mi más magyarázat lehet? Kételkedik, hogy Melania nem húzza-e be a X-et Hillaryre? :D

This picture is everything. pic.twitter.com/m9Blodj90f

— Amanda Marcotte (@AmandaMarcotte) November 8, 2016

5.55 – Egy katolikus pap egy halott magzattal az oltáron kampányolt Trumpnak

A texasi Frank Pavone tiszteletes a vasárnapi misén egy elvetett magzat holttestét helyezte az oltárra, és a következőket mondta híveinek: „el kell döntenünk, hogy engedjük-e a gyermekek gyilkolásának a folytatását Amerikában, vagy sem”, majd a arra buzdította híveit, hogy az abortuszellenes Donald Trumpra szavazzanak.

A miséről készült videót a Facebookra is föltöltötte, ahol óriási felháborodást generált. Katolikus körökben is felháborodást keltett a lelkipásztor ezen gesztusa. Az Egyesült Államokban évtizedek óta hosszú vita folyik az abortusz témája körül, és a magukat „életvédőnek” nevező abortuszellenes aktivisták nem riadnak vissza az ehhez hasonló szörnyűségektől, sőt a merényletektől sem. Erről korábban a Kettős Mércén is írtunk.

Az amerikai katolikusok egyébként megosztottak választási preferenciáikat tekintve. Miközben az neoprotestáns egyházak követői egyöntetűen Trumpot támogatják, addig a katolikusokról ez nem mondható el. Egy októberben készült felmérés szerint az összes katolikus 48 százaléka Clintonra, 44 százaléka pedig Trumpra szavazna. A fehér katolikusok 54 százaléka Trumpot támogatja, de a latinók, akik a katolikusok egy növekvő szegmensét alkotják, 79 százalékban a demokrata jelöltre voksolnának.

5.35 – Trump: „Minden nagyon jó”

Így értékelte a helyzetet Trump, amikor újságírók a mai napról kérdezték.

5.19 – Donald Trump is szavazott

Picit ki is fütyülték a szavazóhelyiség bejáratánál.

Here’s a video of @realDonaldTrump getting booed on his way to vote for himself… pic.twitter.com/l0zWQrpFS9

— Harrison Greenbaum (@harrisoncomedy) November 8, 2016

5.00 – Jeb Bush egykori kommunikációs igazgatója elsöprő Clinton-győzelmet jósol

A republikánus elnökaspiráns, Jeb Bush egykori tanácsadója, Tim Miller szerint Clinton elsöprő győzelmet arat ma, 340 elektori szavazatot fog szerezni Trump 198-ával szemben. Amikor már a republikánusok is jelöltjük ellen fogadnak…

Final prediction.

Trump gets schlonged. https://t.co/dMuQR6PHx5 pic.twitter.com/slqgU3AB9K

— Tim Miller (@Timodc) November 8, 2016

4.50 – A legrövidebb kampányvélemény

A Miami Herald nevű újság – rengeteg más médiumhoz hasonlóan – Hillary Clinton támogatása mellett döntött. Ezt a következő nagyon egyszerű publicisztikával érték el. „Őt [nőnemű névmás – a szerk], nem őt [hímnemű névmás – a szerk]. Eleget mondtunk.” G. Fodor Gábor is megirigyelhetné ezt a lakonikus stílust.

On Election Day, the Miami Herald’s Editorial Page makes a bold statement: ENOUGH SAID. pic.twitter.com/RrUKzCgdDx

— Miami Herald (@MiamiHerald) November 8, 2016

4.40 – 2016 a latinó szavazat éve?

Délelőtt írtuk, hogy az elmúlt évtizedek amerikai politikáját nagyban meghatározza a kisebbségi csoportok egyre nagyobb részvétele a választásokon (és persze egyre nagyobb aránya a népességben). Obama 2008-as megválasztásában például kulcsszerepe volt az afroamerikai lakosság lelkesültségének. A latinó népesség hagyományosan az átlagnál sokkal kevésbé vesz részt a választásokon (2012-ben a teljes népesség 62%-a választott elnököt, a latinó lakosságnak csak 48%-a), és kevésbé szavaz egységesen, mint például az afroamerikai – noha Obama megválasztásában nekik is jelentős szerepet tulajdonítottak. A közvélemény-kutatások és a korai szavazáson való részvétel azonban azt mutatja, hogy az idei választáson az egyre növekvő latinó lakosság részvétele hatalmasat ugorhat, ez pedig könnyedén a Clinton felé billenthet néhány kulcsállamot, és így akár a teljes választást.

Noha a korai szavazásokból nem lehet a végső eredményre következtetéseket levonni, árulkodó jelek azért mutatkoznak. A korai szavazásokon hatalmas volt a latinó részvételi arány, Floridában például olyan sokan mentek el szavazni, hogy valószínűleg több latinó vett részt idén a korai szavazáson, mint 2012-ben összesen. Jelentős növekedést mutatnak a számok Nevadában, Arizonában, Észak-Karolinában és Georgiában is. Ezekben az államokban az a közös, hogy egyszerre igaz az, hogy a latinó kisebbség a teljes népesség harmadát-negyedét teszi ki, valamint az, hogy – talán az egy Georgia kivételével – csatatér-államoknak számítanak. Fontos kérdés tehát: hogyan szavaznak a latinók?

A latinó lakosság egyrészt fiatalabb, mint az átlag, a fiatalokra pedig általában igaz, hogy inkább választanak demokrata jelölteket. A másik ok, amiért a latinók inkább szavaznak Clintonra, ennél látványosabb és banálisabb. A közvélemény-kutatások ugyan nagyon megoszlanak abban a kérdésben, hogy mennyivel is vezet Clinton ebben a csoportban Trumppal szemben (15%-ostól 55%-os fölényig terjed a skála), könnyen lehet, hogy Trump rasszizmusa nyomán a korábbinál egységesebb politikai identitás kovácsolódott a latinó közösségekben. A dolog persze nem Trumppal kezdődött: a Republikánus párt évek óta konzisztens bevándorlás és bevándorló-ellenes politikát folytat, és makacsul szemet hunynak az amerikai kisebbségi közösségek számára mindig is, és bizonyos jelek szerint egyre inkább meghatározó intézményes és mindennapi rasszizmusra. Eleddig ez a stratégia sikeresnek bizonyult a konzervatívok számára: a latinó ellenségkép felépítése ma is komoly mozgósító-erő a státuszvesztést megélő fehér középosztály körében. De a jelek azt mutatják, hogy a fagyi ma visszanyal: a Clinton-kampánynak az első pillanattól elsődleges jelentőségű volt a latinó választók mozgósítása, és a jelek azt mutatják, hogy ez kiválóan sikerült.

4.20 – Négy államban a minimálbérről szavaznak

Alább már említettük, hogy ma nemcsak az elnökről szavaznak az USA államai, de rengeteg más dologról, például a marihuána legalizálásáról is. Négy államban, Arizonában, Coloradóban, Maine-ben és Washingtonban pedig a minimál-órabér megemeléséről is szavaznak.

Ez a téma az elnökválasztási kampányban is felmerült, Bernie Sanders az alulról építkező, 15 dolláros órabérért küzdő mozgalom mellé állt, Clinton a 12 dolláros minimum órabért ígérte meg elnökké választása esetén, Trump pedig mondott már mindent, és annak az ellenkezőjét is. A most érintett négy államból háromban a népszavazás 12 dolláros órabért javasol, Washington államban pedig 13,50 dollárosról. A felmérések szerint az emelést mind a négy államban megszavazzák, és ez összesen kb. 1,2 millió dolgozó helyzetén fog könnyíteni.

(via FiveThirthyEight) 

4.00 – A hosszú sorok is rasszisták

Ahogy az előbbi posztban is írtuk, az amerikai tévécsatornák az eredményvárást hosszú, szavazásra váró polgárok sorait mutató képekkel töltik ki. De mi az oka a sorban állásnak. A FiveThirthyEight szerint nem a hirtelen megugró részvételi szándék okozza, hanem az infrastruktúra és erúforrsáok (pl. szavazógépek) hiánya, nem megfelelő szétosztása. A 2012-es elnökválasztás során 5 millió embernek kellett egy óránál hosszabb ideig várnia, hogy szavazhasson, és még 5 milliónak fél és egy óra közötti időt. Egy tanulmány szerint a sorban állás nagyobb eséllyel sújtja a kisebbségi polgárokat, az általuk lakott körzetekbe általában gyengébb infrastruktúrát utalnak a hatóságok. 

Obama mindkét győzelmi beszédében beszélt a hosszú sorban állásról, és megígérte azok kiküszöbölését. Aztán mégsem sikerült.

3.45 – Nehéz a tévések sorsa

A választásnapi tévécsinálás lehet az egyik legunalmasabb műfaj: egy egész napot ki kell töltened valamivel, úgy hogy közben nem nagyon tudsz semmiről beszámolni. A legérdekesebb, ami történik: a sorban állás. Ebből kell kihozni valamit. A CNN például drónnal szállt a szavazni várok fölé…

3.30 – Repülj az USA-ba, amíg még engedik neked

� ⛔️✈️️ #USElections pic.twitter.com/yBDVO2w3gb

— Royal Jordanian (@RoyalJordanian) November 8, 2016

A jordániai légitársaság megtalálta, hogyan adjon el több repjegyet. „Hogyha mégis ő nyerne… utazz az USA-ba, amíg még engedik neked” – hirdeti a társaság, utalva arra, hogy Donald Trump elnöksége esetén kitiltaná az összes muszlimot az Egyesült Államokból. „Légy jordániai, légy okos, repülj a Jordániai Királyi Légitársasággal!” – zárja a reklám.

3.10 – Rasszista fehér bunkók a lakókocsiparkból?

Nancy Isenberg történész szerint, aki könyvet írt az amerikai fehér munkásosztályról, óriási hibát követ el, aki így látja Donald Trump szavazóbázisát. Munkájában („White Trash: Amerika 400 éves elmondatlan osztálytörténelme”) amellett érvel, hogy az ország szegény, fehér népessége szinte sohasem dönthetett sorsáról, mivel az USA-ban az osztályfogalmak puszta létezéséről sem beszéltek sokáig.

A Bafflernek adott interjújában Isenberg óva int mindenkit attól, hogy a 2016-os „Trump lázadást” a szegény fehérek revolúciójának tartsa, rámutatva, hogy a kutatások szerint a republikánus bortányhős szavazóinak többsége még csak nem is munkásosztálybeli, és elég távol áll a tisztán fehér tömeg fogalmától is. Isenberg szerint a – főként fehér – médiaelit tagjai mégis folyton a szegény fehérekről beszélnek, mert egyszerűen nem tudnak elvonatkoztatni saját erős negatív előítéleteiktől. Isenberg arról is beszél, hogy ugyan az USA uralkodó elitje nagyon sokáig sikeresen használta ki az osztály- és faji ellentéteket, ez a helyzet azonban a jelenlegi társadalmi válság után egyre tarthatatlanabbá válik, és az elitnek kell elsősorban változnia.

2.55 – Trump: idő-, energia- és pénzpazarlás, ha nem nyerek

Ma reggel, a republikánus Fox News csatornának nyilatkozott Trump, és elmondta, ha nem nyer, a kampányát idő-, energia- és pénzpazarlásnak fogja tartani. Bár azt is megjegyezte, sokan biztatják azzal, hogy egy politikai mozgalmat indított el, és hogy büszkének kéne erre lennie.

A csatornának azt is elmondta: „Úgy döntöttem, Trumpra szavazok!”

2.30 – Kinek drukkolhatunk ma? 1. Russ Feingold, Wisconsin

Bernie Sanders legismertebb támogatója a wisconsini demokrata szenátorjelölt Russ Feingold, aki már 1993 és 2010 között is szenátorként képviselte az államot Washingtonban. Az erőteljesen baloldali eszméket valló Feingold azon kevesek egyike volt, akik 2001. szeptember 11. után nem szavazták meg az egyéni szabadságjogokat megkurtító Patriot Actet. Feingold hónapokig sikeresen vezette a közvélemény-kutatásokat, stratégiája az volt, hogy a jelenlegi, republikánus szenátrot, Ron Johnsont azzal vádolta, nem határolta el magát eléggé Donald Trump vállalhatatlan kijelentéseitől.

A politikus többször kinyilvánította, hogy a tisztán szabadpiaci gazdasági növekedés helyett a szövetségi kormány iparélénkítési programjában hisz, ezeket a programokat ki is terjesztené, olcsó illetve akár ingyenes felsőoktatást ígér a közép-nyugati államban, valamint a szegregáció felszámolását a közoktatásban. Ezenkívül Feingold szerint 2010 óta Johnson a nagy privát cégeknek kedvezve megkárosította Wisconsin polgárait, és mivel ma „a dollárok helyett az emberek dönthetnek”, riválisa megbüntetésére szólította fel őket. A kihívó korai sikerei ellenére azonban az utóbbi hetekben a republikánus jelölt gyorsan dolgozza le hátrányát, nem utolsó sorban az utolsó pillanatban beérkező adományok miatt. Az állam szenátori versenye tehát jelenleg éppen olyan szoros, mint maga az elnökválasztás, az utolsó felmérésekben még Feingold vezetett, átlagban 2,7%-al.

Wisconsin az elnöki versenyben megkérdőjelezhetetlenül Clinton mellett áll, erős „kék” államnak számít. Azonban mint Michiganben, itt is kérdés, hogy a fehér munkásosztály végül melyik jelölt mellé áll, okozhat-e meglepetést azzal, hogy Trumpot támogatja. Russ Feingold ezt is kevésbé bízta a véletlenre, és Joe Biden alelnökkel turnézta körbe „Amerika Tejvidékének” munkáskörzeteit.

2.24 – És Hillary Clinton már le is szavazott

Férjével egyetemben próbálnak kijutni a zsúfolt szavazókörből Chappaquában:

Hillary Clinton just cast her vote in Chappaqua, New York https://t.co/9yiYZXshE4 #ElectionDay #CNNelection https://t.co/ZkmA2BZJmu

— CNN (@CNN) 2016. november 8.

2.05 – Nem csak az elnökről döntenek

A mai nap nem csak a Clinton-Trump párharcról szól, az amerikaiak döntenek a képviselőház egészének összetételéről, a száztagú szenátus 34 tagjáról is. Emellett 12 államban lesz kormányzóválasztás, 44 állam kongresszusát is újraválasztják, és hét nagyváros, köztük San Diego, Portland, Richmond és Honolulu polgármesteréről is ma döntenek.Kilenc államban a marihuána legalizálásáról is voksolnak a polgárok, emellett számtalan helyi hatóság és ügy kapcsán mondanak ma véleményt.

1.47 – Hillary alelnöke már szavazott

Tim Kaine, demokrata alelnökjelölt már szavazott. Kaine saját államában, Virginiában élt állampolgári jogaival, és nem kell túl nagy fantázia, hogy kitaláljuk, kire is húzta be az X-et.

Democratic vice presidential nominee Tim Kaine and his wife Anne Holton cast their ballots in Richmond, Virginia https://t.co/U9FQGec4ud pic.twitter.com/dBvuNQlcsQ

— CNN Politics (@CNNPolitics) November 8, 2016

1.40 – Amerika választ

Magyarországi idő szerint déli 12-kor nyitottak az első szavazókörök az Egyesült Államokban, kb. 250 millió szavazásra jogosult polgárt várnak ma az urnákhoz. Eddig 17 államban indult meg a szavazás.

@Starbuck1004 @wusa9 of course! pic.twitter.com/OdNRXvbzmy

— Sydney Ann Smith (@SydneyAnnSmith) November 8, 2016

1.20 – A republikánus kormányzó, aki nem szavazott Trumpra

A republikánus előválasztások során Donald Trump legtovább kitartó ellenfele John Kasich, ohiói kormányzó volt, aki utolsóként, május 4-én (egy nappal Ted Cruz után) szállt ki a versenyből, ám végül Ted Cruztól eltérően nem állt be Trump mögé. Kasich már október 31-én leszavazott, a szavazólapra pedig régi barátja, John McCain arizonai szenátor (és 2008-as republikánus elnökjelölt) nevét írta. Döntését sok republikánus kritizálta, míg a demokraták üdvözölték. Kasich már a júliusi republikánus jelölőkongresszuson sem vett részt, pedig azt Clevelandben, Ohióban tartották.

Kasich-nek egyébként egyedül saját államát sikerült megnyernie a republikánus előválasztások során, ahol óriási népszerűségnek örvend: 2014-es kormányzói újraválasztásakor kétszer annyi szavazatot kapott, mint demokrata kihívója. Ohio hagyományosan a csatatérállamok közé tartozik, bár Obama 2008-ban és 2012-ben is győzni tudott (és Bill Clinton is mindkétszer nyerte). Az itteni 18 elektori szavazat sorsa most rendkívül bizonytalan: az elmúlt hetek felmérései holtversenyt mutatnak. A CBS News/YouGov vasárnap közölt adatai alapján egy százalékponttal Trump vezet. A kérdés az, hogy az ohiói republikánusok mekkora arányban követik Kasich példáját.

1.05 – Az amerikaik félnek a jelöltektől

A Politico felmérése szerint a félelem a legerősebb érzés, amit az amerikaiak éreznek a jelöltek kapcsán megválasztásuk esetén. 46 százalékuk fél attól, mit fog csinálni Trump elnökként, és 31 százalékuk érez hasonlóan Clintonnal kapcsolatban. 27 százalék optimista egy Clinton-elnökséggel kapcsolatban, 23 százalékuk pedig izgatott. Egy Trump-elnökség kilátásai 19 százalékot töltenek el optimizmussal, és 21 százalékot izgalommal.

12.45 – A négy népességcsoport, amely eldönti a választást

„A 2016-os kampány minden felfordulása, zűrzavara és valóságshow melodrámája ellenére, a végső eredmények, úgy tűnik, erősíteni fogják a hosszú távú választói trendeket, mintsem felborítják azokat” – írja az Atlantic magazin elemzése, amely sorra veszi a mai választás számára legfontosabb demográfiai szegmenseket.

1. Az osztálytámogatás megfordulása: évtizedek óta tartó tendencia, hogy a fehér munkásosztály lassanként átvándorol a demokratáktól a republikánusok felé, miközben a diplomás fehérek másik irányba, a demokraták felé vándorolnak. A mostani választás csúcsra járathatja ezt a tendenciát, a kérdés csupán az, hogy a két választói csoport mekkora arányban járul majd az urn