Továbbra is nagyon szoros az amerikai elnökválasztás véghajrája. A tegnapi napon sem sikerült egyik jelöltnek sem meggyőző előnyre szert tenni, ám Clinton kicsit örülhet, hisz az FBI bejelentette, továbbra sem talált bűncselekményre utaló jelet emailszerverei körül. A Kettős Mércén vasárnaptól szerda reggelig élőben követjük a véghajrá eseményeit, és összefoglaljuk, mi mindent kell tudni a jelöltekről. Tegnapi élő közvetítésünket itt találjátok. Cikkünk folyamatosan frissül, tartsatok velünk!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 330 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!

22.50 – Holnap is tartsatok velünk!

Ha egy meglehetősen idejétmúlt hagyomány miatt nem kedden, hanem hétvégén tartanák az Egyesült Államokban a választásokat, amint máshol szokás, akkor a clintonista fiatalok bizonyára erre a remixre csapatnák ma éjjel.

Mi mára búcsúzunk, holnap hosszú napunk lesz, tartsatok velünk!

10.20 Ezt a mailt még Hillary sem törölné ki

 – így hirdeti fapados járatait a Ryanair, utalva a volt külügyminiszter teljes kampányidőszakon átívelő botrányára, amire – nem kizárt – még az elnöksége is rámehet.

10.00 – 3 mód, ahogyan Clinton, és 3 mód, ahogyan Trump nyerhet

A Washington Poston elbütykölhetünk a lehetséges kimenetekkel. Az esélyeket már az jól mutatja, hogy a programozók Clinton zsebében 182 elektori szavazatot tudnak biztosítottnak, Trumpéban ezzel szemben csak 96-ot. A Washington Post szerint 93 elektori szavazat tűnik inkább demokratának, 119 pedig inkább republikánusnak. Florida, Észak-Karolina és New Hampshire összesen 48 elektori szavazata pedig egy nappal a választás előtt megjósolhatatlannak tűnik.

Az elemzők 6 elképzelhető kimenetet előre beprogramoztak. Az egyikből az derül ki, hogy Clinton abban az esetben is nyerhet, ha a nagy billegő államok közül egyet sem visz, vagyis Florida és Pennsylvania is a Trump-táborba kerül, viszont elvisz jónéhányat a kisebb billegő államok közül. Ehhez képest királyi útnak tűnik, ha az USA első női elnök-aspiránsa pusztán elhozza azokat az államokat, amiket a kutatások inkább demokrata államoknak ítélnek, ebben az esetben akár az összes többit elviheti a Donáld. 

Másrészt viszont ha Trump a kampánya által mindvégig stratégiai fontosságúként kezelt rozsdaövezetben és középnyugaton tarolni tudna, valamint Floridában is sikerülne nyernie, akkor az üzletembert iktathatnák januárban. Szintén nem tűnik egyszerűnek, de Trump győzelme abban az esetben is lehetséges, amennyiben a kutatások által teljesen kiegyenlítettnek ítélt Florida és Észak-Karolina mellett egy harmadik nagyállamot, az inkább Clintonnak álló Pennsylvaniát is a republikánus jelölt hozza.

9.20 – Az illionois-i elhunytak mindenesetre a Trump-tábort erősítik

„Annyira szerette volna látni, hogyan hozza rendbe Trump ezt a bűzlő mocskot.” – mondta az a nő, aki Illinoisban a korai szavazás során halott férje nevében adott le szavazatot. Egy másik állampolgár Iowában dupla szavazással próbálkozott.

Noha Trump folyamatosan arról beszél hogy Clinton el fogja csalni a választásokat, ezek a kiugró csalási kísérletek eddig kizárólag republikánus szavazók fordultak elő a Vice összeállítása szerint.

8.50 – Az utolsó nap kutatásai Clinton fölényét mutatják

A RealClearPolitics kutatási átlaga szerint 3,2, a Fivethirtyeight súlyozott átlaga szerint pedig 3,4% a volt külügyminiszter előnye Donald Trumppal szemben. Utóbbi választási esélylatolgatása szerint pedig a tegnapi 35%-ről 31% százalékra csökkent Trump győzelmi esélye. Körülbelül ugyanannyi az esélye most annak, hogy a republikánus jelölt győz, mint hogy Clinton a szavazatok több mint 50%-át gyűjti be: 

A jobboldali Fox news mérése szerint három nappal ezelőtthoz képest két pontot növekedett a Clinton-tábor.

Persze az országos előnynél fontosabb, hogy a billegő államokban mi a helyzet, de ha helyesek az elemzők becslései, egy 3 százalék feletti országos Clinton-előny mellett nagyon meglepő lenne Trump elektori győzelme.

Az egyes államokban végzett kutatásoknak is a Clinton kampány örülhet. A Fivethirtyeight által A vagy A- besorolású, tehát legpontosabbnak értékelt közvélemény-kutatók az elmúlt napokban mind Clinton-előnyt mértek Floridában, ahogy ma a Quinnipiac University kutatása is. A másik két, gyengébbre rangsorolt, ma közzétett kutatás egyike pedig Clinton, másik Trump előnyt mér. Tehát Florida szoros. Itt az korai szavazásokon már eddig többen vettek részt, mint a 2000-es elnökválasztáson összesen. Florida pedig a kulcsállam lesz holnap éjszaka, ugyanis ha Trump itt nem nyer, minimális a valószínűsége, hogy elnök legyen.

Észak-Karolinában is Clintonnál lehet az előny. A két ma közzétett kutatás egyike döntetlent, míg a másik 2 pontos Clinton-előnyt mért. Márpedig Trumpnak még akkor is szüksége lenne Nevadára, Észak-Karolinára, és még egy kisebb csatatérállam elektori szavazataira, vagy a 20 elektort adó Pennsylvaniára, ha Florida meglenne a republikánus jelöltnek. Pennsylvániából tegnapelőtt jöttek utoljára kutatások, azok 2-4 százalékos Clinton-előnyt mértek, itt nincs ok nagy pánikra. Nevada viszont szoros lehet. Bár az korai szavazáson órási Clinton-előnye, a közvéleménykutatások szerint a véghajrá szoros is lehet. Érdekeség, hogy az elmúlt napokban számos kutatás mérte Trump előnyét a szintén billegő New Hampsireben, ma viszont egy elég furcsa, 11%-os Clinton előnyt mérő kutatás mellett egy 1%-os Clinton-előnyt mérő is napvilágot látott. Ha a legutobbi kutatások megközelítik a végeredményt, akkor még egy floridai győzelem esetén is fogy a levegő Trump körül.

8.10 – Hogy szavazzanak a baloldaliak?

A kétpárti rendszer egy valamire biztosan jó: 4 évente összeugrasztja a „pragmatikus” és az „idealista” progresszíveket. Idén sincs ez másképp, a demokrata mainstreamtől balra helyezkedő szocialisták és környezetvédők tábora megoszlik abban a kérdésben, hogy a fasiszta Trump elnökségének megakadályozása érdekében igazolható-e arra a Hillary Clintonra szavazni, akinek politikai pályafutása nem éppen a társadalmi és környezeti igazságosságért való harcról szólt, avagy a zöld-párti Jill Stein a helyes választás. Annak, hogy ez a tábor hova szavaz, akár döntő jelentősége is lehet, emlékezzünk csak 2000-re, amikor is az environmentalista Ralph Naderre leadott balos protest-szavazatok Bush felé billentették a választást.

Susan Sarandon színész és környezetvédő aktivista például, aki a Sanders-kampány egyik legaktívabb szószólója volt, bármennyire is veszélyesnek tartana egy Trump-elnökséget, nem hajlandó olyan jelöltre szavazni, aki nem áll ki feltétel nélkül az olyan társadalmi küzdelmek mellett, mint a Standing Rock-i őslakosoké. Ahogy számára az sem meggyőző érv, hogy Clinton nő. „Nem a vaginámmal szavazok” – mondta a BBC műsorában. A standard ellenválasz szerint Sarandoné igen kényelmes moralizáló álláspont, ami valójában csak Trump elnökké választását segíti.

Bernie Sanders, a szocialisták pápája azonban Hillary Clinton támogatására buzdít. Szerinte a progresszívek számára a helyes stratégia az, ha mindent megtesznek Hillary győzelméért, hogy aztán számonkérhessék a demokrata elnökön progresszív ígéreteit, amelyet a Sanders-kampány támgatásának fejében a demokrata választási platformra kényszerített.

7.00 – Hogyan sül el a rassz-kártya?

Az idei választási kampányban – az elmúlt 40 évben szokatlan mértékben – kiemelt jelentőséget kapott a rassz kérdése, ennek oka pedig az a jelenség lehet, amit „a fehérség válságának” hívhatnánk. A fehérséggel járó előjogok lassú olvadása, és önmagában az, hogy a fehér többség hagyományai, vallása, kinézete immár nem jelenti egyszersmind a közösség tagjai számára alapértelmezett, „normális” hagyományt, vallást, kinézetet. A fősordatú elemzési irány szerint Trump éppen a fehér középosztály státuszvesztéstől való félelmének szüleménye. A 3 év alatti gyerekek több mint fele ma már nem fehér, a külföldön születettek száma az elmúlt 50 évben megnégyszereződött, az USA elnöke fekete: ezek a jelenségek hajlamosították a fehér lakosság egy részét a rasszista demagogiára, és Trump pontosan erre építette kampányát.

Kedden az is kiderül, mennyire mozgósítják Trump rasszista beszólásai a hagyományosan a legerősebb demokrata bázisnak számító fekete lakosságot. A Clinton-kampány mindenesetre láthatóan létszükségletnek tartja, hogy az afro-amerikai lakosság elmenjen szavazni.

6.10 – A legnagyobb csaták demokrata területen zajlanak majd?

Bár két elnöki terminus után nem meglepő, hogy a demokratáknak küzdeniük kell a saját politikai területükön, ez a választás mégis különleges hiszen nagyon hosszú ideje először beszélhetünk arról, hogy a republikánusok akár sikeresek is lehetnek olyan államokban mint Pennsylvania, Ohio vagy Michigan.

Donald Trump ugyanis joggal remélheti, hogy kampányüzenetei a globális gazdaság térnyerése, az amerikai ipar leépítése és a kisebbségek vélt előnybe helyezése a fehér munkásosztály kárára segítheti abban, hogy a hagyományosan szakszervezetek által a demokraták felé terelt szavazókat most ő szerezheti meg. Ebben minden bizonnyal segítségére lehet az is, hogy Obama két elnöksége idején a térség ipari szakszervezeti tagsága soha nem látott mértékben csökkent, a középosztályt pedig az életszínvonal alacsony szinten maradása is dühíti. Trump azt ígéri, hogy a tengerentúlra vitt ipari munkahelyeket, tehát megélhetésüket, és önbecsülésüket adja vissza ezeknek az embereknek. Függetlenül attól, hogy ennek a programnak milyen kevés reális esélye van, az üzenet rengeteg hívet szerzett neki a baloldali-liberális bázisokban, akik Közép-Nyugaton hatalomra segítették Obamát.

Velük szemben Clinton főleg abban reménykedhet hogy a térség urbánus, fekete szavazói és a magasabb képzettséggel rendelkezők elegendő számban fognak elmenni, és a demokratákat támogatni. Barack Obama, aki ma ugyancsak Michiganben, Ann Arborban kampányolt, ezért is küldött kemény üzenetet a szavazóknak: „Holnap dönthettek arról, folytatjuk-e a megkezdett utat, vagy kidobjuk-e az ablakon mindazt, amit elértünk… a helyi autóiparnak azt üzenem, azt hiszem megszolgáltam a bizalmatokat: gyárak amelyek a bezárás szélén voltak 2008-ban, ma két műszakban dolgoznak. Donald Trump nem a barátotok”

5:40 – Trump Floridában kampányol: nők is rám fognak szavazni

A republikánus jelölt ma Floridában tartott nagygyűlést, ahol a felmérések szerint fej-fej mellett halad Hillary Clintonnal. „A bányászok el fognak jönni és szavaznak, az acélmunkások el fognak jönni és szavaznak, és tudjátok ki fog még eljönni és szavazni ránk? A nők, igen a nők!” – mondta Donald Trump a floridai Sarasotában összegyűlt híveinek, akiknek azt ígérte, hogy Michigant és Minnesotát is meg fogja nyerni.

5:10 – Mikor lesznek meg az első exit pollok? És az első eredmények?

Az Egyesült Államokban 9 különböző időzóna található, így a választások picit bonyolultabbak, mint nálunk. Államtól függően az urnák november 8-án kedden, közép-európai idő szerint dél és 18 óra között nyitnak. Legelőször közép-európai idő szerint éjjel 1-kor zárnak az urnák hat államban, legutoljára Alaszka végez, magyar idő szerint szerda reggel hétkor. Exit pollokra egyből a szavazókörök zárása után lehet számítani. Hazai idő szerint legkorábban kedden éjfélkor már láthatunk pontos számításokat arra nézve, hogy ki nyert, szerda hajnalban pedig, olyan 5 óra körül (amikor Alaska kivételével már mindenhol lezárult a szavazás) a nagy TV-csatornák már győztest is szoktak hirdetni.

Az egyes államokban így zárnak az urnák a szerdára virradó éjszaka, közép-európai idő szerint:

4.40 – Vége a tömegközlekedési sztrájknak Philadelphiában

Így, ha a szoros versenyben lévő Pennsylvaniában nem megy el elég demokrata szavazó holnap, azt már nem kenhetik a vonatokra és buszokra – írja a Guardian.

A délkelet-pennsylvaniai tömegközlekedési társaságok dolgozói megfelelő bérekért, normális nyugdíjakért és az egészségügyi biztosítás színvonalának fenntartásáért tüntettek egy egész hétig, komoly fennakadást okozva a nagyváros közúti és regionális vasúti közlekedésében. A bejelentés előtt elemzők arról beszéltek, hogy ha a sztrájkot nem függesztik fel a választás idejére, sok philadelphiai szavazó nem tudna eljutni a szavazókörébe.

4.10 – Mit gondol Ferenc pápa Trumpról?

Egy szombati, vatikáni találkozón így beszélt a pápa: „Egyetlen zsarnokság tartható fenn a félelmeink kizsákmányolása nélkül. Minden zsarnokság terrorista. És amikor a terror – amelyet a periférián robbantanak ki mészárlásokkal, fosztogatásokkal, elnyomással és igazságtalansággal – felrobban a centrumban is erőszak, és többek között gyűlöletteljes és gyáva szándék formájában, a polgárok, akik még mindig rendelkeznek jogokkal, csábítva érezhetik magukat fizikai és társadalmi falak által – falak, amelyek bezárnak egyeseket és száműznek másokat.”

A pápa figyelmeztetett arra is, hogy „ne higgyünk a hamis prófétáknak, akik kihasználják a félelmet és reménytelenséget, hogy a gyűlölet és kegyetlenség mágikus formuláit adják el nekünk.” Az amerikai sajtó ezt egyöntetűen Trumpnak címzett üzenetként értelmezte, bár ugyanúgy érvényes lehet más politikusokra is. A pápa már korábban is kritizálta Trump kampányígéretét, miszerint falat húz fel a mexikói határra. Válaszként a republikánus elnökjelölt „gyalázatosnak” nevezte Ferencet, és azzal vádolta meg, hogy Mexikó bábja.

3.30 – A demokraták választási gépezete Nevadában

„Most miután gyakorlatilag biztosította, hogy Clinton elég korai szavazatot halmozzon föl ahhoz, hogy megnyerje Nevadát, Reid (Harry Reid, balközép demokrata szenátor és kongresszusi frakcióvezető – a szerk.) azzal a tudattal lovagolhat el a naplementébe, hogy megalkotta a történelem talán legfélelmetesebb politikai gépezetét.” – írja a jobbközép Politico magazin.

Legújabb elemzésükben sorra veszik, hogy a demokratáknak katasztrofális 2014-es kongresszusi választások után hogyan kezdte a latino szavazatok szisztematikus összegyűjtésével Harry Reid visszahozni az államot a kékekhez, majd azt, hogyan integrálódott ez a Reid által megalkotott rendszer szinte probléma nélkül Hillary Clinton kampányába. Az eredmény: a 2012-es 18%-os latino szavazat helyett idén a korai szavazatok 30%-a jött tőlük. Minderre a republikánus jelölt rasszista kampánya csak rásegített. Az elemzés, és a választási matek a magazin szerint nem sok jót ígér Trumpnak és a republikánusoknak olyan államokban ahol jelentős kisebbségi jelenlét van.

2.55 – CNN: Magabiztos Clinton-előny Pennsylvaniában és New Hampshire-ben

Mai közvélemény-kutatásokra hivatkozva a CNN magabiztos győzelmet jósol Hillary Clintonnak két olyan államban, amely létfontosságú az elnökséghez szükséges 270 elektor összegyűjtéséhez. Az öt felmérést figyelő CNN-átlag szerint Clinton előnye jelenleg három százalék New Hampshire-ben, miután a New Hampshire-i Egyetem ma közölt kutatása 11 százalékos előnyt mért a demokrata jelöltnek.

Pennsylvaniában a hírtelevízió átlaga szerint Trump öt százalékkal marad el riválisától, egy ma közölt felmérés 44-40 százalékot mért a Clinton-Trump versenyben.

Az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy Trumpnak van esélye elhódítani mindkét államot, és azzal Hillary győzelmi esélyeit is jelentősen csökkentette volna. Ám az elmúlt napok gyengesége után, Clinton elsőbbsége stabilizálódni látszik.

2.30 – Mennyiben árt a szexizmus Clintonnak?

Ha nyer, Clinton lesz az USA első női elnöke, de már most ő az első nő, aki elnyerte a két nagy párt egyikének jelöltségét. Az Egyesült Államokban is tapasztalható különbség a férfiak és nők politikai képviselete között, és az is nyilvánvalóan látszik, hogy a politikai hivatalokért induló nők gyakran szembesülnek olyan támadásokkal, amelyekkel a férfiaknak nem kell találkozniuk. Gyakrabban foglalkozik a média a kinézetükkel, kritizálja, amiért nem elég nőiesek vagy épp azért, mert nőként „túl gyengék” a vezetőpozícióra.

A FiveThirtyEight megnézte, vajon ez mennyire befolyásolja a női politikusok karrierlehetőségeit. Azt találták, hogy a felmérések nem bizonyítanak szisztematikus hátrányos megkülönböztetést a nőkkel szemben. De a számok nem fednek le mindent, és valószínűleg a nem mérhető tényezők, például a médiadiskurzus, is befolyásolhatják a nők lehetőségeit. Például befolyásolhatják, hogyan tekintenek a nők saját indulási esélyeikre. Kérdés, hogy Clinton esetleges elnöksége javít-e majd ezen a helyzeten.

1.50 – A mai felmérések szerint továbbra is szoros a verseny, de Clinton a favorit

Ma eddig három országos közvélemény-kutatás jött ki, a Bloomberg +3, az IBD/TIPP +1 százalékos Clinton előnyt mért, a Los Angeles Times/ USC felmérése pedig +5 százalékos Trump vezetést. Az IBD/TIPP által készített felmérés azonban csak akkor kedvez Hillarynak, ha kettes versenyben mérik őt Trumppal, ha hozzáadják a két másik jelöltet, a zöld Jill Steint és a libertariánus Gary Johnsont, akkor Trump kerül 2 százalékos előnyben.

Érdemes még tudni, hogy a szakértők szerint a Bloomberg és az IBD/TIPP felmérései módszertani szempontból sokkal megbízhatóbb, a Los Angeles Times felmérése pedig hónapok óta Trump győzelmét jósolja, még akkor is, amikor minden más intézet az ellenkezőjét mérte.

1.10 – Varufakisz: befogott orral Hillaryre

Ma délelőtt az egykori görög pénzügyminiszter által indított páneurópai mozgalom, a DiEM25 is véleményt nyilvánított az amerikai elnökválasztás ügyében. A Varufakisz és Thomas Seibert által jegyzett felhívás arra kéri az amerikaiakat, hogy vegyék ki részüket „egy Trump-elnökség megakadályozásából, anélkül, hogy Hillaryt támogatnák”. Varufakiszék szerint a két jelölt egyazon érem két oldala, „egymást táplálják, és együttesen tartják napirenden kívül azokat a dolgokat, amelyek a széles többség életében számítanak.”

De tisztában vannak azzal, hogy léteznek árnyalatnyi különbségek a két politikus között, mondván: Hillary elnöksége több teret enged annak, hogy folytatódjon a Bernie-kampány által elkezdett „politikai forradalom”. Ezért azt tanácsolják az amerikaiaknak, hogy az olyan államokban, ahol már eleve tudni lehet, hogy ki szerzi meg a többséget, szavazzanak Jill Steinra, a Zöld Párt jelöltjére, az olyan államokban pedig, amelyekben éles harc folyik Trump és Clinton között, szavazzanak Hillaryre.

12.40 – Tudtátok, hogy Trump benne van a Reszkessetek betörők 2-ben?

11.55 – Applebaum: Trump veszélyt jelent a nyugatra – még ha veszít is

A kelet-európai történelemmel foglalkozó amerikai történész, Anne Applebaum a Washington Post hasábjain érdekes párhuzammal állt elő. Szerinte létrejött egy Populista Internacionálé, amelynek egyik vezéralakja maga Donald Trump, de olyan államférfiakkal is büszkélkedhet, mint Orbán Viktor, a lengyel Jaroslaw Kaczynski vagy az angol Nigel Farage. A jobboldali történész szerint ez a Populista Internacionálé nagyon hasonlít az egykori Kominternre: mindkettőnek a tagjai kölcsönös segítséggel próbálták ráerőltetni ideológiai meggyőződésüket a világra. Az új „szélsőjobboldalnak”, Applebaum szerint semmi köze nincs a második világháború utáni mérsékelt jobboldalhoz, amely piacpárti volt, tisztelte a demokráciát és a polgári szabadságjogokat, és gyanakvó volt a radikális változásokkal szemben. A Populista Internacionálé ezzel szemben forradalmian radikális célokat tűz ki: megdöntenék a nyugati demokráciák intézményrendszerét, visszafordítanák a női egyenjogúságért folytatott közdelem eredményeit, és még ha retorikailag a kereszténységet képviselik is, valójában cinikusok és nihilisták.

Applebaum úgy látja, a nyugati világ populistái szorosan együttműködnek, segítik egymást, mozgalmuk pedig egyre növekszik. Ez Trump veresége esetén is így lesz ha pedig nyer, akkor elvtársai világszerte megújult energiával látnak munkához, és „a liberális demokrácia, illetve a Nyugat, ahogy ma ismerjük, megszűnhet létezni” – zárja sorait a Petőfi-díjas történész.

11.15 – A Szenátus sorsa is eldőlhet, de a verseny szoros

Az elnökválasztással egyidőben, az amerikai szavazók a 100 tagú Szenátus 34 tagjáról is döntenek. Jelenleg a republikánusok ellenőrzik a felsőházat, nekik 54 szenátoruk van. A FiveThirthyEight szimulációi szerint a verseny nagyon szoros. Az nem kérdés, hogy a demokraták jobban fognak tejesíteni, de nem világos, hogy mennyire. A versenyben lévő 34 székből jelenleg 24-et republikánusok és 10-et a demokraták töltenek be. 11 olyan körzet van, ahol megfordulhat a jelenlegi eloszlás. A legtöbb szimuláció szerint nagy esély van arra, hogy a két párt közül az egyik szerezzen egy emberes előnyt, de arra is van esély, hogy a választások után 50-50 legyen a Szenátus összetétele. Ilyen esetekben az alelnök szavazata (aki egyben a Szenátus elnöke is) a döntő, szóval nem mindegy, hogy ki nyeri az elnökválasztást. Azért sem mindegy, mert a számok általában együtt mozognak. Minél nagyobb egy elnökjelölt előnye, annál nagyobb az esélye az adott párt többi jelöltjének is.

10.45 – „Németország népe” üzent

Pénteken Twitteren jelent meg ez a kép, amellyel „Németország népe” üzent az amerikai választóknak. A kép villámgyorsan végigpörögte a világhálót. Az üzenet így szól: „Kedves amerikaiak. Hajrá, szavazzatok a nagypofájú csávóra, aki gyűlöli a kisebbségeket, ellenfelei bebörtönzésével fenyegetőzik, leszarja a demokráciát, és azt állítja, egyedül ő képes megjavítani mindent. Ugyan mi baj történhet? Sok sikert.”

10.20 – Két elektor semmi esetre sem szavazna Hillaryre

Az amerikai választási rendszer értelmében, az elnök személyéről nem közvetlenül a választópolgárok többsége dönt, hanem úgynevezett elektorok. Minden állam népességarányosan kap x számú elektort, és amelyik jelölt megszerzi az adott állam voksainak többségét, az kapja az állam összes elektorát is (persze van pár kivétel). Az elektorok tehát általában arra a jelöltre szavaznak, aki saját államukban nyert, ám nincs alkotmányos kötelezettségük erre nézve. Washington állam 12 elektorából kettő már be is jelentette, semmilyen körülmények között nem szavaznának a demokrata jelöltre, pedig a felmérések szerint Hillary szinte biztosan viszi majd az államot.

Az egyik elektor a helyi őshonos indiánok képviselője, és azt kifogásolja, hogy Clinton nem állt ki az őshonos lakosság érdekeinek védelmében. A két „öntudatos” elektor egyébként korábban Bernie Sanders támogatója volt, ám most még nem árulta el, kire is szavazna – bár feltételezhetően Trumpra sem. Amennyiben nagyon szoros lesz az elektorok eloszlása, ez a két szavazat lehet az, amely távol tartja Hillaryt a 270, minimálisan szükséges elektori szavazat megszerzésétől. A történelemben sosem volt még olyan eset, hogy az „öntudatos” elektorok döntötték volna el a választás kimenetelét, de hát az idei év nem egy tipikus év…

9.50 – Nőtt Clinton esélye

Mindkét súlyozott közvélemény-kutatási átlag szerint nőtt picit Hillary Clinton előnye. A RealClearPolitics átlaga szerint három tizeddel nőtt a távolság Clinton és Trump között, előbbi a szavazatok, 46,6, utóbbi pedig 44,8 százalékát szerezné meg. A FiveThirtyEight mutatójában is hasonló elmozdulás történt, ott Clinton 48,3, Trump pedig 45,3 százalékon állt. Utóbbi szerint ezért Clinton győzelmi esélyei két és fél százalékkal nőttek. 

9.10 – Mi is a baj Hillary Clintonnal?

Az elesettek bajnokának vallja magát, de amikor alkalma lett volna felszólalni értük, elmulasztotta. Külpolitikája fenntartja az erőszak szélesedő spirálját világszerte. Vajon azért mert ellenfele maga az ördög, Hillary tényleg automatikusan angyallá válik? – kérdi a Slejm – a torkon ragadt politika eheti adása.

8.30 – Trump: ez egy elcsalt rendszer, amely védelmezi Clintont

A republikánus elnökjelölt is reagált az FBI-igazgató levelére, amely szerint még mindig nincsenek bűncselekményre utaló jelek Hillary emailügyében. Trump újra megígérte, hogy megválasztása idején Hillary Clinton „hosszú-hosszú nyomozásnak” lesz alávetve, „azért a rengeteg bűnéért, amit a nemzetünk ellen elkövetett”

8.00 – Tegnap idáig jutottunk

A tegnapi élő közvetítésünkből kiderült, hogyan válik egyre szorosabbá a verseny, melyek Donald Trump legarcpirítóbb mondatai, és hogy miért utálja az FBI Hillary Clintont.