Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Igazad van, Kósa, csicskák vagyunk!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

„Csicskák vagytok” – indította Kósa Lajos a vasárnap reggelt a Kossuth rádióban, persze nem ezt mondta, de a lényeg ennyiben foglalható össze. Kósa szerint olyan bér nem lesz itten, mint amilyennel a magyarok elégedettek lennének. És Lajos bátyánk azt is elmondta, képtelenség, hogy a „rettenetes munkahelyi és bérviszonyok, valamint azok kilátástalansága miatt menekülnek el annyian az országból”.

4351628_344a500742688b55ec30612e1fa7b6a9_wm.jpg

(Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Hát akkor miért, Lajos? Vagyis fordítsuk meg: miért maradjunk itthon mi, akik megtehetnénk, hogy elmegyünk?

Mert olyan jó az egészségügy helyzete? Mert virágzik az oktatás, a szakképzés csúcsra pörög? A kiváló kormányzás és a korrupciómentes ország miatt?

Nem, azért maradunk, mert csicskák vagyunk, ebben igazad van. Csicskák vagyunk, mert amikor egy kormányzati politikus kimondja, hogy sose fog a magyar olyan bért kapni, amivel elégedett lenne, akkor nem gyújtjuk rá a mikrofont.

Mert hogy itt az elégséges bér, amivel elégedett lenne az ország többsége, nem luxusvakációt jelent mondjuk Ausztráliában, nem helikopter túrát, vadászatot a vadászkastélyban, luxusjachtozást az Adrián és még csak nem is kirepülgetést a válogatott külföldi meccseire, hanem azt, ami ma az ország többsége számára nem működik.

Lajos, a magyarok 73 százaléka nem tud kifizetni egy váratlan kiadást! Lajos, a szülők majd harmada vesz fel hitelt a gyerekek beiskolázásakor, hogy ki tudja fizetni a taneszközöket! Lajos, mi nem külföldi útról álmodunk, hanem arról, hogy 2 hétre el tudjunk menni nyaralni, és ne a pénzt kelljen számolgatni, hogy belefér-e még egy fagyi a gyereknek.

Nem tudom, milyen álomvilágban éltek ti a helikopteres pajtásaiddal, de legalább az adatokra ránézhetnétek. 2015 volt az első év, hogy a szlovák nettó átlagbér meghaladta a magyart. Egy karosszéria lakatos ma 20-30 százalékkal többet keres Pozsonyban, mint Győrben. Régiós összehasonlításban a magyar bérek és a magyar növekedés a béka-, de legalábbis a csehek, a lengyelek, a szlovákok segge alatt van. Míg 15 éve velük versenyeztünk, már Románia és Bulgária, de van olyan adat, amiben Szerbia a versenytársunk.

Igen, csicskák vagyunk, mert hagyjuk, hogy elbasszátok ezt az országot, kilopjátok belőle, amit ki lehet szétzüllesszétek az oktatást, az egészségügyet, kihúzzátok a szociális hálót az emberek alól, és belökjétek őket közmunkára. Aztán meg Orbán büszkén kiáll, hogy milyen sokan dolgoznak. Csak hát miért dolgoznak? Mert előrejutni ebből nem lehet.

Ma Magyarországon középosztálybelinek számít, akinek 7 milliós vagyona van, felsőközéposztálybelinek akinek 70. Kocsival, lakással együtt. Tehát középosztálybeli az, akinek van Budapesten egy lakása, az pedig lényegtelen, hogy mondjuk a számláit alig tudja fizetni. Így néz ki a valódi középosztály. Alatta pedig már a lecsúszás van, mert nincs tartalék, nincs megtakarítás, nincs jövő, csak a hitelek vannak, és a zsíroskenyér hó végén.

És igen, igazad van, valóban nem csupán a „rettenetes munkahelyi és bérviszonyok, valamint azok kilátástalansága miatt menekülnek el annyian az országból”. Menekülnek az oktatás miatt, ahogy én is remegve várom, amikor a lányom bekerül majd ebbe a rendszerbe. Menekülnek az egészségügy miatt, a szegénység miatt, a nyomasztó Magyarország miatt, ahol csak a móriczi Rokonok élnek jól. Menekülnek a kilátástalanság elől, mert ez az ország ma nem kínál semmilyen jövőt a polgárainak.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!